Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-19 / 166. szám
' ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚLIUS 19., HÉTFŐ 9 TÜKÖR Ezerméteres zuhanás a pöttynyi célig erőpróba A szolnoki emléktornán közel hatvanan hódoltak veszélyes szenvedélyüknek Több százszor vetették ki magukat a helikopterekből egy kilométeres magasságból a közlemúltban megrendezett Hüse Károly ejtőernyős emlékverseny résztvevői. Erdős Csaba — Az idei, hatodik Hüse Károly emlékversenyen és Honvéd Kupán tizenöt csapat, ötvennyolc versenyzője vágott neki a háromnapos megméretésnek - mondta el kérdésünkre Simon Sándor versenyigazgató, a szolnoki Honvéd Sportrepülő Egyesület Ejtőernyős Szakosztályának a vezetője.- A klasszikus célba ugró versenyeket a nemzetközi szabályok szerint bonyolítjuk. Ilyenkor az ejtőernyősnek ezerméte- res magasságból kell ugrania és egy két centiméter átmérőjű, sárga pontba kell érkeznie. Ekkor kap nulla hibapontot. A célterületen 0-16 centiméterig vannak osztások, az ezen belüli ugrásokat értékeli a rendszer. A világbajnokágon - ami idén Montenegróban lesz, a 10 forduló során sikerül a 10 ugrás átlagából nulla hibapontot teljesíteni. A mostani versenyen nagy a melegfeláramlás, így nagy a mezőny szórása. Egy-két-három centiméterrel teljesítik a versenyt a mostani résztvevők - tette hozzá a versenyigazgató. Simon Sándor elmondta, hogy világviszonylatban jól szerepelnek a magyar ejtőernyősök, hathét ugráson keresztül tudják tartani a két centiméteres hibahaA kicsiny cél telibe találása nagy gyakorlatot kíván. A Hüse emlékverseny is azt bizonyítja, hogy remek ejtőernyősei vannak az orrszágnak. Túl a háromezredik ugráson Simon Sándor elmondta, hogy az első Hüse Károly emlékversenyt még 1981-ben rendezték meg Hajdúszoboszlón. Ezek a tornák kezdettől fogva nemzetközi mezőnnyel zajlottak, hiszen az 1978-ban elhunyt, tragikus sorsú Hüse Károly is nemzetközileg ismert és elismert ejtőernyős volt. A rendszerváltás környékén a sorozat megszakadt. 2004-ben, mikor megalakult a Honvéd Sportrepülő Egyesület, egyéves szervezőmunkával sikerült újraéleszteni a versenysorozatot, természetesen ehhez szükség volt a honvédség támogatására is. Az idei versenyt is figyelembe véve, már túl vannak a háromezredik ugráson is. Ez sem veszélyesebb sport, mint bármelyik a szakemberek egyöntetűen állítják, ha betartják az ejtőernyőre vonatkozó kezelési és karbantartási utasításokat, akkor az százszázalékos nyitásbiztonságot nyújt. Természetesen ennek ellenére is elő fordulhatnak balesetek Fő ként az ugrók lábai sérülnek, mivel a földet éréskor nagyon nagy erőhatások hatnak rájuk. Szerencsére a komoly katasztrófák ritkák Az elmúlt esztendőben egy történt hazánkban, mikor az egyik ejtő emyős vízre érkezett, és ott a hullámverés miatt megfulladt. Hölgyek is részt vettek tárt, általában az első hat között végeznek. Az indulók között találkoztunk a tapasztalt szolnoki versenyzővel, Göbölös Ferenccel. A sportoló 1982-ben ugrott először, azután 1983 és 1989 között mint a válogatott tagja versenyzett. Ezután néhány év szünet következett, majd 1993-tól ismét magára csatolta az ejtőernyőt. - Hat éven keresztül voltam egyéni magyar bajnok, emellett számos nemzetközi és hazai versenyen is eredményesen szerepeltem — mondta Ferenc, a Szolnoki Honvéd Egyesület tagja. — Moszkvában két aranyat, KoreáVersenyeredmények: Egyéni célba ugrás: ___ 1. Göbölös Ferenc___ 2. EcsédiAndrás_____ 3. Hirschler Gábor Csapat-cél baugiás: 1. Para Team Transylvania 2.SZHSE 3. Honvéd Sportrepülő ban egy aranyat és egy ezüstöt szereztem, illetve a lengyel nemzeti bajnokságot is megnyertem. De talán az idei eredményemre vagyok a legbüszkébb, hiszen Szlovéniában egy világkupa-sorozaton a dobogó harmadik fokára állhattam. A tapasztalt versenyugrót arról kérdeztük, hogy mire kell ügyeim egy ilyen versenyen. Göbölös Ferenc elmondta, hogy elsőként nagyon jó ernyővezetést kell alkalmazni, valamint gyors helyzetfelismerést. Ezer méterről ugranak az indulók, de háromszáz méternél van az a magasság, mikortól nagyon oda kell figyelni. Emellett az időjárás is befolyásolja a landolás. Vannak olyan extrém helyzetek, mikor a legtapasztaltabb ugróknak is nagyon oda kell figyelni. A versenyző hozzátette, legalább 1000-1500 ugrás szükséges ahhoz, hogy meglegyen a kellő rutin egy nagyobb megméretéshez. Hangsúlyozta, az egyéni akarat a legfontosabb, illetve hogy az ejtőernyőzés mellett más sportot is űzni kell, hogy a kellő fizikai erőnlét is meglegyen. Az indulók között találkozhattunk az emlékverseny névadójának idősebb fiával is, Hüse Tamással. -1982. október tizenötödikén délután fél négykor ugrottam először itt a sportrepülőtéren katonaként - mondta el Hüse Tamás. — Édesapám 6262 ugrást hajtott végre, én már ezt nem tudom megközelíteni, mivel hobbiként űzöm ezt a sportot, talán ha hivatásszerűen ejtőernyőztem volna, megközelíthetném. Nálunk az ernyőzésnek hagyománya van, az öcsém már háromszázszor ugrott, de már nem aktív, sőt édesanyám szintén kipróbálta már ezt a sportot. Én már túl vagyok az 1350. ugráson, de ez a szám még növekedni fog, hiszen amíg erőmből telik, folytatni fogom. A hozzájárulás eltörlését javasolják Őseink nyomában járnak Tiszatenyőn hagyomány Az árvíz romjai alól menekítették ki a 130 éves szövőszéket A gazdák által gyakran jogtalan sarcnak érzett, a vízgazdálkodási társulatok számára fizetendő földtulajdonosi hozzájárulások eltörlését indítványozta Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő.- A hozzájárulás 2011. január 1-jétől szűnhet meg, ekkortól a központi költségvetés biztosítaná a társulatoknak a számukra előírt feladatok ellátásához szükséges pénzt - mondta. A csatornák állami, önkormányzati, társulati kezelésben vannak. így volt, akinek kellett fizetnie hozzájárulást, másoknak pedig nem - írta az Agrárhí- rek.hu az MTI alapján. A jövedelemtermelő képesség romlásával egyre többen nem fizették be a hozzájárulást. Hiába van hazánkban kiépített csatornarendszer, az - források hiányában - nem tudja megfelelően ellátni feladatát. Az éves szinten 6-8 milliárd forintot jelentő hozzájárulás megszüntetéséről a héten szavaz az Országgyűlés. A források biztosításával együtt a kormányzat előírhatja majd a társulatok számára a feladatokat, és ellenőrizheti is azok teljesítését. Ez a változás megteremti a lehetőséget az egységes vízgazdálkodási rendszer kialakításához, hosszú távon viszont arra lenne szükség, hogy a csatornák egységes vagyonkezelésbe kerüljenek. ■ T. A. — A közel százharminc esztendős működő szövőszékem a tenyői hagyományőrző klubban található - árulta el Kapusi Já- nosné, aki Tiszaeszlárról telepedett át a községbe, és hozta magával az ősrégi gépet. - Az én nagyszüleim is szőttek még ezen. Az akkori árvíz miatt ösz- szedőlt a házuk, annak romjai alól kellett kimenekíteniük ezt a matuzsálemi korú széket. Költözésemkor a padláson találtam neki helyet. Megmondom őszintén, hogy sokáig nem is hiányzott, hiszen rengeteget kellett dolgoznom fiatalkoromban. A szövőszék akkor került újra elő, amikor fel kellett újítani ezt Kapusi Jánosné a nagyszüleitől örökölte a közel 130 esztendős szövőszéket a házat, ahol lakom - folytatta. — Nagyon szép dolgokat lehet szőni rajta, akár bontott pamutból is. Az unokáim is vittek a munkáimból. Pénzért nem nagyon adok el szőttest, nem érdemes. A szövést kellemes időtöltésnek tartom, általa szép emlékekkel ajándékozhatunk meg másokat, örömet szerezhetünk az elkészült darabokkal. Fodor Lászlóné, a helybéli klub vezetője elmondta, közösségük számos hagyományőrző csoportnak ad helyet. így nem csupán szövők, hanem népdalkörösök, foltvarrók és egyéb kézművesek is ellátogatnak az alkotóházba. ■ B. B.
