Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-17 / 165. szám
12 ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚLIUS 17., SZOMBAT Repülőnapra készülnek a szolnoki légi lovagok 2010 júniusának végén Ruszin Romulusz ezredes, a szolnoki MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj parancsnoka különleges feladattal bízta meg Tabányi Viktort. A főhadnagynak a harcoló századok állományából felépülő 100 fős csapatot kell felkészíteni a kecskeméti repülőnapon tartandó közelharc-bemutatóra. A parancsot azonban a szó szoros értelmében végrehajtani nem lehetett, mivel maximum átismétlésről lehet szó. A mindennapokban megtanult mozgásokat egymáshoz kötve, kb. 30 perces bemutatóra készül fel az állomány. Alapvető elv volt, hogy olyan programot állítsanak ösz- sze, melynek a végkifejlete egy, a közönség számára is élvezhető, dinamikus, ugyanakkor szakmaiságot tükröző bemutató legyen. Ahhoz, hogy egy igazán színvonalas „műsort” láthasson a közönség, az első hetekben a már meglévő magas fizikai fel- készültségi szintet fokozó, építő jellegű foglalkozásokra volt szükség. Ezt nagyban megnehezítette a sokszor 30-35 fokos hőség, tűző nappal fűszerezve. Naponta kétszer állt össze a csapat, hogy majd bemutathassák a 25/88-as katonák elhivatottságát, felkészültségét - írta a Honvédelem.hu. A Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató Kecskeméten augusztus 7-én, 8-án lesz. ■ T. A. Havas búcsú h a nyár közepén a Dél-Alföldön A dél-alföldi térség legnagyobb búcsúja évszázadok óta a szeged- alsóvárosi ferences templom Ha- vasboldogasszony-napi búcsúja. Ezt idén július 31-én és augusztus 1-jén tartják. A török hódoltság idején az Alföldön csak a ferenceseknek engedték meg, hogy a keresztény hitet ébren tartsák, a népet látogassák. így az alsóváros! templom és rendház hatalmas kisugárzású lelki központtá vált. Amikor pedig már szabad volt a zarándoklat, egyre nagyobb számban érkeztek a hívek a templom főbúcsújára - írta Szerdahelyi Csongor (Ferences Sajtóközpont). ■ T. A. MEGYEI TÜKÖR Agyútűzben mentett szentséget múltidéző Boldoggá avatásra vár a szolnoki Galgóczy Erzsébet Szolnokon rendezik meg jövőre az egyházmegyei találkozót. A rendezvény középpontjában térségünkhöz köthető boldoggá avatásra váró egyházi és világi személyek állnak majd. Egyikőjük Galgóczy Erzsébet. Születésének napokban volt az évfordulója. 1919-ben kislányként kimentette a szentségeket a rommá lőtt szolnoki Vártemplomból, később pedig testén viselte Jézus sebeit. Teleki József Szolnok 1919-ben a román és a magyar csapatok ütközőzónáját képezte. A románok a Tisza túlpartján állomásoztak, és szinte folyamatosan lőtték a várost. A vöröskatonák egy megfigyelőállást alakítottak ki a Vártemplom tornyában, így a románok célpontjává vált. Galgóczy Erzsébet ekkor 14 éves volt. Az egyik nap hallotta, amint a ferences atyák arról beszélgetnek, hogy a Vártemplomból nem sikerült kimenteni a monstranciát (Szentségmutatót) sem a szent ostyákkal teli kely- het, a cibóriumot. A templomot megközelíteni veszélyes, senki sem vállalkozik rá. Mindezek nem hagyták nyugodni a kislányt. Többször elindult a Vártemplom felé, ám a lövések hallatára visszafordult. Az egyik nap aztán a megyeházától futni kezdett a Zagyva-híd felé. Később erről így írt: „Csak úgy pattogott körülöttem a gépfegyver golyója. Amint a Megyeház alatt meghallották a lövéseket, kijöttek a katonák megnézni, mi történt. A hídon túl is kijöttek a katonák a laktanyából, és mind a két oldalról hevesen kiabáltak, hogy hasaljak le, vagy forduljak vissza... Futottam, futottam előre a cél felé, a Vártemplomba.” A veszély a templom falai között sem múlt el. Alighogy összeszedte a szentségeket, ágyútalálat érte a tornyot, mely a tetőt átszakítva, a templom közepére zuhant. A romos épületből egy belövés ütötte lyukon át sikerült kijutnia. A hídon azonban már nem tudott átkelni. Az egyre erősödő csata miatt a katonák elMa így néz ki a szolnoki Vártemplom, amit 1919-ben rommá lőttek a románok Galgóczy Erzsébet, homlokán a stigma jegyeivel küldték. Kénytelen volt a csomagot és ruháit a fejére kötve, úszva átkelni a Zagyván, mely éppen áradt, és akkora volt, mint a Tisza nyáron. Az amúgy is gyenge szervezetű kislány megbetegedett.1920 tavaszán ágynak dőlt, és fel sem kelt élete végéig. Naplója szerint az 1929. év július elején jelenik meg nála először a Szűzanya, és attól fogva majd mindennap. Augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján sebek jelennek meg kezein és lábain, pont olyanok, mint Jézusé voltak. Naplójában erről így ír: „Mikor teljesen magamhoz tértem, láttam, hogy már reggel felé jár az idő... egy mozdulatomra éles fájdalma éreztem a kezemen ....mind két ke zem fején és tenyeremen is akkori 50 filléres nagyságú, nagyon eleven, friss vérrel borított égő piros sebet láttam. Ha behajlíta- ni próbáltam, a vér kiserkent és nagyon éles fájdalmat éreztem.” Még ugyanazon év karácsony éjszakáján Jézus töviskoronájának sebei is megjelenek homlokán, fején. A következő esztendő nagyböjtjében pedig az oldalsebet is megkapta és viselte 1962- ben bekövetkezett haláláig. Az olasz Pió atya is megemlékezett a hős szolnoki hölgyről a stigma Jézus keresztre feszítését idéző seb. Vannak, akik szerint természetfeletti, csodás eredetűek, mások csalást látnak bennük vagy az orvosi magyarázatoknak hisznek. Egj'es stigmatizáltak sebei nem gyógyulnak be, frissek maradnak és mégsem fertőződnek el. az első dokumentált eset, amelyet a katolikus egyház is hitelesnek fogad el, Assisi Szent Ferencé, aki először 1224-ben tapasztalta a stigmákat. Századunk leghíresebb stigmatizáltja az olasz Pió atya, aki egy alkalommal így fogadta az őket felkereső magyarokat: „Minek jönnek ide Magyarországról? VAN MAGUKNAK IS Stigmatizált- juk■ Galgóczy Erzsébet ” Pedig abban az időben hazákban sem igen tudtak Erzsébetről X GYORSSZAVAZAS ■ Ön szerint szükség van-e ma hősökre? Szavazzon honlapunkon x holnap 16 óráig: S20U0N.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. HALLGATÓ Palya Bea egy olyan CD-t készített alkotótársával, Gryllus Samu zeneszerzővel, amely egyfajta retrovilágot idéz fel, méghozzá többségében a táncdalfesztiválok idejéből hozott dalokkal. A zene keretét egy 1969-es születésnapi ünnepség adja, melyen egy Giziké nevű dolgozót köszöntenek kollégái - köztük Bea édesanyja - a Szegedi Ruhagyárban, különböző dalokkal, és ezt magnóra rögzítették. Persze a dalok helyett javarészt csak felvezetőszövegeket kapunk erről az archív felvételről, hiszen az éneket már Bea szolgáltatja. A dalokban a magyar, a kárpát-medencei, a csángó, a balkáni és cigány népzenei elemek keverednek a dzsesszes, modern hangulatú zenékkel. Bea kitűnő hangja, a benne megbújó játékosság, érzelmek és vidámság tökéletesen átjön a lemezről. A dalok sorából szinte nem is érdemes kiemelni egyet sem, de az ismertebb táncdalok közül azért említsük meg a Nem leszek a játékszered, az Utánam a vízözön, a Mama, az Énmellettem elaludni nem lehet, az Add már, Uram, az esőt! című felvételeket. Ahány dal, annyi érzelem, játék. (Palya Bea: En leszek a játékszered. Kiadó: Sony Music) Bővebben: SZ0U0N.hu/Lemez- ajánló. ■ B. Gy. Emléktáblát avattak, ii. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem háromszáz évvel ezelőtt, 1710 tavaszán több héten át állomásozott csapataival Jászberényben. Rákóczi táborának egykori helyén, a Jászkürt Fogadónál avatott emléktáblát tegnap Jászberény város önkormányzata, illetve a jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület. A Máté György szobrász által készített táblát a Város- és Faluvédők Országos Konferenciája programjai között leplezték le csütörtökön. B. CS. Pénzt hoz a falunak a vállalkozó önkormányzat Újszilváson az önkormányzat egyik alapelve, hogy a fenntarthatóság szempontjából vállalkozási tevékenységet is ellássanak és azt bővítsék. Dr. Petrányi Csaba polgármester elmondta, ezért is alapították meg néhány évvel ezelőtt az Újszilvási Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft.-t (Újkom), amely kereteiben nagyon sok vállalkozási tevékenységet végeznek.- Eléggé alulfinanszírozottak az önkormányzatok, és ezt valahogy kompenzálni kell — hangsúlyozta a település vezetője. - A vállalkozási tevékenységek bővítésével a bevételek növelése, valamint az alternatív energiákkal a rezsi lecsökkentése a célunk. Mivel száz százalékban önkormányzati tulajdonú az Újkom Kft., így a település vagyona gyarapszik a cég gyarapodásával együtt. A vállalkozási tevékenységünkkel például meg tudtuk szerezni azt a piacot, hogy öt településnek ellátjuk a kommunális szilárdhulladék-szállítását. A folyékony szennyvíz szippantását Újszilváson végezzük, ezenkívül építéssel is foglalkozunk, szállítunk és a többi. Mindez nagyon sokat jelent, mert 60-70 millió forintos éves árbevételt tud a kft.-nk már elkönyvelni, ami a település talpon maradásához tud hozzájárulni - hangsúlyozta a polgár- mester. ■ B. Gy.
