Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-05 / 129. szám
KOZELET Barack Obama levélben gratulált Bajnai Gordonnak a sikeres válságkezeléshez. Az amerikai elnök szerint a volt magyar kormányfő intézkedései példaként szolgálhatnak a hasonló fenyegetésekkel szembenéző országoknak. Európai stílusú államvezetői szerepe olyan örökség, amely Magyarországot az Egyesült Államok különleges barátjává tette. m Emlékezés a békediktátumra Trianon Szili Katalin dacolt pártjával és részt vett a parlamenti emlékülésen A 4-es metró építése: már nyomoznak A T. Ház emlékülésen emlékezett meg a trianoni békediktátum 90. évfordulójáról, ahol az MSZP-frakcióból csak Szili Katalin jelent meg. Éber Sándor-Vég Márton A RENDŐRSÉG HŰTLEN kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoz a 4-es metró beruházásával összefüggésben. Tavaly december 2-án tett feljelentést az ügyészségen egy korábbi országgyűlési képviselő a 4-es metró kapcsán. A Fővárosi Főügyészség elrendelte a nyomozást, megkezdődtek a tanúkihallgatások. Pénzbüntetést kapott Kiss Ernő tábornok Hatóság félrevezetése és ittas vezetés miatt nem jogerősen 810 ezer forint pénz- büntetésre ítélte Kiss Ernő nyugalmazott rendőrtábornokot a bíróság. Kiss XIII. kerületi kapitányként 2007- ben járművével ittasan belerohant parkoló autókba, majd távozott a helyszínről. Felettesét úgy tájékoztatta, autóját ellopták. Jobboldali kormányfő Csehországban Václav Klaus kormányalakítással bízta meg Petr Necast, a Polgári Demokratikus Párt vezetőjét pénteken. A cseh államfőt Necas részletesen tájékoztatta a három jobboldali párt - a Polgári Demokratikus Párt, a TOP 09 és a Közügyek - együttműködési megállapodásáról. A választásokat ugyan a Szociáldemokrata Párt nyerte meg, de nincs esélye kormányt alakítania. Trianon-emlékülés a parlamentben, Sólyom László köztársasági elnök tartja beszédét. Az üres padsorokban egy árva MSZP-s képviselő, Szili Katalin „Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre, és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből” - hangoztatta Schmitt Pál házelnök a Trianon-emlékülésen a parlamentben. Az ünnepség délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, harangzúgással, a g nemzeti és a történelmi zászlók § bevonulásával, majd a Himnusz- | szál vette kezdetét. Az Ország- J gyűlés elnöke emlékeztetett, a I T. Ház törvényt alkotott a kettős állampolgárságról, így minden magyar embernek lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Június 4-e a nemzeti összetartozás napja lett, és megszületett a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló jogszabály. „Ideje volt már, hogy ha a magyar nemzet egészéről és sorsáról beszélünk, ne fájdalommal teljen meg a lélek, hanem az együttlét örömével” - hangoztatta a köz- társasági elnök az említett törvényekkel kapcsolatban. Sólyom László kijelentette, Magyarország nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nemzetrészek kivívják jogaikat és megfelelő státusukat országaikban. Sőt magának Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségei védelmében. A magyar kultúra egészének legnagyobb termelője és integrálója az anyaország. Sólyom pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a magyar 3 nemzetre, a nemzet egységére 2 helyezi a hangsúlyt. „Trianon sem tudta megfojtani S a magyarság életerejét, bizalmát § hazájában és szebb jövőjében” mondta Német László. A nagybecskereki megyéspüspök kiemelte, a trianoni trauma feldolgozása mérhetetlen pozitív energiát tudna felszabadítani a magyar nemzetben, s erre vár Magyarország és a magyarok világszerte. Este hat órakor a Szent István- bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrált misét, majd ökumenikus imaórát tartottak. A lobbik nagy sikerének nevezte az Országgyűlés trianoni emlékülésének létrejöttét. „A magyar társadalom 1945 óta várta a megemlékezését, hiszen még az elmúlt húsz évben sem történt meg az a jóvátétel, ami a Jobbik parlamentbe kerülése után két héttel rögtön megvalósult” - szögezte le Vona Gábor. A Jobbüt elnöke kiemelte: céljaik még nem teljesültek maradéktalanul, hiszen szerintük az emlékezés akkor kaphat valódi jelentőséget, ha az iskolákban is kötelező lesz megemlékezni, a holokauszt vagy a kommunizmus áldozataira való megemlékezés mintájára. Versailles-ban tegnap a Magyarok Világszövetsége rendezett emlékezést a Nagy Trianon palota előtt, mintegy 400 részvevővel - köztük a Jobbüt részéről Morvái Krisztinával és Gaudi Nagy Tamással -, ahol szorgalmazták a békediktátum felülvizsgálatát. Az MSZP-frakció nem vett részt az emlékülésén, inkább a budapesti Liszt Ferenc téren tartott nagygyűlést, melyet csekély érdeklődés övezett. Kivéve Szili Katalint, ő a T. Házban volt. „Őszintén sajnálom, hogy a parlamenti emléknap lebonyolítása nem teszi lehetővé, hogy a mai politikai közélet összes parlamenti szereplője kifejezhesse a nemzet egységéről, összetartozásáról vaüott gondolatait” - mondta a volt házelnök. „A trianoni béke rossz és igazLeleplezték a Trianon-emlék- művet Révkomáromban. A több mint másfél méteres kőoszlopot, amelyet az Erzsébet hídon, a határátkelő egykori épületeinek közelében állították fel, fán Slota, a Nemzeti Párt elnöke avatta fel. Robert Fico miniszterelnök ígérete ellenére nem vett részt az ünnepségen. „Ez a mi válaságtalan béke volt, egy békének ugyanis mindig és mindenütt az a feladata, hogy békességet teremtsen” - magyarázta Hiller István az MSZP gyűlésén. A volt oktatási miniszter leszögezte: az I. világháború győztesei nemcsak legyőzték, hanem megalázták és főidbe taposták a veszteseket. Szerinte a két világháború közötti revizionista politika elhibázott, bűnös választ adott egy rossz és igazságtalan békére, mert az magyarok újabb százezreinek halálát hozta. A Kádár-rendszer elhallgató poütikája sem volt jobb. „A sebekre a legjobb gyógyír az Európai Unió” - mondta végül. szunk a provokációkra a Fidesz-párti politikusoknak, Orbán Viktornak, a neofasiszta Jobbiknak. Szlovákia most az egész Európának, és elsősorban a Duna másik oldalán élő magyaroknak megmutatta, hogy ez szlovák föld, amelyet soha nem engedünk elvenni” - harsogta a szélsőséges pártvezér. MSZP-sek a Liszt Ferenc téren. Az unió jelentheti a legjobb gyógyírt A szélsőséges Slota is emlékművet avatott Necas alakíthat kormányt Balogh Andrást kérne az MSZP államfőnek Boross Péter és Pozsgay Imre is alkotmányozhat orbán testületé Magyarország köztársaság marad - MSZP: De mi lesz az új alaptörvényben? Balogh András, hazánk bangkoki nagykövete lapunknak megerősítette: felkérést kapott az MSZP elnökségétől az államfői jelöltségre, de a hétvégi kongresszus dönthet erről. Megtiszteltetésnek és nyilvános megszólási lehetőségnek tartja a felkérést. Az utóbbival mindenképp élni kíván: a politikai megosztottság közepette, a pártpolitikán felülemelkedve szeretne szót emelni a társadalom szociális megosztottsága ellen. Meggyőződése: a mai politikai problémákat nem elég politikai eszközökkel orvosolni, mert azok hátterében a társadalom szociális kettészakadása áll. ■ „Hat szaktekintélyt kért fel Orbán Viktor miniszterelnök, hogy hozzanak létre egy olyan testületet, amely a kormányfő mellett fog működni, és az új alkotmány koncepcióját fogja kidolgozni” - jelentette be Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő. A felkért szakemberek: Boross Péter volt MDF-es politikus, az Antaü-kor- mány belügyminisztere, későbbi kormányfő, Pálinkás József, az MTA elnöke, Szájer József és Schöpflin György fideszes EP- képviselők, Stumpf István, az első Orbán-kormány kancellária- minisztere és Pozsgay Imre, a Né- meth-kormány áüamminisztere. „Nem elméleti szakemberekről van szó, hanem olyanokról, Boross Péter Pozsgay Imre akik az alkotmányosság működése felől gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Az első megbeszélését jövő szerdán tartja a testület" - közölte a szóvivő, aki hangsúlyozta, Orbán Viktor személyesen is részt akar venni az új alkotmány megalkotásának folyamatában. Kifejtette: ma Magyarországnak egy ideiglenes alkotmánya van, és eddig kellő felhatalmazás, társadalmi szerződés, nemzeti egység híján az új alkotmány létrehozásának lehetősége nem állt rendelkezésre. A választások azonban világos felhatalmazást adtak az Ország- gyűlésnek. Vagyis a Fidesz szerint nem népszavazásnak kellene döntenie az új alkotmányról. Már júniusban megkezdené munkáját a testület: a 45 fős bizottság egyszerű többséggel hoz döntéseket. Kormánypárti politikusok jelezték, az ellenzék is részt vehet a munkában, és a teljesen új alkotmányban is az szerepel majd: Magyar- ország parlamentáris köztársaság. Az MSZP szerint az alkotmányon kell és lehet javítani, de Lendvai Ildikó leszögezte: „el a kezekkel a demokráciától”. A szocialista pártelnök elmondta: nem helyes úgy elkezdeni az alkotmányozást, hogy még a Fidesz szavazóinak sincs ideája arról, hogy mit fog tartalmazni az új alaptörvény. ■ V. M.
