Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-05 / 129. szám
5 A fertőzések melegágya a visszamaradó víz a melegben ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚNIUS 5., SZOMBAT BARANGOLÁS Ahhoz, hogy hazatérhessen szüleihez, dr. Tóth Jánosnak a 90-es évekig minden egyes alkalommal rendőrségi engedélyt kellett kérnie, hogy beléphessen a határsávba. Az engedélykártyák egyikét sikerült megőriznie, ez ma már kordokumentum! Hihetetlen viszonyok uralkodtak akkoriban. Zöldségszedés őrizettel visszacsatolás A leghűségesebb községből Tito láncos kutyái lettek Az előrejelzések szerint a napokban már melegszik az időjárás. A kialakult álló és pangó vizekben elszaporodhatnak a bele került kórokozók és ezért egyre nagyobb járványügyi veszélyt jelentenek - mutatott rá tájékoztatójában dr. Sárközi Mária, az ÁNTSZ Jászberényi Kistérségi intézetének tiszti főorvosa. — A védekezésben résztvevők fizikális, és immunállapota valószínűleg sokat romlott. Kimerültek, könnyebben elkaphatnak a védekezés, (takarítás) fertőtlenítés során „piszkos kéz” betegségeket, amelyek széklettel szennyezett kézen, esetlegesen tárgyak, élelmiszer útján terjednek. A kistérségi intézet tegnap, az eddig kiosztott közel ezer darab, főleg a „piszkos kéz” betegségek ellen védő oltóanyag utánpótlására újabb ötszázat kapott. Ezeket szintén a védekezésben résztvevők számára, valamint az elöntött árnyékszékek, szennyvízcsatornák miatt szennyvízzel érintkező lakosoknak kínálják fel. Az oltóanyagokat a Jászság központi háziorvosi ügyeletéibe (Jászberény, Jászapáti, János- hida) szállították. m B. Cs. Fórumoztak a kistelepülések polgármesterei Kelet-magyarországi polgármesterek találkoztak pénteken Jásztelken a Talpalatnyi Európa program keretében. Egy német alapítvány által finanszírozott kezdeményezés alapján a magyar kistelepülések az őket érintő problémákat beszélik meg. Az érintett helységek képviselői több témában hallgattak meg tájékoztatót. így a közcélú foglalkoztatás pozitív tapasztalatairól számolt be Szabó Lajos Jászapáti polgármestere a településvezetőknek. Az önkormányzatok vízmüveinek üzemeltetésével kapcsolatban a Tisza menti regionális vízgazdálkodási cég részéről hallhattak előadást. Az előadó azt a lehetőséget vázolta, hogy a kistelepüléseknek érdemes-e saját maguknak vagy inkább egy szakérő cég által üzemeltetni vízmüveiket. ■ Darázs M.- Gyerekfejjel egyáltalán nem értettem, hogy ha a madarak nyugodtan repülhetnek mindenfelé, akkor bennünket miért állítanak meg a szögesdrótkerítések a kertek alatt — emlékezett vissza a Jászalsószentgyörgyön élő dr. Tóth János szociológus, akinek szülőfaluja Szentpéterfa, a trianoni békediktátumot követően vált határtelepüléssé. Banka Csaba Tegnap a versailles-i Trianon kastélyban aláírt békeszerződéssel hazánktól elcsatolt területekért, az ott élő magyarságért szóltak a harangok. Az eredetileg kijelölt határok szerint Szentpéterfa Ausztriához került volna. A horvát nemzetiségű falu akkori elöljárói azonban érveltek, bizonyítottak, kértek, megmozgattak mindent, hogy településük ismét Magyarországhoz tartozzon. 1923-ra végül sikerült elérniük, hogy a falu visszakerült az anyaországhoz. Persze a rétek, az erdők, és a szőlők már nem kerültek visz- sza. A helytállásért Szentpéterfa a Communitas Fideljssima, „A leghűségesebb település” címet nyerte el. — Hihetetlenül összetartó büszke közösség alakult ki a határrendezés után — mondta Tóth János, visszaemlékezve szülőfalujára, ahonnan középiskolásként került el. - A második világháború után, az ötvenes években gyermekként azonban még keveset értettem ebből. Csak azt láttam, hogy a kertek alatt felállított szögesdrótok nem engednek tovább menni. A határsávba került a falu, ami azt jelentette, hogy csak engedéllyel lehetett belépni a településre. A középiskolába járva minden nap a buszon fel kellett mutatni az engedélyünket, amikor Szombathelyről a járatos busz hazavitt bennünket. Megalázó volt a helyzet. Ennél még extrémebb esetek is előfordultak. - Képzelje el azt a helyzetet, amikor engedélyt kellett kérni ahhoz, hogy a kertben elvessék a zöldséget, utána pedig ahhoz is, hogy betakarítsák a termést. Olyankor mindig két határőr vigyázott a ház kertjében dolgozókra. A húszas években kialakult összetartozás-tudat azonban nem hagyott alább még a legvadabb diktatúra éveiben sem.- Abban az időben is mindenki templomba járt, amikor is a pap horvátul prédikált. A mise után pedig gyakorta közel ezer ember gyűlt össze a templom előtt, és közösen elénekeltük magyarul és horvátul is a magyar himnuszt, utána pedig magyarul és horvátul a pápai himnuszt. Meg voltunk arról győződve, hogy a 23 kilométerre lévő szombathelyi pártbizottságon is hallják az énekünket. Persze valószínű hallották is, mert az iskolaigazgató, a tanácselnök, és a párttitkár is ott ült a misén. Nem tehette meg azt, hogy nem jön el, mert akkor kiközösítették volna őket a falu lakói. — Érdekes, de a második világháború befejezéséig nem volt különösebb probléma azzal, hogy nem Magyarországhoz tartozik a falu határa - mondta Tóth János. — Az igazi elzártság a műszaki határzár, a vasfüggöny kiépítésekor kezdődött. Akkoriban sokan bánkódtak, hogy horvát nemzetiségűként, de igaz magyar állampolgárként ragaszkodtak Magyarországhoz, hiszen a leghűségesebb településből hirtelen Tito láncos kutyáivá váltak... Generációk vándoroltak Nyugatra, de ez is csak erősítette a maradókat A politika viharai megviselték a falu lakosságát, 1956 után az 1400 lelket számláló községből 350fiatal vándorolt ki Nyugatra, többségükben az Egyesült Államokban kötöttek ki. - Bármilyen hihetetlen, még ez a tény is az otthon maradókat erősítette. Huszonöt évvel ezelőtt készítettem egy kutatást a faluban. Akkor a válaszadók csaknem száz százaléka azt mondta, hogy nem költözne el a településről, már csak azért sem, mert akkor a külßldre vándorolt rokonoknak nem volna hová hazatérnie... Talán itt az ország belsejében kevésbé lehet azt érteni, hogy mit is jelentett a határon élve, horvát nemzetiségű magyar állampolgárként a határnyitás vagy a schengeni határok lebontása. a kilencven és a hatvanöt éve elvágott szálakat nagyon gyorsan újraépítette a szomszédos településekkel a kis közösség... Adomány érkezett Alattyánra A magyar Vöröskereszttől pénteken érkezett meg az egymillió forintos adomány Alattyánra, amely tartós élelmiszereket, tisztító és fertőtlenítőszereket tartalmaz. Kétszáz, a településen belvízzel érintett család kapja ezeket a csomagokat. Laj- kó Terézia jegyző elmondta, hogy a térség vállalkozóitól is sok segítséget kapnak kenyér, zöldség és más élelmiszer formájában az alattyá- niak. Jövő héten a Magyar Élelmiszer Bank adománya érkezik a településre. Szabálysértésekről tanácskoztak A megyei közigazgatási hivatal konferenciát tartott a jászsági jegyzőknek és a szabálysértési területen dolgozó szakértőknek csütörtökön. Közel 40 fő vett részt a szakmai egyeztetésen, amelyen elsősorban a jogszabályok azonos értelmezéséről esett szó. Falunapot rendeznek Jászboldogházán ma falunapot tartanak Jászboldogházán, melyen átadják a Jászboldogházáért kitüntetéseket, illetve számos szórakoztató program is lesz. A Faluvédő és Szépítő Egyesület által hirdetett Szép udvar és utca című verseny eredményét is nyilvánosságra hozzák. A falunapi programok helyszíne az előre meghirdetettek szerint lesz, bár az éjszaki utcabált a felújított strand előtt fogják tartani. Bélyeg-és éremkiállítás lesz Jászberényben a jászberényi Nyár Vigadal- mi Napok első rendezvényeinek egyike lesz a bélyeg és éremkiállítás. Idén a szolnoki Morvái László bélyeggyűjtő filatéliai érdekességeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Déryné Művelődési Központ Ifjúsági Házában június 15. és 18. között. SZ0U0N.hu További jászsági információk ■* a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. Azért mégsem a víz az uralkodó a jászsági településeken! hősies védekezés Hihetetlenül hangzik, de igaz: púpos volt a Zagyva, annyira megtelt a töltések közötti árterület Púpos volt a Zagyva Jászteleknél, csütörtökön délután, s hogy nem káprázik a szemem, azt Kisbakonyi Zoltánná polgár- mester és a vizes emberek is megerősítették. - Olyan erővel zúdul át a Zagyva-híd alatt az ár, hogy szinte gömbölyödik a vízszintje - mondja a polgármester. — Az éjjel átvágták a tározók gátját a vízügyi szakemberek, úgy, mint két hete, de a vízszint csak nem akar csökkenni 606- 605 centiméter alá. A legnagyobb gond az, hogy a part itt-ott szivárog, és a töltés melletti utcákba már ott a víz — teszi hozzá Kisbakonyiné. Közben kamion zúdítja le hatalmas terhét a gáttól néhány méterre. Ezekből a sóderes zsákokból épül a híd mellett a bordás megtámasztás, amely segít megtartani az átázott folyópartot. Alattyánra tartva, a főút mindkét oldalán á mezőgazdasági vállalkozóktól kölcsönzött szivattyúcsövek kígyóznak, melyek szállítják a belvizet a tározókba és a Zagyvába.- A jászberényi tűzoltók beszervezték a nagykátai és a kó- kai kollégáikat, akik a lakókkal együtt ásták azokat az árkokat, melyet segítenek levezetni az esővizet - mondja Koczkás Gábor, alattyáni polgármester.—Jelentős javulást hoz majd, hogy a jászkiséri vízművesek beindították a harmadik nagy teljesítméEszes Béla polgármester (balra) a település határában percenként 10 köbméter vizet átemelő szivattyúnál Borsányi Sándorral beszélget nyű szivattyút, és a az Irgócs csatornába tudják a vizet átemelni - mondja Koczkás Gábor. Jánoshidára érve, a hídról lepillantva, amíg csak a szem ellát, víz borítja a Zagyva árterét. Ez a vízmagasság visszanyomja a belvizet a településre. Húsz különböző teljesítményű szivattyúval dolgoznak Jánoshidán, de amint abbahagyják a gépek a munkát, szinte azonnal újratöltődik a terület belvízzel.- Kettős a küzdelem nálunk, hiszen május 17-étől a belvízzel, kedd óta pedig a III. fokú árvíz- védelemmel is bajlódunk - mondja Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, aki elsőként az iskolaudvart mutatja. A tornacsarnok mögötti részen halastóhoz hasonlít az épülő beruházás területe. A közvetlenül a folyó mellett fekvő házak udvara, kertje tocsog a vízben. Ám itt-ott egészen „száraz” a talaj. Ez azért van, mert a legutóbbi nagy árvízkor megfogadták a vízügyesek tanácsát.—Az óvodától több száz méteren át gravitációs braincsö- vet fektettünk a talajba egészen a Holt-Zagyváig. Ez folyamatosan gyűjti és szállítja (költség nélkül) a tározóba a vizet - mutatja a láthatóan komoly víz- mennyiséget kitermelő kifolyót a polgármester. így is napi egymillió forintba kerül Jánoshidán a belvíz elleni védekezés. ■ Darázs Melinda
