Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-28 / 148. szám
12 KŐTELEK ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚNIUS 28., HÉTFŐ Viharfelhők gyülekeznek Kőtelek felett vidék Botrány a közös szennyvíztelep miatt, vitázó vezetők, rendőrségi nyomozás, kifizetetlen számlák Három szomszédos település, Nagykörű, Tisza- süly és Csataszög polgár- mestere bő egy éve büntetőfeljelentést tett az öt községet kiszolgáló szennyvíztelepen tapasztalt pénzügyi, elszámolási viszonyok miatt. A telepet hosszú ideig Kőtelek üzemeltette, így a nyomozás szálai is oda vezetnek. Géléi J—L. Murányi L. A nyár elején több, egymástól független információ is beszivárgott a szerkesztőségbe arról, hogy áldatlan állapotok uralkodnak mostanában Kőteleken, ezen a bő másfélezres, Tisza-menti településen: üres a közös kassza, súlyos, több százmilliós forráshiánnyal küzd a község, az öt települést - Kőteleket, Nagykörűt, Tiszasülyt, Csataszögöt és Hu- nyadfalvát — kiszolgáló szennyvízteleppel kapcsolatban pedig rendőrségi nyomozás folyik. Három szomszédos település polgármestere, a nagykörűi dr. Veres Nándor, a tiszasülyi Pol- lák Tibor és a csataszögi Pomá- zi Ferenc azért tett büntető feljelentést ismeretlen tettes ellen, mert a közös szennyvíztelep üzemeltetése körül éveken át nagy zavarok uralkodtak. A feljelentésükkel — stílszerűen — kiborult a képzeletbeli szennyvizes bili. A Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozást elrendelte, és a gazdaságvédelmi osztály lassan a nyomozás végéhez közeledik. Megnevezett gyanúsított még nincs, de információink szerint már erősen körvonalazódik a lehetséges személyek köre.- Nálam akkor „csapta ki a biztosítékot” a szennyvíztelep ügye, amikor tavalyelőtt télen Kőtelek rajtunk kezdte próbálgatni az inkasszós lehetőségeit - meséli Pomázi Ferenc, Csataszög polgármestere. - Nehezen csatlakoztam a feljelentéshez, de amikor fizetési meghagyást bocsátott ki Kőtelek ellenünk, beadtam a derekamat. A Hu- nyadfalván lévő közös, öt falut kiszolgáló szennyvíztelepünket ugyanis a Kőteleki Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet működtette akkor. Kettőezernyolc táján többlet pénzeket kezdett visszamenőlegesen követelni tőlünk, de úgy, hogy közben hosszú időn át hiába kértünk tőlük rendes pénzügyi elszámolást, arról, hogy miért drágult meg hirtelen olyan nagyon a szennyvízkezelés. Csak „sajtpapírokat” kaptunk. A feljelentés távolabbi előzményeivel dr. Veres Nándor, Nagykörű első embere ismertetett meg bennünket részletesen. Eszerint, a kőtelki ellátó szervezet (GESZ) 1999 óta üzemeltette a szóban forgó szennyvíztelepet. Egy-két évig még rendben mentek a költségelszámolások, és akkor még bevonták a tulajdonosokat a költségvetés elkészítésébe is - állítja a polgármester. A helyzet, szerinte, a kétezres évek elején változott meg, amikor ezek a beszámolók elmaradtak, s az üzemeltető GESZ már csak pár soros értesítéseket küldött a teleptulajdonos önkormányzatoknak a költségekről. Esetenként akár több tízmilliós tételekről is csak efféle, szűkszavú levélkék születtek. Később már a tisztítómű költségvetése is a tulajdonosok feje felett született, sőt az is előfordult, hogy egyszerűen nem engedték be a telepre a képviselőjüket! Nagykörű polgármestere egy ideig egymaga vívta a harcát: pörölt, reklamált, levelezett, de mindhiába. Tiszasülyi kollégája akkor csatlakozott hozzá, amikor - a 2008-2009-es télen -, műszaki problémák miatt, a szó szoros értelmében elárasztotta a falut a saját szennyvize, Csataszögön pedig, mint azt már tudjuk, a fizetési meghagyás volt az utolsó csepp a pohárban. Lettek tehát hárman, s így náluk volt már a szavazati többség, 2009 tavaszán pedig következett a rendőrségi feljelentés. — Egyértelmű bizonyítékaink vannak arra, hogy a kőteleki ön- kormányzat már évek hosszú során át nem költötte a szennyvíztelepre a rá kapott állami támogatást — mondja dr. Veres. — Ennek összege évente öt- venmilliós nagyságrendű, aminek fejében nemcsak üzemeltetni kellett volna a tisztítót, hanem műszakilag fejleszteni is. Meg kell nézni a telepet! Lerobbant, lepukkant állapotban van, nem csoda, hogy nem hozza az előírt minőségi paramétereket, amiért évente jelentős, több milliós bírságot kell fizetni. Voltak hosz- szabb időszakok, amikor szennyvíztisztítást egyáltalán nem végeztek, egyszerűen csak átengedték a szennyvizet a telepen, bele a Tiszába, a tisztítási költséget viszont akkor is felszámolták. Erről dokumentumaink vannak! Szolgáltatást nem végeztek, de az állami támogatás minden esztendőben elfogyott! A fő kérdés tehát az, hogy Kőtelek hosszú éveken keresztül a szennyvíztisztító üzemeltetésére költötte-e az állami támogatást, az ötven-hatvan millió forintot?- teszi fel a kérdést dr. Veres. A települések között, még a szennyvíztelep átadásakor, született egy megállapodás. Eszerint, a szennyvíztelepre járó állami támogatást a kőtelki önkormányzat igényli, és a telepre költi, míg a beszedett szolgáltatási díjakat az önkormányzatok maguknál tartják, és abból a helyi szennyvízcsatorna-rendszereket tartják fenn. Ezt a megállapodást rúgta fel 2006 után az új kőtelki polgár- mester, dr. Böhmer Péter, és az általa kinevezett GESZ-vezető, Ké- zai Zsolt, amikor kérni, majd követelni kezdték a társtelepüléseken beszedett szolgáltatási díjakat a másik négy falutól. Mondván, hogy az önkormányzatok az általuk beszedett szennyvízdíjat nem a helyi csatornarendszerre fordították, azt éveken keresztül a kőtelki GESZ tartotta karban. Mi több, az üzemeltető még többlet befizetéseket is kért volna, de ezt a négy partnerből három már nem tűrte el.- Szerintem Böhmer Péterék azt hitték, hogy a szennyvízteleppel egy kincsesbányát találtak, amiből Kőtelek is szépen profitálhat majd - vélekedik Veres Nándor. - Hamar rájöhettek azonban, hogy milyen állapotokat örököltek a telepen. Felismerték, hogy vészhelyzet van, és ezért akarták már beszedni tőlünk a csatornadíjakat is. — Büntetőfeljelentés helyett nem lett volna jobb tárgyalásos Végh Tibor expolgármester: minden szabályos volt! a kőtelek által, a szennyvízte- lepre, egy évtizeden át igényelt ötvenmillió forintokról megkérdeztük Végh Tibort, a település előző polgármesterét is. 0 elmondta: a szennyvtkezelési működési támogatást a tisztító- telep beüzemelésétől kezdve, tehát a '90-es évek végétől igényelték. Az összeg évente 49 és 60 millió forint között mozgott. Körülbelül 2002-ig, amíg a telep új volt, és kevesebb karbantartást igényelt, nem fogyott el a teljes támogatás. A PÉNZMARADVÁNYOK, ű társult önkormányzatok megállapodása szerint, megosztásra kerültek a szennyvízkezelésben érintett települések között. Később azonban már növekedtek a költségek, főleg az energia ára, úton megállapodásra jutni a kőtelki települési vezetőkkel? — Ezerszer megpróbáltam! Éveken át leveleztem velük, rengeteget tárgyaltunk, de mindhiába. Kézai Zsolt előző GESZ-vezetőről leperegtek ezek a kísérletek, Böhmer kollégával pedig hiába jutottunk el számos alkalommal a megegyezésig, ha egy nappal később már rendre az ellenkezőjét akarta! Álláspontját állandóan változtató ember, akivel megegyezésre nagyon nehéz jutni - állítja. — Én nem is nagyon értem, hogy miről beszélnek a polgármestertársak, amikor a náluk beszedett szennyvízdíj tovább- utalását emlegetik - reagál Böhmer polgármester a kolléga szavaira. — A kőtelki GESZ ugyanis a teljes szennyvízrendszer üzemeltetője volt, mint szolgáltató. Ebbe a rendszerbe a települések belterületi hálózata is beletartozik! így jogosultak lettünk volna a díjak beszedésére is, a társ önkormányzatok pedig csak alvállalkozóként végezhettek volna karbantartási vagy rendszerüzemeltetési feladatokat számunkra. Ezeket a munkákat valamilyen módon le kel lett volna számlázni uk az üzemeltető felé, de ilyen számlákról én nem tudok. A társ önkormányzaDr. Böhmer Péter, Kőtelek: nem is értem a polgármester-kollégákat... tok teljesen jogszerűtlenül tartották maguknál egy évtizeden át a beszedett díjakat, és mi ezen a jogszerűtlen gyakorlaton akartunk változtatni kettőezernyolctól. Ebben az ügyben éppenséggel nem nekem van saram, hanem azoknak a polgár- mestereknek, akik ezt a törvénytelen gyakorlatot kialakították egy évtizeddel ezelőtt. Biztos vagyok abban, hogy a polgármester társaim által tett feljelentés „sara” éppen az ő nyakukba fog visszacsorogni; azo- kéba, akik ezt a jogsértő gyakorlatot folytatták éveken át.- És mi van azokkal az éves állami támogatásokkal, amiket Kőtelek tíz éven át a szennyvíz- telepre kapott, de amiket az állítások szerint nem erre a célra fordított?- Felhívnám a figyelmüket, hogy én csak kettőezer-hatban lettem polgármester, idén pedig már nem mi üzemeltetjük a telepet. Hogy az előző időszakokéi ban mi történt, azt nem tőlem kell megkérdezni! és volt olyan esztendő, amikor a támogatás már nem fedezte a működési költségeket sem - tette hozzá a volt polgármester. A SZEMÉLYI JELLEGŰ kifizetések 24-25 millió forint körül mozogtak évente, 10-15 milliót vittek el az energiaköltségek, 5,5- 6 millió forint volt a bírság a rossz szennyvízkezelési technológia miatt. A többit vegyszerre és más anyagokra kellett költeniük. Az önkormányzati gazdálkodást egyébként — mondta - évről-évre több hatóság is ellenőrizte, és ezek a hatóságok rendben találták a dolgot. miként azt a gyakorlatot is, hogy a települések az általuk beszedett szennyvízdíjat maguknál tartották, a szükséges karbantartási költségekre. A szennyvízhelyzet tehát, Kőtelek és társtelepülései körül, nem egyszerű; vádak és viszont- vádak szövevénye uralja el. Jelenlegi és volt polgármesterek gyanúsítják kölcsönösen egymást, a valóság teljes feltárása azonban már az ügyben eljáró igazságszolgáltatási szervezetekre vár. S hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, mostanában egy másik - Nagykörűvel közös - ügyben is várakozó tekintetek szegeződnek a kőtelki polgár- mesteri hivatalra. Nemcsak falun belülről, hanem a szomszédból is. Egy majd' félmilliárdos projektről van szó, aminek keretében, Kőtelek gesztorságával, 495 millió forintot nyert közösen a két település, hogy mindkét községben felújítsák az iskolát. A múlt év decemberében a kőtelki önkormányzat, projektgazdaként, több mint százmillió forint előleget hívott le a támogatótól, amiből azonban állítólag egy fillért sem adott tovább Nagykörűnek, az utófinanszírozásos beruházás beindítására. A szerződés szerint ez nem volt ugyan kötelessége, de jelentősen köny- nyíthette volna vele a partner helyzetét. így viszont hitelből volt kénytelen a szomszéd elindítani a felújítást, ami jelentős többlet költséget okozott számára. No és hem kevés idegességet is, mert megtudták, hogy Kőteleken, decemberben, már hivatalosan üres volt az önkormányzati kassza.- Én is hallottam ezeket az információkat - kommentálta a szóbeszédet dr. Veres Nándor nagykörűi polgár- mester. - Már itt van az első hatvanmilliós vállalkozói számlánk, amit hamarosan benyújtunk Kőteleknek, részelszámolásként. Bízom azonban abban, hogy ez az egész csak rémhírnek bizonyul, és rendben megkapjuk a pénzünket.- Mihelyst itt lesz a nagykörűi számla, és a polgármester kollégám átutalja az önerőt, meg az áfát is, akkor hiánytalanul megkapják a pénzüket - reagált dr. Böhmer Péter, Kőtelek első embere. - Ne idegeskedjen, arra ráér majd akkor is, ha mégsem utalnánk a pénzt... A kőtelki polgármesteri hivatal egy felújítás miatt bújt el az állványok mögé.
