Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-01 / 125. szám
4 TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚNIUS 1., KEDD Békés vajdasági város a Tisza partján zentán jártunk Magyarul tanulnak, magyarul beszélnek, magyarként élnek, Szerbia polgáraiként Ez a hazánk, a városunk és folyónk, a szülőföldünk, mondja Szepesi Zoltán, a kiszélesedő, méltóságteljesen elterülő Tisza partján Szabadon száll a magyar szó a zentai piacon. Magától értetődő' természetességgel. Zenta — ahogyan a helyiek mondják - magyar város, itt háborítatlanul lehet magyarnak lenni. Másként van ez már Újvidéken és Szabadkán is, nem beszélve a magyarverő feszültségeiről elhíresült Temerinről... L. Murányi László De nem csak a piacon hallatszik szabadon a magyar beszéd. Az utcákon, az üzletekben és hivatalokban, a kávéházakban és az iskolákban, óvodákban is. Zenta csaknem húszezer lakójának több mint nyolcvan százaléka magyar. A főtéren, a Trocadero kávézó piros-fehér-zöld kis zacs- o kokban kínálja a cukrot, a köze- s li virágbolt kirakatában Márai, J Wass Albert és Müller Péter művei hívogatják az olvasót, s a piac nagycsarnokát „a magyar üzletlánc”, a CBA lakta be. Van a városnak Petőfi és Ady Endre utcája, az óvoda Hófehérke nevét viseli, a közterületek, üzletek, hivatalok és boltok feliratai háborítatlanul kétnyelvűek. A nyolcvanszázalékos arány nagy erő! Nem kell félni, ahogyan azokon a településeken, amelyeken az idő, a történelem, no és a szerbek erőltetett betelepítése eltolta az etnikai arányokat, kiélezve az addig nyugvó indulatokat. Zenta kedves, élhető, magyar kisváros maradt, amit egymással békességben laknak a szerbek és a magyarok.- Jórészt a háború is elkerült bennünket'- meséli kedves háziasszonyunk, Kazinczi Péter- né, Jolika, egy elhúzódó vacsora után, a zentai Papuli vendéglő asztalánál. — A fiainkat persze ugyanúgy behívták a szerb hadseregbe, és halottaink is lettek, de maga a háború közvetlenül nem ért el ide. Szerencsére volt egy karakán magyar polgár- mesterünk, aki a háború után minden eszközzel igyekezett megakadályozni a szerbek erőltetett betelepítését. Érdekes, hogy ebben a törekvésében nemcsak mi magyarok álltunk mellette, hanem az eredeüleg itt élő szerbek is — teszi még hozzá magyarázatként. A férje, Péter, egy érdekes jelenségre is felhívja figyelmünket, egy pohár jóféle barackpálinka mellett.- Itt Zentán nem a magyarok és a szerbek között vannak az igazi ellentétek. A valódi törésvonal a menekült, és a régtől itt élő szerbek között húzódik. A háború után érkezettek ugyanis nehezen illeszkednek be... Az ország belső területeiről jöttek, zajosak, hangosak, és magukkal hozták a nacionalista ma- gyarellenességet. Szerencse A zentai csata emlékműve a helyszínen azonban, hogy nálunk viszonylag kevesen vannak... Érdekes volt egyébként tapasztalni, hogy a háborús mozgósításkor nemcsak magyarok tagadták meg a bevonulást a szerb hadseregbe, hanem az itt élő szer- bek közül is nagyon sokan. A két Zoli, Szepesi és Klauz, jól képviseli és pontosan leképezi a zentai fiatalok gondolkodását, világlátását ott, a kisebbségi lét viszonylag nyugodtabb viszonyai között. (Kettejüket az köti össze, hogy együtt dolgoznak a helyi Locator Környezet- védő Egyesületben, s hogy nem mellesleg — barátok.) Ülünk szombat éjjel kedvenc kocsmájukban, a kemény rockzenéről, no meg a jó söréről nevezetes Mojóban - ejtsd: Modzsó -, és igyekeztünk kibogozni néhány alapvető igazságot. Kettős állampolgárságról, anyanyelvhasználatról, a körülöttünk lévő világról. Talán nem meglepő, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága, az erre vonatkozó törvény volt a fő beszédtéma. — Mihelyt lehet, én azonnal igényelni fogom a magyar útlevelet - mondta határozottan a harmincéves Szepesi Zoli, aki pszichológusként dolgozik az önkormányzat szociális intézményénél. - Nem azért, mintha el akarnék innen menni, hiszen minden ide köt: a család, a barátok, a munka. Szeretek Zentán élni, nekem ez a hazám, ezért a magyar állampolgárságnak számomra, egyelőre, inkább gesztus értéke van. A magyarigazolványt is azonnal igényeltem, mert fontosnak tartottam, hogy ilyen módon is a magyar közösséghez tartozzam. — Én viszont nemigen fogok magyar állampolgárságért foZenta büszke az évszázados magyar történelmi hagyományaira a helybéliek a zentai csatát emlegetik legnagyobb büszkeséggel. 1697-ben, tizenegy évvel Buda töröktől való visszafoglalása után, az osztrák vezetésű szövetséges keresztény sereg, Savoyai Jenő herceg irányításával, nagy és véres győzelmet aratott a csatában személyesen is jelenlevő II. Musztafa szultán seregén. Ebben az időben erősödtek fel a török szándékok és kísérletek Magyarország visszahódí- tására. A zentai csata éppen egy Magyarország elleni hadjárat közben állította meg a szultáni hadat, s amint az később bebizonyosodott: örökre. savoyai JENŐ herceg a Tiszán való átkelés közben támadta meg és győzte le Zentánál az ellenséget, aki francia hadmérnökök vezetésével kiváló hajóhidat vert a folyón, és azon folytatta az átkelést. A szultán, miután végignézte serege bekerítését és vereségét, félbeszakította a hadjáratot, és Temesváron át visszatért Isztambulba. ezzel a csatával véget ért a mintegy 15 évig tartó háború, és az európai összefogás meg döntötte Magyarországon a török uralmat. Elkezdődtek a béketárgyalások, amelyek az 1699-ben megkötött karlócai békéhez vezettek. Miről írt a Vajdaság lapja, a Magyar Szó? az újvidéken megjelenő, Magyar Szó című napilapot a magyar parlament megalakulásával kínálja ottjártunk idején a főtéri újságárus. A lap kiemeli, hogy az elkövetkező hetek, s hónapok fontosak lesznek a határon túli -igya szerbiai - magyarság szempontjából is. A vezércikk az Európai Unió és a Schengeni egyezmény születésének közelítő évfordulóiról szól, s más cikkek is jelzik; Szerbia a csatlakozás útjára lépett, s a vajdasági magyarok is a várakozás jegyében élik napjaikat. no És a kettős állampolgárság ügye: részletesen taglalja a lap az e kérdésekben támadt Orbán-Fico-vitát, és leszögezi, hogy a kettős állampolgárságot csak a határon túli ma- gyamk érdekeinek messzemenő figyelembevételével szabad napirenden tartani. lyamodni! — szállt vitába barátjával a másik Zoli, túlkiabálni igyekezvén a hangos zenét. Ő fiatalabb, még végzős főiskolás, de mellette már, vállalkozóként, kertépítéssel foglalkozik. — Eddig sem kértem, ezután sem fogom. Ha kellett, a magam erejéből eddig is eljutottam Magyarországra, és így lesz ez ezután is. Ha meg Szerbia is uniós tagország lesz néhány év múlva, akkor már végleg jelentőségét veszíti a dolog. Aztán a tanulásra, tanulási lehetőségekre terelődik a szó. Kiderül: a zentai gyerekek, ha szüleik, s később maguk is úgy akarják, a bölcsődétől egészen a diplomáig magyarul nevelődhetnek és tanulhatnak. A középiskoláig helyben, azt követően pedig a Vajdaság valamelyik magyar egyetemén, főiskoláján.- Az persze más kérdés, hogy a szerb nyelvet is jól kell beszélnünk, mert Szerbiában élünk, és ha kimozdulunk Zentárói, már szükségünk van arra is - teszi hozzá Klauz Zoli, megadva egyben a végszót is: - Mert Szerbiában élünk, és alapvetően itt kell boldogulnunk, ha lehet... Tiszabőnél lőtték le annak a német pilótának a vadászgépét, aki- t szemtanúk szerint a helyi temetőben hántolták el. Ám a kutatók hiába keresik, nem bukkantak a nyomára. Második világháborús tanyasi vagy udvarleletek után kutattak nemrég a Szolnoki Repüléstörténeti Intézet roncskutatói, Magó Károly zászlós vezetésével. így jutottak el Törökszentmiklósra, idősebb Németh Ferenchez, aki a háború idején Tiszabőn élt. Nála rábukkantak egy nagyon jó állapotban megmaradt Messer- schmitt—109-es vadászrepülőgép tűzfalára és szárnybekötésére, melyeket a férfi tett el, amikor a gép lezuhant Tiszabőnél. A történet szerint, amikor a falut elfoglalták a szovjet csapatok, a templomtoronyban tüzelőállást alakítottak ki. A németek ezt megtámadták, és a Me-109-es vadász- repülőgépek felgyújtották a templomtornyot. Ám közülük egy gépet lelőttek, amely lezuhant Tiszabő mellett. A pilótája életét vesztette. A holttest sokáig a gép mellett volt, majd valakik a régi temetőben titokban eltemették. Elkezdődött a kutatás a dokumentumok között, de erre az időszakra a gép lelövéséről nem találtak feljegyzéseket a német iratokban. Sikerült újabb szemtanút találni, Bózsó Antalt, aki megerősítette a visszaemlékezést A kutatáshoz a legfontosabb az esemény pontos dátuma lenne, de ez egyelőre nincs meg. Mivel nem tudni pontosan, mikor történt a támadás, mikor gyulladt ki a -templomtorony, ezért Magó Károly megkérte az egri Vármúzeum kutatóit, hogy derítsék ki a templom harangjának történetét, amely a kapcsot jelenti a történethez. A tiszabői harangot az egri Vármúzeumban őrzik, de itt nincs információ annak történetéről, és a sajnos a tiszabői polgármesteri hivatalban ■ A templom harangja segíthet a támadás pontos időpontjának kiderítésében. nem találtak semmi nyomot. Ezért fel kell kutatni a templom főkönyvét, mely segíthet az időponttal kapcsolatban.- Megnéztük a temetőt. Ott három magyar katona van eltemetve, és mellettük valóban van még egy, kihagyott hely, ahol azonban nem találtunk keresztet. A temetői jegyzőkönyvekkel sem jutottunk előbbre. Abban csak a három magyar katona szerepel. Mivel eddig két szemtanút sikerült felkutatni, akik egymástól függetlenül emlékeztek az esetre, ezért mindenképpen tovább kell kutatnunk. Kérjük azokat, akik segíteni tudnak információval, vagy van olyan alkatrész, ami a Magó Károly a Messerschmitt—109-es jó állapotban megmaradt tűzfalával gépből származik, keressen fel minket a 06-20/9355-964-es számon. Öt évvel ezelőtt az Új Néplap olvasóinak köszönhetően megoldódott egy több mint 60 éves rejtély. Akkor Bejczy József százados földi maradványait sikerült megtalálni. Remélem, ez a rejtély is hamarosan megoldódik - mondta Magó Károly. ■ B. Gy. Nyomozás az eltűnt német pilóta után rejtély A vadászgépét Tiszabőnél lőtték le a második világháborúban
