Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-21 / 142. szám
ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚNIUS 21., HÉTFŐ 4 TÜKÖR — HIRDETÉS n Ősbemutatóra készül a Tisza Az év első nagy feladata a március 15-ei ünnepi fellépés volt a Tisza Táncegyüttes számára. Június 26-án következik a második... A leghosszabb, de nem az év legmelegebb napja lesz a mai Ezekben a napokban kellene a legnagyobb kánikulának lennie minden esztendőben. Mégsem így történik. De vajon miért? Ezekre a kérdésekre is választ adott Újlaki Csaba, a szolnoki TIT Uránia bemutató csillagvizsgáló és a Kopernikusz Kör vezetője. Ma van a nyári napforduló, vagyis az év leghosszabb napja, s egyben legrövidebb éjszakája. Délután, 13 óra 29-kor a Nap épp a Ráktérítő felett tartózkodik. Ekkor Szolnok felett nagyjából 66 fok magasan delel, így ekkor érik a legmeredekebb szögben a földfelszínt a napsugarak, s ekkor köszönt be a csillagászati nyár. Ennek ellenére mégsem a június az év legforróbb hónapja. S hogy mi ennek a magyarázata? Újlaki Csaba ezzel kapcsolatban elmondta, ez a késlekedés az óceánokkal, tengerekkel magyarázható. A hatalmas víztömegek ugyanis lassan melegednek fel, és csak fokozatosan hűlnek le. Ezért a hőmérsékleti maximumokat, illetve minimumokat jellemzően egy-másfél hónappal eltolják. Azaz a napforduló körüli hőtöbblet a légköri áramlások miatt nagyjából egy hónappal később ér le a földfelszínre. A nyári napforduló egyébként szerte a világon sok nép életében fontos, meghatározó időpont volt. Különösen azoknak, amelyek mezőgazdaságból, állattenyésztésből és növénytermesztésből éltek. ■ M. G. A. Negyvenhat éves fennállásának nagyon fontos állomásához érkezett a szolnoki Tisza Tánc- együttes. Huszonhatodikén, szombaton, a Szigligeti Színházban, bemutatja ugyanis első' tánc- színházi produkcióját, aminek címe Az ősök ritmusa, és ami Tóth Árpád azonos című verse alapján készült. L. Murányi László A népzenei alapokra, kifejezetten a Tisza Táncegyüttesre íródott darab hét tételéből hármat neves magyarországi táncművészek koreografáltak és tanítottak be: Furik Rita koreográfus, Kácsor István és Kácsor Ignácz Gabriella, a Nyírség Táncegyüttes vezetői, valamint ifjú Zsu- ráfszki Zoltán és Gera Anita, az Állami Népi Együttes szólistái.- A vadonatúj koreográfia komoly feladat elé állítaná még a i hivatásos együtteseket is, a | munka vagy tanulás mellett, a | szabadidejükben próbáló tánco- s sok részére viszont kifejezetten nehéz folyamat ez - mondta lapunknak Kiss Zsuzsanna művészeti asszisztens, egyben a Tisza ügyvezető igazgatója. - A táncszínházi előadás ugyanis merőben másfajta színpadi magatartást is igényel, mint amilyet a hagyományos fellépések. Nemcsak a táncmozgás a fontos, hanem például az arcjáték is. Nagyon izgalmas, újszerű feladat az együttes számára. A produkcióban összesen negyven táncos lép színpadra, és két vendégénekes is szerepet kap. Az előadás koreográfiája rendkívül sokszínű: Erdélyből mezőségi és gyimesi táncok, Magyarországról nyírségi botoló és cigánytánc, valamint dél-alföldi táncok köszönnek majd vissza a színpadról. Végezetül, megjelenik a Felvidék tánckultúrájának motívumrendszere is. — Tóth Árpád alapul szolgáló verse végtelenül emberi gondolatokat vet fel - indokolta a választást Kiss Zsuzsanna. - Töb- i li bek között a küzdésnek, a kapcsolatteremtésnek, a férfi és női közösségek különbözőségének, az emberi élet monotóniájának, az elszigetelt ember és a környezete közötti kapcsolatnak a fontosságát. Audiovizuális emlékgyűjtés a szolnoki Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskolában Európai uniós támogatással speciális program indul az 1945 utáni történelem oktatásának megújítására. A pályázati kiírás címe: TÁMOP 3.2.9/B/08/2 „Audiovizuális emlékgyűjtés”. Az intézményünk által elnyert ösz- szeg: 5 000 000 forint. Megkezdődhet az emlékgyűjtés... 2010. április 15-én adták ezt hírül az interneten a pályázat kiírói, a Terror Háza Múzeumot működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadatom Kutatásáért Köz- alapítvány mint projektgazda, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Ma^arTu- dományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Habsburg Történeti Intézet és a Nyugdíjas- klubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetsége. A hazai középiskolai történelemoktatásban csekély súllyal szerepel az 1945 utáni korszak, ezen hivatott segíteni ez az Európai Unióban egyedülálló, 549 millió forint költségvetésű program, amely a közös társadalmi emlékezet megőrzésének szándékát, valamint a tanulói kompetenciák széles körű fejlesztését egyaránt szolgálja. Ennek érdekében vezeti be a közoktatásban a történelmi interjúk készítésének módszerét Az „Audiovizuális emlékgyűjtés" címet viselő program keretében mintegy 200 középiskola diákjai készíthetnek legalább félezer történelmi interjút az elmúlt évtizedek szemtanúival, hozzájárulva ezzel az 1945 utáni időszak történelemoktatásának megújításához. A program során a középiskolás diákok tanórán kívüli foglalkozások keretében, módszertanilag felkészített szaktanáraik felügyeletével felkutatják és megkeresik az elmúlt évtizedek történéseinek szemtanúit, és azok emlékeit történeti interjúk formájában digitális videóként rögzítik, és rendszerbe szervezik, majd pedig az internet adta lehetőségeket használva elérhetővé teszik más oktatási intézmények pedagógusai és diákjai számára is. A hagyományos és új típusú történelmi dokumentumok és tartalmak digitalizált, multimédiás prezentációja pedig képes megszólítani a középiskolás korosztályt Az emlékeket gyűjtök... A szolnoki széchenyis diákok, a kérdésre, hogy miért vesznek részt a programban, így nyilatkoztak: NEMES BALÁZS (ll.C, rajz tagozat): - A programban mindenképpen FIGUSCH FRUZSINA (ll.C, dráma tagozat): - Szeretném megismerni a történelmet azoknak a szemtanúknak az élményein keresztül, akik ott voltak az eseményeknél; nem csak könyvből olvasva, „bár ú$ is na$on érdekes”. De érdekel az interjúkészítés is, szívesen találkozom és beszélgetek az emberekkel örülök az új ismeretségeknek. szerettem volna segíteni, de mert a szerepelést, ha csak lehet, inkább kihagyom, a technikai kivitelezésben fogok részt venni. « KUTAS KLAUDIA (11. C, dráma tagozat): - Én azért vállaltam, mert nagyon szeretek egy csoport tagjaként dolgozni, összetesszük azt a tudást, amink van, és így biztosított az eredmény. Emellett én is úgy gondolom, hogy közelebb kerülnek hozzám az ismeretek, ha nem csupán a könyvből tanulom meg, hogy mi miért történt, hanem hallom azoktól, akik személyesen ott voltak. Örömmel vágok bele ebbe a munkába, mert szerintem nagyon jó lesz. SZALÖKI RÉKA (10.C, dráma tagozat): - Nagyon érdekel az interjúkészítés, az emberekkel való ismerkedés, a történeteik. NAGY VIKTÓRIA (ll.C, rajz tagozat): - Rajz tagozatos lévén kíváncsi vagyok, hogy miként tudom alkalmazni a számítógépes grafikából tanultakat, a riporterkedés lehetősége is vonz. De mindenekelőtt azok érdekelnek, akik átélték mindazt, amit mi történelemként kezelünk. dekel az újságírás, abból is az a terület, ami a történelemmel foglalkozik, s ha majd írok, azt kutatom, hogy a múlt eseményei milyen hatással vannak a jelenre. Úgy gondolom, hogy ezzel a munkával közelebb kerülök a kérdéseimre adható válaszokhoz. Arról nem is beszélve, hogy hitelesebben tudom majd előadni egy réstvevő szempontjából a történteket, ha tőle magától hallom. SZÉLL ENIKŐ (10. A, általános tehetséggondozó tagozat): - Ebben az évben történelmi előfa- kultációs oktatásban vettem részt, ami a tantárgy iránti elkötelezettségemet erősítette. Emellett egy helytörténeti témájú vetélkedőben, amit „Kedvenc városom, Szolnok” címmel szerveztek, sikeresen szerepeltem, ugyanis ötfős csapatunk elhozta az első helyet. A felkészülés során megszerzett ismeretek a helytörténet iránti érdeklődésemet mélyítették, így szinte természetes számomra, hogy ebből a programból sem maradhatok ki. Örömmel vágok bele a közös munkába, mert úgy érzem, ha igazán jó kis csapatot tudunk összehozni, akkor rengeteg pozitívuma lehet ennek a pályázatnak. ... és akik tervezik, szervezik, koordinálják „Az „Audiovizuális emlékgyűjtés" címet viselő program célja tehát nem más, mint hogy Magyarország XX. századi történelmének oktatásához új pedagógiai-módszertani eszközöket adjon, elsősorban a középiskolákban oktató pedagógusok, történelem- tanárok kezébe.” (Részlet az internetes cikkből, 2010. április 15.; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) t H EG ED ŰS ZSUZSANNA (magyar-történelem szakos tanár): - A pályázati kiírás egyszer - még decemberben-odakerült az asztalomra, meg is tetszett, de az idő is szűkös volt a benyújtásig, meg a HEFOP- ban és a TÁMOP-ban is részt veszek, így úgy gondoltam, hogy már nem kellene belekezdeni, pontosabban lebeszéltem magam róla. Lehet hogy más is így tett, mert a határidőt még kétszer meghosszabbították a kiírók, aminek az lett a vége, hogy mégis rászántam magam, s kerestem a társakat akikkel sikeresen pályázhatunk. így lett a csapat projektmenedzsere Glodeák Miklós, aki szintén történelem szakos, és kiválóan tud pályázatot írni, illetve Sinka Péter, rajz szakos kollégánk, aki velem együtt a megvalósításról gondoskodik. Ahhoz, ho^ a pályázati kiírásnak megfelelően végezzük a munkánkat 60 órás továbbképzésen kell részt vennünk. Az új módszertani eszközök birtokában feladatainkat a következő tanév végéig kell elvégeznünk. A program szerint el kell készíteni a felvételeket az interjúalanyokkal, majd e$ filmet is össze kell vágni a nyers változatokból. Ezzel azonban még nincs vége, mert arról is gondoskodnunk kell, ho$ munkánk eredményét minél szélesebb körrel megismertessük. Már elkezdtük felkutatni azokat a szemtanúkat akik vállalják a nyilvánosságot s segítségükkel megvalósíthatjuk - a kiírók szándékainak megfelelően - eseményekben gazdag XX. századunk emlékeinek megőrzését a legkorszerűbb eszközökkel. SINKA PÉTER (rajz, vizuális kommunikáció szakos tanár): - Amikor először felmerült a pályázat hamar lemondtunk róla, ugyanis időszűkében voltunk, jómagam is a vizsgaidőszak kellős közepén jártam. A téli szünet után Hegedűs Zsuzsanna kollégám ismét felkeresett ezzel kapcsolatban, ekkor már nyugodt szívvel vágtunk bele. Rajz, vizuális kommunikáció szakosként nagy rálátásom van a vizuális művészetek számos területére, és bár a fotó-videó nem a legfőbb profilom, sokat tudok érdemben, szakmailag hozzátenni a kivitelezéshez. A kamera kezelésén kívül a film elkészítése (vágás, vizuális effektek) lesz a feladatom, amit örömmel elvállaltam. Kiváló segítség lesz Nemes Balázs tizenegyedikes diák, aki szintén hasonló feladatot vállalt a projektben. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. ▲ művészet Különleges táncszínházi előadás a szolnoki Szigligeti Színház színpadán
