Új Néplap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-29 / 123. szám
2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁJUS 29., SZOMBAT OlvasóinK írtáK Csendrendelet kellene itt is A napokban hallottam, hogy egy dunántúli településen úgynevezett hét végi csendrendele- tet alkottak. Az ottani ingatlan- tulajdonosok körében vegyes volt a fogadtatás. Van, aki örül ennek, hiszen hét végén családjával pihenhet, de van aki felháborodott, hiszen szombaton és vasárnap ér rá, hogy füvet nyírjon, kerítést javítson, esetleg betonkeverőt használjon, mert járdát alakít ki vagy építkezik. Szolnokon is jó lenne, ha lenne bizonyos időponttól hét végi csendrendelet. A megye- székhelyen is sokan zúgatják ilyenkor a kertes házas övezetnél a fűnyírót, fűrészgépet, betonkeverőt, kora reggeltől szól a szomszédokban a hangos zene. Sőt, egyesek - még a társasházak közelében lévő—garázsokban is múlatják az időt hétköznap délutánonként, esténként és hét végén sokszor egész nap, ahol zene szól, italozástól hangoskodó férfiak „szórakozását” hallgatják ezért a házsor lakói, gyerekei. Néhány hete szombati naponként egy céges kis épület tatarozása folyik a környékünkön, mely kora reggeltől (fűrészelés, betonozás stb.) zajjal jár. Sok ember hétköznap tizen- órákat dolgozik, a kisgyerekek is korán kelnek ezeken a napokon, ezért szombaton és vasárnap reggelenként, a hétközi óracsörgéstől eltérően későbbi időpontig pihenni szeretnének. Kellemetlen azonban a külső, de közeli zajokra ébredni, azt hallgatni, hiszen mások mindezt nem veszik figyelembe. Az emberek kulturált viselkedése sajnos nem általános. Ha bizonyos szabályok közé szorítanák a megyeszékhelyen is a zajjal járó, hét végi, ház körül elvégezhető munkákat, gondolom, volna itt is egyesek részéről felháborodás, de feltételezem azt, hogy jó néhány állampolgár örülne. H.-NÉ, SZOLNOK Olvasóink leveleit várjuk az Új Néplap (5001 Szolnok, Mészáros L út 2.), vagy a zoltan- ne.szundi@axelspringer.hu e- mail címre. Az idén úszik az elvetett tengeri MEZŐGAZDASÁG A Belvíz, belvíz és belvíz. A gazdálkodók hónapok óta szinte kilátástalanul küzdenek a földeket elárasztó, a termést kipusztító természeti csapással. Nincsenek ezzel másként a martfűi határban gazdálkodók sem. Baranyi György Itt is belvizes a terület, amott is, a csatornák pedig megteltek. Van olyan föld, ahol a kultúrnövény helyett csak a vadrepce tenyészik, mert be sem lehetett vetni - mutat körbe a gátról Pet- róczki Imre, aki a martfűi határban gazdálkodik. Bőven van helyismerete, hiszen 26 éve dolgozok itt, a térségben: annak idején a Héki Állami Gazdaságban kezdte, majd dolgozott a kengyeli téeszben, és 1992-től pedig magángazdálkodó. Nagyokat döc- cen velünk a terepjáró a gáton a saras-vizes nyomvájúkban, melyet egyik oldalról a Tisza II. (Nagykunsági-főcsatorna), másik oldalról, a mezőgazdasági táblák felől a szivárgócsatorna övez. Mindkettő magasan tele van vízzel. — Az elmúlt tíz évben ez a hatodik belvizes évünk. A legnagyobb gondunk egyike pedig éppen a víz. Amikor nincs, akkor is nagy gond, de sokkal nagyobb baj az, amikor ilyen mennyiségben jön az égi áldás. Márpedig inkább öntözzünk, mint hogy közel annyi pénzt kelljen ráköl- teni a víz leszivattyúzására a földekről, hiszen az ablakon kidobott milliós nagyságrendű tétel — mondja az agrármérnök. — Tavaly óriási volt az aszály, most pedig már október közepe óta durván egy év csapadékmennyisége lehullott itt a téli területekre. Májusban pedig mintegy 125 milliméter eső érkezett. A gazdaságnak a 70 százalékát érintette abelvíz, 350 hektárnyi az a terület, amin több-kevesebb belvíz volt, illetve van - és bizony most ezzel küzd minden gazdálkodó az Alföldön. Bár a gazdaságban vannak olyan táblák, amelyeken időben be tudtak vetni, de az áprilisimájusi csapadék miatt már megállt rajtuk a víz, nem lehetett elvezetni, leszivattyúzni, így károsodtak, kipusztultak a csatornák nem tudják levezetni a táblákról a fölösleges vizet Hibridkukoricával vetették be ezt a táblát, mutatja Petróczki Imre. Csak a földterület egy részéről sikerült eddig leszivattyúzni a belvizet. növények. Az elvetett területnek 15-20 százaléka lett oda. A naponta visszatérő esőzések miatt lehetetlen volt rámenni a munkagépekkel a földekre, pedig az elvetett növényt ápolni, gyomirtózni és kultivátorozni is kellene, hogy az eső után leve- gőzzön a talaj. — Ősszel még örültünk, mert időben el tudtuk végezni a munkákat a földeken, csapadék is volt. Januárban már kevésbé volt virágos a kedvünk, mert látszott, hogy belvízre számíthatunk, ám azt álmunkban sem gondoltuk, hogy ilyen iszonyatos belvizes évünk lesz. Már január közepén elkezdtük azokon a helyeken, ahol lehetett, leereszteni a vizet. A pár évvel ezelőtt kiásott üzemi belvízcsatornát kikotortuk, kimélyítettük, készültünk arra, hogy legyen vízelvezetésre lehetőség. Jött is a víz, mondhatnánk, menetrendszerűen, iszonyatos mennyiségben. Petróczki Imre szerint azonban újabb problémát jelent, miszerint nem egyszerű kiigazodni azon, hogy melyik csatornát ki is kezeli vagy inkább kezelné. Márpedig azok partján és bennük is igencsak „nekiindultak” a növények, ellepi, beborítja azokat a gaz, a vízi növény.- A csatornák sajnos olyan állapotban vannak, hogy teljesen alkalmatlanok ekkora mennyiségű belvíz elvezetésére. Márpedig nagyon fontos, sőt most már életbevágó, hogy mennyi idő alatt tudom eltüntetni a földről a vizet, mennyi ideig marad ott a Inkább öntöznék a hibidkukoricát.. miközben elhaladunk a hibrid- kukoiicával bevetett ßldek mellett, az öntözésre terelődik a szó. A gazdaságnak lehetősége van az öntözésre a kiépített csatorna és öntözőtelepek miatt, ezért olyan növényeket termelnek, amelyek jobban meghálálják anyagilag az öntözést Márpedig a hibridkukorica pont ilyen, ráadásul van rá kereslet is, éppen ezért meghatározó növény a vetésszerkezetben, de termelnek őszi búzát, vetőmagsör- árpát, petrezselymet, kaprot és vöröshagymát is. pangóvíz, hiszen ha nem tudom elvezetni, mert erre a befogadócsatornák nem képesek, akkor az ott lévő növények egy az egyben elpusztulnak — magyarázza a gazdálkodó. Határjáró utunk során több olyan földet is látunk, ahol a külön az erre a célra vásárolt kézi benzinmotoros szivattyúk küzdenek rendületlenül a vízzel. — Itt még el tudtuk vetni a kukoricát, elvégeztük a talajmunkát, mert elbírta akkor még a traktort a talaj. Ám most már harmadjára szivattyúzzuk le a vizet, és ezeken a részeken ki is pusztult a növény - mutatja a gazdálkodó. Eközben tisztes távolból szemléljük a kis szivattyút, mert a hatalmas víz és sár miatt nem tudunk a közelébe jutni.- Egyébként nem értem, miért kell a Tisza II. öntözőcsatornában olyan magas vízszintet tartani akkor, amikor szerintem itt egy hónapon belül senki sem fog öntözni. Az a sziváTgúcsator- na pedig, ami hivatott lenne elvezetni a főcsatornába a talajból elszivárgó vizet, az arra kevés, hogy ezt elvégezze. Plusz ebbe kellene még belevezetni azokat a belvizeket, amit le tudunk „hozni” a területről. Ezzel pedig már végképp nem tud megbirkózni. Ahol márciusban még gyönyörűen folyt le a tábláról a víz ugyanebbe a csatornába, most, mivel a töredéke a csatorna áteresztőképessége, stagnál a víz. Sőt volt olyan idő, hogy még visz- sza is jött 25-30 centimétert. Az ablaküvegig sárosán érkezünk vissza a terepjáróval a kft. központjába. A látottak nem sok bizakodásra adnak okot. Belvíz mindenhol, csak itt-ott akad olyan tábla, amely jónak mondható. Ahogy a megyében nagyon sok helyen. Eközben a meteorológia újabb esőket jósol... Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint mi az oka a szélsőséges időjárásnak? Jól haladnak a befizetések a cseresznyepermetezésre daröczi tamásné Jászberény: - Úgy gondolom, sok minden okozhatja a mostani rendkívül esős időjárást. Az izlandi vulkánkitörés éppúgy hatással lehet rá, mint a globális felmelegedés. A nö\'ényeinket pedig alig tudjuk megvédeni a különböző gombabetegségektől. Ördögi kör ez, hiszen a permetlevek is nagyon befolyásolják a természet rendjét. VÍGH JÓZSEF. Karcag: - A legnagyobb baj az, hogy az emberek nem vigyáznak a környezetre, sok szennyező, veszélyes anyagot juttatnak ki az autók, a gyárak, sok az eldobált szemét, az erdők pusztítása. A szennyezés az ózonréteg sérüléséhez vezet, ez okozza a légköri változást, a vulkánkitöréseket, a jégtáblák olvadását és a trópusi időjárást. MOLNÁR ESZTER, Szobiak: - Szerintem egyáltalán nem szokatlan ez az időjárás. Máskor is előfordult már, hogy nagyobb esők, viharok voltak. Idős emberekkel is beszélgettem már erről, akik ugyanúgy gondolják, mint én. Mesélték, előfordult az is, hogy májusban fagyott. Úgy vélem, a mostani időnek semmi köze az izlandi vulkánkitöréshez. SZŰCS MIHÁLY, Túrkeve: - Igazából sok oka lehet annak, hogy az időjárás időnként szélsőséges meglepetéseket okoz. Lehetséges, hogy a globális felmelegedés, és az üvegházhatás is közrejátszik ebben. Sokan a mostani vulkán- kitörésekkel magyarázzák az eseményeket. Persze az is le-. hét, hogy egyszerűen ennek az időjárásnak jött el az ideje. A nagykörűi cseresznyésekben jelenleg is folyik a permetezési díjak összegyűjtése a központi permetezés elvégzésére. A szükséges költség több mint felét befizették már az érintettek. Mint dr. Veres Nándor polgár- mestertől megtudtuk, az előző évek gyakorlatához hasonlóan az idei évben is két repülőgépes, egységesen szervezett permetezést terveznek a fölvásárlók és a gazdálkodók. A díjak befizetése jó ütemben halad, már a szükséges költség több mint felét befizették. Minden tulajdonost arra kérnek, haladéktalanul fizesse be a területre eső permetezési díjat, hogy legalább a karantén betegségek - amerikai cseresznyelégy, monília fructicola (új típusú monília gombabetegség) — ellen védekezni tudjanak. Amennyiben ez a központi védekezés elmarad, az idei esős időjárást figyelembe véve súlyos moníliafertőzöttség alakulhat ki, amely akár a cseresznye friss piaci értékesítését is lehetetlenné teszi. Sajnálatos tény, tette hozzá a polgármester, hogy a tulajdonosok körülbelül 20-30 százaléka évek óta nem fizeti ki a szakszerűen, időben, megfelelő készítményekkel elvégzett permetezések díját. Ennek költségét vagy az önkormányzat, vagy a felvásárló szervezet fizette meg az elmúlt években. ■ B. Gy.
