Új Néplap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-26 / 120. szám

12 SIKER PÉNZ — — VÁLLALKOZÁS ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁJUS 26., SZERDA Kevesebb munkát ad a föld statisztika Tíz év alatt harmada lett a foglalkoztatottak száma Az utóbbi két évben nem csak a mezőgazdaságban foglalkoztattak száma csökkent, de a földből élők reáljövedelme is. Képünk illusztráció. Segítséget nyújtanak a versenyképességhez Szolnokon május 18-án, a Garden Hotelben Verseny- képesség és innováció cím­mel rendeznek konferenci­át. Az érdeklődők megis­merkedhetnek a kutató centrumokból kinövő cégék tapasztalataival. Hallhatnak az üzleti kommunikációról, a hazai, európai, világszaba­dalmak helyzetéről, de be­mutatkozik Szolnok, mint innovatív város is. Kevesebben igényelték a földalapú támogatást A mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatalnál határ­időig 180 ezren nyújtották be az egységes kérelmeket, mellyel a területalapú és több más közvetlen támoga­tás igényelhető. Ez hatezer­rel kevesebb gazdálkodót je­lent, mint tavaly. Ugyanak­kor az érintet terület közel azonos az elmúlt évivel, 4,9 millió hektár. Továbbra is csökken az állati termékek ára az első negyedévben a nö­vényi termékekért 1,8 szá­zalékkal kaptak többet a gazdák, mint egy esztendő­vel korábban, míg az élő ál­latok és állati termékek ter­melői ára 2,3 százalékkal ol­csóbb lett. A mezőgazdasági termelés ráfordítási árszint­je 0,7 százalékkal volt ala­csonyabb az egy évvel ko­rábbinál. • A magyar rendszer a legátláthatóbb az uniós rendszerek átlát­hatóságával foglalkozó szer­vezet, a Farmsudsidy.org a közelmúltban az agrártámo­gatásokról tett közzé elem­zést. Ebben hazánkat talál­ták a legjobbnak. Magyaror­szág az EU-ban egyedülálló módon nem csak a közössé­gi, de a nemzeti támogatá­sokra vonatkozó adatokat is közzétette. így teljes mér­tékben átláthatóvá vált, hogy ki milyen mértékben részesül a közpénzekből. SZ0U0N.hu További gazdasági hírek a SZÓ 0N.hu hírportálon. Megyénkben az ezredfor­duló óta majd harminc százalékkal kevesebben találnak munkát a föld­művelésben, állattenyész­tésben. Mindez nem me­gyei, de még nem is ha­zai, hanem európai jelen­ség, derül ki az Eurostat legújabb felméréséből. Teleki József A megyében az ezredfordulón több mint 6800 főt foglalkozta­tott az agrárium. Tavaly a KSH adatai szerint már csak 4700-an találtak munkát a mezőgazda­ságban. Az egész országban ha­sonló folyamat volt megfigyelhe­tő. Az Európai Unió statisztikai hivatala, a Eurostat szerint Ma­gyarországon 34,8 százalékkal kevesebb embernek adott mun­kát az agrárium tavaly, mint 2000-ben. Ez időszak alatt kivé­tel nélküTvalamennyi tagállam­ban csökkent az agráriumban foglalkoztatottak száma. Uniós szinten mintegy negyedével. A legnagyobb mértékű visszaesést az új tagállamokban regisztrál­ták. Észtországban a rekorder, ahol kilenc év alatt 55 százalék­kal csökkent a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak száma. A legkisebb mértékben, három, il­letve négy százalékkal Görögor­szágban és Írországban mérsék­lődött az agrárfoglalkoztatás. Az agrárjövedelmek ugyanak­kor a unióban átlagban öt száza­lékkal emelkedtek. Az egyes tag­államok között azonban igen nagy az eltérés. Jól jelzi ezt, hogy az Eurostat 17 országban növe­kedést, tízben pedig hanyatlást mért. A reáljövedelem Lettor­szágban nőtt a leglátványosab­ban (140 százalékkal). Eközben Dániában 46, Olaszországban 36 százalékkal csökkent a mező- gazdaságból élők reáljövedelme. Magyarországon az ezredfordu­az uniós elemzés nem tér ki ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozások számának vál­tozására. Pedig ezek száma je­lentősen megemelkedett ha­zánkban. Megyénkben példá­ul 2002-ben még másfélezer mezőgazdasági vállalkozás működött, tavaly pedig már 19 ezer. Döntő többségük, ló óta 33,5 százalékkal emelke­dett az egységnyi munkaerőre eső agrárjövedelem. A térségi új uniós tagállamok közül azonban ez az egyik legkisebb növekedés. Mindez annak is köszönhető, hogy az utóbbi két évben, 2008 és 2009-ben megfordult a folya­mat és 32 százalékkal csökkent a reáljövedelem. Ez az egyik leg­nagyobb visszaesés az uniós or­szágok közt. Az EU-ban az utób­bi két évben mindössze négy or­szágban nőtt a munkaerő-egy­ségre jutó reáljövedelem, kettő­ben stagnált, 21-ben csökkent. A megyében a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak átlagkere­sete mindössze egy százalékkal nőtt tavaly, miközben az infláció több mint 18 ezer, egyéni vál­lalkozás. Gyakorlatilag min­den második, a megyében működő egyéni vállalkozás az agráriumban tevékenykedik. Számuk 2008-ban nőtt több mint kilencszeresére. Akkor egy jogszabály-módosítás nyo­mán az őstermelőknek is adó­számot kellett kiváltaniuk. megközelítette az öt százalékot, így más ágazatokhoz hasonlóan a reálbérek csökkentek. Az el­múlt esztendőben a megye me­zőgazdasági dolgozóinak átlag havi bruttó jövedelme elérte a 140 forintot, ám még mindig el­maradt a 149 ezer forintos me­gyei átlagbértől. A szellemi és fi­zikai munkát végzők keresete között igen jelentős különbség volt megfigyelhető az ágazatban. Míg az előbbiek átlagjövedelme meghaladta a havi 217 ezer fo­rintot, addig az utóbbiaké alig érte el a 118 ezer forintot. Az agráriumban foglalkoztatottak számának változása * Ország változás Észtország-55 százalék Bulgária-48 százalék Szlovákia-43 százalék Románia-41 százalék Magyarország -34,8 százalék Spanyolország-17 százalék Franciaország-17 százalék Olaszország-16 százalék Lengyelország-11 százalék Írország-4 százalék Görögország-3 százalék FORRÁS: EUROSTAT *2000-2009 Megkülönböztetett figyelmet kapnak a kis- és közepes gazdaságok A magyar mezőgazdaság számá­ra a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac - olvasható a kor­mányprogram mezőgazdasággal foglalkozó fejezetében. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisz­terjelöltet csütörtökön hallgatja meg az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága, ám a kor­mányprogram részeként már az interneten nyilvánossága került néhány, az agráriumot érintő el­képzelés is. A dokumentum szerint olyan fejlesztések szükségesek, ame­lyek lehetővé teszik, hogy jó mi­nőségű, egészséges magyar élel­miszer lássa el a hazai piacot. Fontos a helyi kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalko­zások, feldolgozó üzemek belső és uniós forrásokra támaszkodó fejlesztése. Meg kell teremteni a helyben termelt, illetve ott előál­lított élelmiszerek közvetlen ér­tékesítésének biztonságos és gazdaságos feltételeit. ■ A magyar mezőgazdaság számára legfontosabb a helyi és a hazai piac. Elsőrendű célként nevezi meg a dokumentum a hungariku- mok kiemelt védelemét és támo­gatását. Továbbra is fontosnak tekinti a program az ország gmo- mentességének megőrzését. „Olyan sokrétű mezőgazdaság, környezet- és tájgazdálkodás megteremtése a cél, amely úgy állít elő értékes, a természetet a lehető legkevésbé terhelő, egész­séges és biztonságos élelmisze­reket, valamint helyi energiákat és különféle nyersanyagokat, hogy közben megőrzi talajain­kat, ivóvízkészleteinket, az élővi­lágot, természeti értékeinket” — fogalmaz a program. A kormány ugyanakkor na­gyobb szerepet szán a kis- és kö­zepes méretű gazdaságoknak. Véleményük szerint az ilyen vál­tozatos termékszerkezetű mező- gazdaság tud nagy számú, meg­élhetést biztosító munkahelyet teremteni, és ezáital kellő távla­tot nyújtani a gazdatársadalom, és utánpótlást a fiatal gazdák számára. A piaci versenyben az esélyeket növelendő államilag is támogatnák az önkéntes beszer­zési, termelési, feldolgozási, il­letve értékesítési társulások lét­re jöttét. Elősegítenék a helyi pi­acok fejlesztését. ■ Sokkal több lett az egyéni vállalkozó Jég és eső verte cseresznyés kilátások Idén elmaradhat az egységes permetezés Igazolni kell a földhasználatot adatkérés Néhány gazdának újabb levelet küld az MVH Az ország cseresznyéskertje­ként is számon tartott Nagykörű­ben felemásnak mondható a helyzet. A ropogós gyümölcs egy részét károsította az időjárás, míg másutt bizakodhatnak egy jobb termésben. A hideg, az eső és a szél mel­lett jégverés is károsította a ko­rai érésű cseresznye egy részét, van, ahol jelentősen - tudtuk meg dr. Veres Nándor polgár- mestertől. Ehhez társult, hogy a korai cseresznyék egyes helye­ken már most, szinte zölden ki­repedtek a nagy esők miatt. Eze­ket már le sem érdemes szedni. — A később érő, Germersdor- fi fajtánál a jégverés komoly mi­nőséghibát okozott, hiszen már kisebb mogyorónyiak a szemek. Az már nem lesz első osztályú áru — mondta a polgármester. - Szerencsére nem az egész ültet­vényt érte a jégverés, hanem sá­vokban károsított, tehát vannak részek, amelyek bizakodásra adhatnak okot. így ott a Ger- mersdorfinál, ha nem lesz több eső, akkor méretében is szép szemek és jó minőség várható. Ha viszont az érés megindulása­kor is újabb esők jönnek, akkor ugyanúgy jár, mint a korai ropo­gós cseresznye, azaz féléretten kireped. Tehát a Germersdorfi- ból egyes gazdáknak lehet jó ter­mésük, bár az is közepesnek ígérkezik a virágzáskori sok eső miatt. A moníliabetegség ellen egysé­gesen kellene lekezelni a közel kétszáz hektáros ültetvényt. Ám itt is akadnak gondok, mondta Veres Nándor, ugyanis van, aki elvégzi ezt, míg mások nem. Le­het, hogy ez lesz az első év, ami­kor az egységes permetezést nem tudják elvégezni, pedig eddig si­került évtizedeken át megoldani. A tulajdonosok egy része ugyan­is nem fizeti ki - tette hozzá a polgármester, aki elmondta: ta­valy 300 forint körül alakult a fel- vásárlási ár, és idén is ekörül vár­ható. Az árak valószínűleg nem lesznek rosszak, mert másutt is hasonló gondokkal küzdenek a termelők, így várhatóan nem lesz nagy kínálati piac. ■ B. Gy. A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal (MVH) a követ­kező napokban újabb levelet postázz egyes gazdálkodóknak. Ebben arra kéri a termelőket a hivatal, hogy hivatalosan is iga­zolják, milyen jogalap szerint használnak bizonyos földeket, amelyekre 2009-ben támogatást igényeltek. az mvh felhívja azon gazdál­kodók figyelmét, akiknél a 2010-es egységes kérelemben megjelölt földterületen vis maior esemény történt, így pél­Ez a vizsgálat két ügyfélcso­portra terjedt ki, és azokat a blokkokat érinti, amelyeknek nem igényelték le teljes mérték­ben a támogatható területét, az­az az úgynevezett aluligényelt blokkokra. így egyrészt azok a földterületekre, amelyekre a ko­rábbi években nem nyújtottak be támogatási igényt. Másrészt dául belvíz- vagy árvízkár érte őket, vis maior bejelentést kell tenniük. Ezt május 19-étől te­hetik meg az Ügyfélkapun ke­resztül. a többszörös igénylésekre, ami­kor több gazdálkodó ugyanarra a földrészletre jelentette be igénylését, itt is természetesen csak az aluligényelt blokkok ese­tében. Mindkét ügycsoportnál a vizs­gálatit kizárólag azokban az ese­tekben folytatják le, ahol a hite­les földhasználati nyilvántartás alapján nem volt egyértelműen megállapítható, kinek van joga a kérdéses területet hasznosítani. Az adatkérés azokra a földterü­letekre természetesen nem vo­natkozik, amelyek esetében a jo­gosult terület az adategyeztetési eljárás vagy helyszíni ellenőrzés során korábban már tisztázásra került. ■ Vis maior támogatás ár* és belvízkárokra

Next

/
Thumbnails
Contents