Új Néplap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-03 / 101. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁJUS 3., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR A hamis gyógyítókat fel lehet jelenteni interjú Az emberek sokszor a kényelmesebb megoldást választják a valódi orvoslás helyett Peresztegi Sándor tevé­kenysége — aki magát „gyógyító professzornak” állítja — nagy port vert fel orvos szakmai berkek­ben. Ennek kapcsán me­rült fel, hogy valójában ki is nevezhető orvosnak, hogyan ellenőrzik őket, és miért is fordulnak oly sokan az alternatív gyógyászat felé. Ezekről is kérdeztük dr. Hoksári Lászlót, a megyei orvos­kamara alelnökét. Baranyi György — Magyarországon orvosi tevé­kenységet az folytathat, aki orvo­si diplomával rendelkezik, és szerepel az orvosok országos nyilvántartásában. Ez igazából egy működési engedélyt jelent, nem csak egy egyszerű névsort — mondta dr. Hoksári László.—A magyar orvosoknak ahhoz, hogy a szakterületükön mű­ködhessenek, ötévenkénti to­vábbképzési periódusokban meg is kell újítaniuk a tevé­kenységüket. Természete­sen honosítani lehet kül­földön szerzett diplomá­kat is, külön engedélye­zési eljárásban. Emel­lett még nem honosí­tott diplomával, az egészségügyi minisz­térium külön enge­délyével, folytat­hat valaki gyógyí­tó tevékenységet és nevezheti ma­gát orvosnak. Más esetben ku- ruzslás címén bünte­tőjogi következmé­nyekkel jár. Ha valaki térí­tés ellenében, rendszeresen orvosi tevékenység körébe tar­tozó gyakorlatot folytat, egy évig terjedő büntetéssel sújtható. Ha pedig annak a megtévesztésével jár, hogy ő orvos, akkor ez még három évre súlyosbítja a büntet­hetőségét. Az alelnök szerint ez tehát a fő különbség az orvosi végzettségűek, akik az orvosi ka­mara működési területéhez tar­toznak és minden más egyéb, természetgyógyászok, gyógy- masszőrök, homeopátiás szerek­kel foglalkozók között. Hoz­zátette: orvos is foglalkozhat ter­mészetgyógyászattal. Vannak or­vos természetgyógyászok, home­opátiás orvosok, akik szintén szereznek bizonyos végzettséget Ám ennek a szabályozása még koránt sem tökéletes, és a képzés is hagy kívánnivalót maga után. A lényeg, hogy ne egy-két hetes gyorstalpalóval lehessen valaki homeopátiás gyógyító, termé­szetgyógyász.- Az ellenőrzés törvényi szabá­lyozása is teljesen más - hangsú­lyozta dr. Hoksári László. — Az orvosoknál rendkívül szigorú, nagyon sok szálon futó ellenőr­zés van. A már említett működé­si nyilvántartás mellett a műkö­dési engedélyeket ellenőrzi az ÁNTSZ, ha a társadalombiztosí­tással kötött szerződésben működik az orvos, akkor az Egészségbiztosítási Pénztár is ellenőriz. Ha a házior­vosok területi ellátási kötelezett­séggel működnek, akkor az ön­kormányzatokkal kell együttmű­ködni. Az Egészségbiztosítási Felügyelet a kötelező egészség- biztosítási ellátásokkal kapcsola­tos feladatokat ellenőrzi, illetve annak a körében elkövetett bár­milyen hibát, problémát or­vosol. Úgy tudom, jegyzői engedéllyel folytatható természetgyógyászati te­vékenység. Tehát azon kí­vül, hogy a jegyzőnek le­het jelezni ezzel kapcsolat­ban valamiféle problémát, más jogorvoslatra nem iga­zán van lehetőség. Illetve a már említett kuruzslás: ha valaki orvoslásként tünteti fel a Dr. Hoksári László: az orvosoknál rendkívül szigorú ellenőrzési rendszer van Krlí): MÉSZÁROS JÁNOS A csodálatos gyógyulásokat a maguk értékén kell kezelni AZ ÚGYNEVEZETT Csodálatos gyógyulásokkal kapcsolatban dr. Hoksári László fontosnak tartotta hangsúlyozni, misze­rint vannak olyan betegségek, amiknek az a jellegzetessége, hogy hirtelen spontán elmúl­nak. -Nem tudjuk, miért ala­kulnak ki, és esetleg valami­lyen súlyos formában nagyon rövid idő alatt megnyilvánul­nak, majd utána egyszerűen maguktól, anélkül, hogy bár­mit is tennénk vagy nem bizo­nyítottan attól a szertől, amit adtunk, megszűnnek, eltűn­nek. Látszólag meggyógyul a beteg, ám újra jelentkezhet a betegsége. Vannak ilyen csodá­latosnak mondható gyógyulá­sok, amit a tudományos orvos­lás sem tud igazából megma­gyarázni. A gond csak az, amikor egy gyógyítónak nevezett valaki kezd tetszelegni annak a fényé ben, hogy mindez az ö érdeme. tevékenységét, akkor büntetőjogi feljelentést lehet tenni, azaz a rendőrségen fel is lehet jelenteni a hamis gyógyítókat - mondta a szakember. Azonban hozzátette: a megalapozott rendőrségi felje­lentéshez olyan személy tanúval­lomása szükséges, amely cáfol- hatatlanul alátá­masztja a kuruzslás tényét. Mindaddig csak gyanúval élhe­tünk, míg nem je­lentkezik olyan be­teg, aki úgy érzi, be­csapták őt, sőt, oly­annyira félrevezették, hogy or­vosnak gondolta a „gyógyítót”. Dr. Hoksári László szerint itt az ideje, hogy a jogalkotók el­gondolkodjanak az ilyenfajta te­vékenységek komolyabb jogi szabályozásán. Kérdésünkre, miszerint vajon mi lehet az oka, hogy olyan sokan hisznek még­is az alternatív gyógyításban, amikor vakon, pénzért alávetik magukat különböző „kezelések­nek”, a doktor úr elmondta:- Az egyik legfőbb oknak azt tartom, hogy az emberek sok­szor a kényelmesebb megoldá­sokat választják. Egyszerűbb hinni abban, hogy néhány vita­minkészítményt, csodaszernek mondott valamit elfogyasztunk. Ha valakinek elmond­juk: ahhoz, hogy egészségesebb éle­tet éljen, mozogni kellene, kevesebb kalóriát bevinni, leszokni a dohány­zásról, sokszorosan bebi­zonyosodott, hogy megér­ti és vállalja is. Ám van­nak, akik szerint ez kel­lemetlen, túl sok minden­ről le kell mondaniuk, kel­lemetlen, és szívesebben választják a kényelmesebb megoldást a „csodaszerekkel”. A másik, ami miatt sokan csa­lódhatnak, hogy az orvostudo­mány időnként úgymond nagy­képűnek tűnik abban, hogy mindent meg tudunk már gyó­gyítani. És valóban, túl sokan csalódhattak bizonyos orvosi el­járásokban. Való igaz, egy-egy gyógyszer bevételekor magam sem garantálhatom, hogy attól bizonyosan meggyógyul az ille­tő. Sőt, még számtalan esetben igen komoly mellékhatásokat is tapasztalunk. Ekkor jönnek a képbe a természetgyógyítók, csodadoktorok: az ő ígéretük a gyógyulásra vonzó dolognak tű­nik fel a betegeknek. Nyilván vannak más egyéb tényezők is, hiszen csak nem múlt el nyom­talanul az előző rendszernek a zártsága, merevsége, amikor nagymérvű elutasítottság ural­kodott az alternatív módszerek iránt. Dr. Hoksári Lász­ló a maga és a ka­mara nevében meg­erősítette, hogy a hivatalos, tudomá­nyos nyugati orvos­lás talaján állnak, ilyen képzést kaptak. Ám úgy véli, az orvosok java része azért nem annyira merev és elutasító az alternatív, egyéb gyógyító el­járásokkal kapcsolatban.- Vannak általunk gyógyítha­tatlannak ítélt betegek, akiknél már csak tüneti terápiát tudunk ajánlani, ami nagyon sok eset­ben a fájdalomcsillapítás és a megfelelő táplálkozás. Az igazi terepe talán itt lehet az alterna­tív gyógyászati eljárásoknak, ha ezeket a betegeket még ilyen esetben is el tudják látni olyan szerekkel, amivel enyhíthetik a panaszaikat. Az orvoslás egyik legfőbb célja az életminőség ja­vítása, fenntartása, minél ki­sebb romlása. Ebben nagyon so­kat tudnak segíteni. A veszélye az, amikor még gyógyítható fo­lyamatoknál állnak rá ezekre a szerekre. Azaz például egy em­lődaganatnál azt mondja a páci­ens, hogy én pedig nem jnűtte- tem, nem sugaraztatom maga­mat, nem kérek kemoterápiát, gyógyszereket, hanem a homeo­pátiás szerekkel és vitaminok­kal meggyógyítom magamat. Ez már viszont súlyos gond. Hál’ Is­tennek, egyre ritkábban tapasz­taljuk, hogy valaki ennyire elfor­dul az orvostudománytól. Ugyan­is azért ezeknek az eljárásoknak a tudományos bizonyítottsága na­gyon csekély. Bár hozzáteszem, hogy sok dolog, eljárás, gyógy­szer, amiket mi, orvosok alkalma­zunk, az is változik évről évre. Amióta elkezdtem az orvosi mű­ködésemet, azóta annyi min­denről bebizonyosodott már, hogy amit korábban adtunk, az volt a legnagyobb hiba. Mi, orvo­sok is sokfélék vagyunk, de azt gondolom, hogy a Peresztegi- ügy annyira kirívó, hogy ilyen esetben lépni kell, legalább a tisztázás szándékával. ■ A veszélyes az, amikor még gyógyítható fo­lyamatoknál áll át valaki alter­natív szerekre. Városi díjat kapott a bölcsődék gondozója Francois Marbeau Párizsban, 1844-ben alapította a világ első bölcsődéjét, az első magyar böl­csőde pedig 1852. április 21-én nyílt meg. Régi vágya teljesült a bölcsődei szakembereknek az­zal a miniszteri utasítással, amely április 21-ét a bölcsődék napjává nyilvánította. E nap tiszteletére Szolnok vá­rosa dr. Koncz lózsef főorvost Szolnokért Emlékérem arany fokozata elismeréssel jutalmaz­ta. A 77 esztendős dr. Koncz ló­zsef 1962-től a városi tanács egészségügyi osztály osztályve­zető főorvosi feladatainak ellá­tására kapott megbízást. Hiva­tali munkája mellett elkötele­zettséget vállalt több társadalmi és tömegszervezetben, így több éven át volt többek között a Vö­röskereszt városi elnöke és az MTE választmányának tagja. Éveken keresztül látta el a Ma­gyar Bölcsődék Egyesülete el­nöki feladatait 1980. január 1- jétől nyugdíjba vonulásáig ve­zette a Bölcsődei Igazgatóságot, amely intézmény 2003 óta há­rom megyére kiterjedően látja el a gyermekjóléti és gyermek- védelmi szolgáltatások mód­szertani feladatait. Dr. Koncz Jó­zsefnek nagy érdeme van ab­ban, hogy sor kerülhet a bölcső­dék szakma napjára, hiszen évekkel ezelőtt ő kezdeményez­te ennek az országos „ünnep­pé” nyilvánítását. ■ M. G. Mazsorettek és fúvósok. A Szolnoki Mazsorett- és Zászlóforgató Csoport, valamint a Szolnoki Ifjúsági Fúvószenekar gálaműsort rendezett az Aba- Novák Kulturális Központban. Felvételünkön az egyik látványos jelenet. Újra „Közöd" napra virradt Mezőhék! Magyarországon 2002-ben in­dult útjára a Közöd! program, el­sősorban fiatalok számára, hogy kezdeményezéseivel is erősítse a korosztály kötődését a közvet­len lakhelyéhez. Az idei Közöd! napot április 24-én pénteken szervezték a csatlakozó telepü­léseken. Mezőhék idén már ne­gyedik alkalommal kapcsoló­dott a programhoz saját telepü­lési rendezvényeivel. A helyiek mellett ebben az évben a szüle­ik gondoskodását nélkülözni kényszerülő, állami gondozott gyerekek kis csoportját fogad­ták a községben: a tiszakürti la­kóotthonok lakóit, 11 gyereket és felnőtt kísérőjüket. Nekik a helyi kortársak aktív részvételé­vel, játékosan mutatták be a fa­lut: a fiatalok két csapatra oszol­va járták be a községet, és több ponton, a nevezetesebb épüle­teknél, közös feladatokat oldot­tak meg. Többek között például virágot ültettek, szépítve így is a lakóhelyet. A programba a fiatalok mel­lett a település minden más korosztálya is bekapcsolódott valamilyen módon. A nyugdíjas klub tagjai például saját készí­tésű süteménnyel kedvesked­tek a fiataloknak. A legfontosabb azonban ma­ga az „üzenet^ volt: hogy közöd van hozzá, közöd van a környe­zetedhez, közöd a lakóközössé­gedhez! ■ L. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents