Új Néplap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-19 / 115. szám

12 TÜKÖR ÚJ NÉPLAP —2010. MÁJUS 19., SZERDA Pusztulnak a fecskéink természetvédelem A csökkenés fő oka a hideg és a táplálékhiány A szolnoki Kosztyu Tamás ipari alpinista tisztítja a Tisza Szálló fecskepelenkáit. Kevés madár érkezett vissza, ezt az ürülék mennyisége is mutatja. Nívódíjasán őrzik a roma hagyományokat az iskolában Nívódíjakból kisebb gyűjtemé­nye van Farkas Jenőnek. A roma fiatalember néhány éve még di­ák táncosként, a közelmúltban pedig immár a szolnoki Hege­dűs T. András középiskola taná­raként a tanulóival nyert a Jász­kun Világ Művészeti Szemlén nívódíjat. Sőt, ezúttal kettőt is. Farkas Jenő maga is a többsé­gében halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokat oktató Hege­dű T. András középiskola padjait koptatta. A diákévek alatt pedig táncolt is az iskola roma hagyo­mányokat őrző Szivárvány együttesében. Két éve már nevelőtanárként dolgozik a Hegedűsben, mind­emellett vezeti a tánccsoportot is. Régi vágya volt, hogy tovább adja tudását. Úgy tűnik, ez sike­rül is. A Jászkun Világ Művésze­ti Szemle martfűi döntőjében néptánc és modern tánc kategó­riában is nívódíjat nyertek az is­kola táncosai, A sikert közös munka ered­ményének tartja Farkas Jenő. Ahhoz, hogy mit és hogyan ad­nak elő, „csak” ötleteket ad, a műsort közösen alakítják ki. Ennek is köszönhető, hogy a fellépéseiken érződik: nemcsak önként, de szívből is táncolnak a diákok. Az iskola nemcsak a táncosokra lehet büszke. Mága Zsolt (felkészítő tanár: Holló Mihályné) versmondóként volt a martfűi seregszemle döntőjé­nek résztvevője. ■ T. J. Támogatják a fiatal mezőgazdákat A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal megkezdte a fi­atal gazdálkodók indulásához nyújtandó támogatásokra vonat­kozó határozatok postázását, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium mint irá­nyító hatóság a rendelkezésre ál­ló források részleges felhaszná­lásáról döntött, így 707 kérelem­re mintegy 7,6 milliárd forint jut. Az első körben a szakmai értéke­lés során 134 pontot szerzett ké­relmek nyerhettek támogatást, ám mindez még nem tekinthető véglegesnek. ■ Sokkal kevesebb fecske érkezett vissza Szolnok­ra, mint amennyi előző­leg itt költött. Ez jórészt az időjárás számlájára ír­ható, ám magunk is sokat tehetünk e kedves mada­rak védelme érdekében. Baranyi György A fecskék városa néven is emle­getik Szolnokot, nem véletlenül. Közismert a szinte egyedülálló belvárosi védett molnárfecskete­lep, és emellett nagy tömegben fészkel(t) füsti- és partifecske is a város határában. Azonban idén drámaian megfogyatkozott az állományuk. Urbán Sándor, a szolnoki Jászkun Természetvédelmi Szervezet vezetője először is emlékeztetett rá, hogy az idei esztendőt a fecskék védelmének éveként hirdette meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az állománypusztu­lás okaként megemlítette, hogy 2007-ben és 2008-ban nagy eső­ket, lehűlést és szélvihart is ho­zott a nyár, júliusban a napi hő­mérséklet többször is csak 10 Celsius-fok volt. A fészkelő fecs­keállomány, hogy ne haljon éhen, levonult a Balkánra. Vi­szont az itt maradt tojások és fi­ókák elpusztultak. Tavaly szep­tember elején szintén nagyon erős hidegfront érkezett. Az őszi vonulás előtt itt rekedt fecskék tömegével pusztultak el, illetve legyengültek. A három esztendő hatásai miatt 20-25 százalékkal kevesebb fecske érkezett idén vissza a telelésből. Ez pedig na­gyon alacsony létszámot jelent Szolnokon is — hangsúlyozta a szakember. Molnárfecskéből több tízezer pár fészkelt, javarészt a belvá­rosban. Partifecskéből az időjá­rástól függően 3-10 ezer pár Az országban még mindig egyedülálló a szolnoki molnár­fecsketelep. Az egykori döntés­hozókat dicséri, hogy 1980- ban a belvárosi védettség meg­született, hiszen nem sok vá­rosban mondhatják el, hogy e kedves madarakkal élhetnek együtt - mondta Urbán Ist­fészkel, Szolnok környékén fő­leg a szandaszőlősi homokbá­nyánál. Füstifecskéből 5-10 ezer pár lehet. Ez a faj főleg a falvakban, istállókban, mező- gazdasági területek melletti épületekben rak fészket, de Szolnokon a város széli ipari üzemek területein szintén sok található.- Dísze lehet ez a szép, a ma­gyar ember szívének oly kedves madár az ipari üzemeknek. Lé­nyeges, hogy az üzemek vezetői, dolgozói ne a bosszúságot lás­sák benne, sokkal inkább azt, hogy íme, az üzem környezetba­rát tevékenysége miatt megtele­pednek náluk a füstifecskék - mondta Urbán Sándor. vám. Erre jó példa, hogy Szol­nok német testvérvárosából, Reutlingenből az ornitológus szakemberek a csodájára jár­nak a telepnek. Reutlingen ugyanis már annyira kultúr- táj, hogy szinte mindent leön­töttek aszfalttal és betonnal, így fecske sincs a városban. Mi is tehetünk a fecskék vé­delme érdekében? A legfonto­sabb a türelem és megértés! Mint a szakember hangsúlyoz­ta, a még itt lévő fecskéinket óv­juk, védjük, ne akarjuk leverni a fészküket. Védekezni ugyanis lehet a fecskeürülék ellen. Bár­milyen fém- vagy deszkadarab — úgynevezett fecskepelenka — megfelel a fészek alá felrakva. De jó a fészek alatt a földre he­lyezett kartonpapír is, melyet aztán hetente cserélni lehet. — Sajnos a szervezetünknek nincs erre állami pénze. Ám jó példa a szolnoki Tisza Szálló, ahol az intézmény pozitív hoz­záállásával és költségére sike­rült végig-fecskepelenkázni az épületet - tette hozzá Urbán Sándor, aki kitért arra is, hogy a túlhajszolt, indokolatlan szú­nyogirtás is negatívan hat az egyedszámra, hiszen a fecskék apró repülő rovarokkal táplál­koznak. Sokat tehetünk azzal is a fecskékért, ha a megfelelő he­lyeken kisebb-nagyobb sárfolto­kat alakítunk ki, ahol fészek­anyagra valót tudnak gyűjteni. A legfontosabb azonban, hogy az itt lévő, fészkelő példányokat békén hagyjuk! A sok csapadék miatt támadnak a gombák és a gyomok Újra növekedett a belvízzel borí­tott területek aránya a megyé­ben az április második felében és a május eddig eltelt időszaká­ban tapasztalt, a szokásosnál jó­val csapadékosabb és melegebb időjárás miatt. A csapadék hát­ráltatta a búzák gyomirtását és a kapásnövények vetését, a me­gye jelentős részén a területek csaknem harmada még műve­letlen volt a múlt hónap végén - tájékoztatta lapunkat a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal növény-és talajvédelmi igazgatósága. A meleg, párás időszak nö­vény-egészségügyi szempont­ból is nagy kihívást jelent, hi­szen ez kedvez a gyomosodás- nak és a károsítok elszaporodá­sának, ugyanakkor megnehezí­ti az ellenük való védekezést. Az őszibarackban a hajtások 40 százalékát támadta meg taf- rina, leginkább az érzékeny nektarinokon figyelhető meg a betegség. Ezen kívül kajszin ta­pasztaltható jelentős mértékű moníliás ágelhalást. A meggy- és cseresznyefákon a moníliás fertőzésnek kedvező feltételeknek miatt mindenütt megfigyelhető a virágok és haj­tások fertőzöttsége (30-40 szá­zalékban). A következő hetek­ben a fekete cseresznye levélte- tű-fertőzésére lehet számítani. Az almatermésűekben a hónap utolsó hetében a tűzelhalás fer­tőzéséhez megfelelőek voltak a feltételek, többen alkalmazták az eseti engedéllyel felhasznál­ható Kasumint. A varasodás tü­neteit nem észlelték még, liszt­harmat fertőzése főként az ér­zékeny fajták fiatal hajtásain je­lentkezett. A gyümölcsösökről és dísznö­vényekről általában elmondha­tó, hogy mindenhol megfigyel­hető a levéltetű-kolóniák felsza­porodása. Szilvában emellett a szilvamoly is rajzásnak indult. Szőlőben már a fiatal levele­ken jelentkezett a levélatkák kártétele. A fiatal hajtásokon az elkövetkező időben számítha­tunk a peronoszpóra megjele­nésére, és a lisztharmat fertőzé­sére is. A kihelyezett csapdák­ban a tarka szőlőmoly fogása fo­lyamatosan növekszik, nyerges szőlőmolyt azonban eddig nem fogtak a csapdák - derül ki a szakhatóság tájékoztatójából. ■ A német vendégek csodájára járnak a telepnek HMM Nincs szinte még egy olyan énekes', akinek a neve annyira találó lenne, mint Kalapács Jó­zsefé. A hangja ugyanis épp olyan erős és ke­mény, határozott, mint egy kalapács­ütés, pörölycsapás. Kiválóan illik az ál­tala is képviselt ke­mény metal zené­hez. Kalapács Jó­zsef most saját együttese fenn­állásának tízéves jubileumát megünneplendő, egy váloga­tásalbumot adott ki ezen idő­szak legjobb felvételeiből. Fan­tasztikusan erős, jól összeválo­gatott album, amelyre az ez­alatt megjelent lemezek mind­egyikéről került fel szám. A fel­vételeket ráadásul újrakeverték és újrafelvették. így a hangzás olyan bika erős, amilyet csak egy ilyen csapattól elvárni le­het. A különböző korszakokból származó felvételek sorában persze a húzósabb, keményebb, gitárriffekkel meg­támogatott, dögös alapokkal és gitár­szólókkal rendel­kező számok mel­lett kapunk líraibb hangulatúakat is. Nem maradunk azonban meglepetések nélkül sem. Az egyik ilyen az Ossian- frontember Paksi Endrével együtt újra felvett egykori ős- Pokolgép szám, az Átkozottak. A másik pedig egy vadonatúj szám, a Dühös nemzedék, amely energikus és erővel teli, kiválóan sikerült szerzemény. (Kalapács: Dühös nemzedék 2000-2010. Kiadó: Hammer Records) ■ B. Gy. Tv-notesz ' " VALKÓ MIHÁLY ROVATA Szememre hányták a minap, egy kedves nézőtársam rosszallólag jegyezte meg, sőt, számon is kér­te, miért is nem volt egyetlen sza­vam sem arról a botrányos eset­ről, amely a Megasztár válogató­ján, az ezt megelőző hét szom­batján történt. Hogy tudniillik egyszerűen bolondját járatták egy idős emberrel, a 91 éves Pis­ta bácsival, aki nem mellesleg az ország legidősebb dudása, és ta­lán a legkiválóbb is. Csakhogy ezt nem tudhattuk meg! Mert a zsűri nem engedte meg, hogy játsszon hangszerén. De még azt sem, hogy akár megszólaltathas­sa, továbbá, hogy netán megfűj- ja a maga készítette csodafuru­lyáját Szóval, se duda, se furulya nem kellett nekik, csak egy hu­Se duda, se furulya szárnótácskára kapott enge­délyt, hogy előadja. Pedig ahe­lyett is állítólag szívesebben vet­ték volna, ha valami jó zaftos sze­xis nótát adott volna elő, amúgy „parasztosan". Még jó azonban, hogy ennek ellene tudott állani, s nem vált nevetség tárgyává is. Bizony, kurtán-furcsán bántak el vele, alaposan behúzván őt a cső­be ezzel az indulással. (Még sor­számot is raktak a feje búbjára, mint a kiszámolós játékban!) Mi­ért is nem tettem hát szóvá e gya­lázatot? Hisz a média is tele volt vele. Nos, hát éppen ezért. Bár magam is felháborítónak tartot­tam, hogy ezt tették egy köztisz­teletben álló népzenészünkkel. Ellene tiltakozásul én azonban az eset elhallgatását választot­tam, nem beszélni róla, inkább elfelejteni, gyorsan. Mert vajon nem azt akarja-e elérni az adott csatorna ezzel a botránnyal is meg a többivel, hogy róla szóljon a mese, hogy vele foglalkozzon mindenki, és nehogy lankadjon már az iránta való érdeklődés, csökkenjen az a drágalátos né­zettség. Hisz erre megy ki a já­ték, a vak is láthatja. Már rég nem a tehetség felfedezése itt igazán a fontos, hanem hogy mi­nél nagyobb legyen a cirkusz, jöj­jenek csak a botrányok, mert azok hozzák szerintük a nézőt. A szakmai szempontot felülírja a merőben piaci. Egyébként az el­ső válogatót követően már el­mondtam, mennyire megalázó­nak tartom emberileg ezt rút me­gasztárosdit. Hogy hová is vezet, milyen kényes helyzetbe is, ha valakiből az indulók közül hi­ányzik az önkritika, ha túlteng a feltűnési viszketegség valakiben. Én bizony úgy döntöttem, ezután nemhogy nem beszélek róla, de nem is nézem a további váloga­tókat, s legfeljebb akkor kapcso­lok majd ősszel a Megasztár 5-re, amikor remélhetőleg már a te­hetségeket is láthatom. Meg az­tán minek is „ugatnék” közben, jól tudom, a kutyaugatás úgy­sem hallatszik az égig. Fájdalom. Ami pedig azt a dudát illeti, talán egyszer azért valahogy mégis csak szeretném hallani, hogyan is szól Pista bácsi kezében, vala­hol másutt, ha már a Megasztár­ból „ki is tiltották”.

Next

/
Thumbnails
Contents