Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-08 / 81. szám
2 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2010. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Ki kinek rokona a szegények falujában? szociálpolitika Viták kereszttüzébe került a tiszabői polgármester a kiosztott segélyek miatt Folytatás az 1. oldalról Nem szavaztam meg, és akkor kértem ki a szociális segélyezettek listáját a hivataltól! Egy szükséghelyzetben lévő, százötvenmilliós forráshiánnyal küszködő falu elöljáróinak még a képviselői, tisztségviselői járandóságukról is le kellene mondaniuk, ahogy több településen is megtették ezt mostanában! Nemhogy, még a szociális segélyekből is ilyen sokat kivenni...!—dohog Szabó Béla, miközben a három vaskos listát lapozgatja, és sorra ikszelgeti be a polgármesteri családtagokként ismert segélyezettek neveit. És az alpolgármester családtagjaiét, illetve képviselőkét és hivatali dolgozókét is. Nemcsak a háborgó képviselő jelezte azonban, hogy valami nincs rendben a segélyek körül. A lista kikerült a falu népéhez is, nagy-nagy felháborodást keltve. Telefonok sora érkezett, többen egybehangzóan állították, hogy még „kamatos” emberek, tehát uzsorások is kerültek a segélyezettek közé. Kiderült az is, hogy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata a mindenkori polgármester kizárólagos jogává teszi a segélyek odaítélését. Ilyen előzmények után természetesen kíváncsiak voltunk a település polgármesterének, Farkas Barnabásnak a magyarázatára, álláspontjára is. Kedden délelőtt érdekes jelenetek játszódtak le a településve- zetó'i'rŐdájábáii. ’ — Miről van szó'? — kérdezte bizalmatlanul.- A szociális és krízissegélyezés, Tiszabőn... - válaszoltuk. Ezúttal már messze nem volt olyan készséges a polgármester, mint néhány nappal korábban, amikor bejelentkeztünk hozzá, de azért nem zárkózott el a beszélgetéstől. Akkor még nem. Negyedóra múltán, az első kérdések hallatán azonban villámgyorsan megváltozott a beszélgetés hangulata, és szinte kézzel foghatóvá vált a feszültség az irodában. Nem voltak tiszteletkörök, azonnal a közepébe vágtunk, és a későbbi félreértések elkerülése érdekében bekapcsoltuk a diktafont.- Igaz-e, hogy polgármester úr családtagjainak nagy része szerepel a segélyezettek listáján?- y «. .3 A nagy szegénység minduntalan visszaköszön Tiszabő utcáin is: bezárt, omladozik a szebb napokat látott presszó is. Képünk illusztráció. — Tiszabő nagyon szegény település, itt szinte mindenki rászorulónak számít - reagált kapásból Farkas Barnabás, nemcsak a kérdésre, de a szociális segélyezettek névsora miatti össznépi felháborodásra is. — Nem tudom, mennyire hiteles az a lista, amelyet láttak, de az biztos, hogy az én lelkiismeretem tiszta. Nyugodt vagyok, csak ‘olyan személyeknek adtam segélyt, akik arra rászorultak. Betegeknek, szegényeknek, nincsteleneknek. A faluban egyébként majdnem mindenki mindenkivel rokoni kapcsolatban van. Tudom, hogy az elődöm, Szabó Béla adott maguknak valamilyen névsort, hogy engem befeketítsen. Itt van a fiókomban, hogy az ő idejében kik kaptak támogatást. Az ő családja is rajta van a listán! — Akkor másképpen kérdezzük: a szűkebb rokonság elsőbbséget élvezett a segélyezéskor?- Nyugodtan írja le, a közvetlen családtagjaim nem kaptak segélyt! Aki pedig szociális kölcsönt vett igénybe, mert hát ilyen is van, annak a jövedelméből minden hónapban automatikusan vonjuk a törlesztést. Ekkor kopogtattak a polgár- mesteri iroda ajtaján és egy száA birtokunkba jutott tiszabői segélylista számszerű adatai a három lista közül az átmeneti szociális segélyezetteké a leghosszabb: összesen 175 kifizetést tartalmaz. Szabó képviselő 28 nevet mutat a listán, akiről azt állítja, hogy polgármesteri családtag. Ez a falu lakosságának bő 1 százaléka, ezekhez a nevekhez tartozó 36 kifizetés az összes 20,5 százaléka. A képviselő által megjelöltek, te hát az állítólagos családtagok, a kifizetett 1,86 milliós összeg 25,5 százalékát, csaknem félmillió forintot vehettek fel úgynevezett krízissegélyként. a 34 rendkívüli gyermekvédelmi támogatásból 11 kifizetés - egy harmad -fűződik a családhoz. Az e jogcímen kifizetett pénznek majdnem 37 százaléka jutott a polgármesteri családtagokhoz. Visszafizetendő szociális kölcsönt is folyósított a jelzett időszakban az önkormányzat. Ennek közel 15 százalékát - 235 ezer fo- a rintot - igényelték és kapták ® a polgármester hozzátartozói Szabó Béla szerint. Szabó Béla képviselő a listákkal munkra ismeretlen személy kihívta Farkas Barnabást az előszobába. Amikor néhány perc elteltével visszatért, nem köntörfa- lazott:- Azt ajánlották kint, hogy ne nyilatkozzak az újságíróknak, mert úgyse azt írják le, amit hallanak. így a továbbiakban nem mondok semmit.- Miként lehet Tiszabőn segélyhez jutni? Szólnak önnek, hogy kellene egy kis pénz, vagy esetleg kérvényt írnak a hivatalnak?- próbálkoztunk tovább.- Hát persze, hogy szólnak, különben miként adnék nekik pénzt!- Ön dönt egy személyben a segélyekről?- Mikor hogy! Van, amikor én döntök, de olyan is volt, hogy a képviselők.- És mennyi pénzt adhat a kérelmezőknek?- Annyit, amennyire szükségük van, de most már tényleg nem nyilatkozom tovább, fejezzük be - állt fel ellentmondást nem tűrő határozottsággal a székéből Farkas Barnabás, jelezve, itt az ideje, hogy távozzunk. Miközben kikísért, még hozzátette:- Különben, ez az egész segélydolog már a választási kampány része. Nem értem Szabó Bélát, azt hiszi a száz emberével, hogy ő fog nyerni...? A faliTíaftoinák száma közel kétezer. A lakosság túlnyomó része szegénységben ét A lakossági vásárlóerőt tekintve Tiszabő évek óta az ország legszegényebb települése. Ennek tükrében sajnáljuk csak igazán, hogy a legfontosabb, legizgalmasabb kérdéseinkre sajnos nem kaptunk választ. Nem tudtunk végigmenni a listák Szabó Béla által bejelölt, és a megkérdezett tiszabőiek által pontosan visszaigazolt nevein. Nem tudtuk megkérdezni: etikusnak tartja-e a polgármester, ha az utóbbi tizenhárom hónapban kiosztott eseti szociális támogatások 21 százalékát a település lakosságának 1 százaléka, huszonnyolc ember kapta, akikről egybehangzóan állították a forrásaink: a polgármester hozzátartozói! ■ Gelei J.-L. Murányi László Betonacél-megmunkáló üzemet épít a Bau-Komplex Kft. Szolnokon, a Piroskai u. 1. szám alatt tevékenykedő Bau-Komplex Kft. 1,48 hektáros területű telephelyén egy 430 négyzetméteres alapterületű, kettős rendeltetésű, fűtetlen csarnoképületet épít, melynek egyik részében betonacél-megmunkáló üzem, másik részében raktárépület lesz kialakítva - számolt be a fejlesztésről Bajzáth Béla, a társaság ügyvezető igazgatója. Mint elhangzott, a Bau-Komplex Kft. - az anyagmozgatás megkönnyítésére - az épületen belül futómacskás daru telepítését tervezi, valamint az épületbe betonacél-hajlító és kengyelhajlító gépet telepít. Az épülethez kiszolgáló utat, a csapadékvíz-elvezetést és az elektromos földkábel közművezetéket is kiépíti, amely a telep meglévő hálózatára csatlakoztatható. Az épületben a megmunkáló gépek, munkaasztalok mellett telefon- és számítógép-csatlakozási lehetőséget is kiépít, melynek végpontjai a meglévő irodaépület informatikai központjára csatlakozik. A beruházás az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg az Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP-l.l.l/D-2009-0085) által kiírt pályázaton. A mintegy 70 millió forintos fejlesztés 50 százalékos saját forrás mellett 34 millió 891 ezer 568 forint támogatással jött létre - a projekt megítélt elszámolható költsége 69 millió 783 ezer 136 forint. ▲ Szakképzett munkaerőre van szükség választás Bokros szerint szükség van az oktatási rendszer reformjára is Felemelkedés, gazdasági növekedés csak akkor várható, ha a foglalkoztatás növekszik. Ezt pedig nem az állam fogja növelni közmunkával, hanem a vállalkozói osztály önerőből és önérdekből megvalósított beruházásával - mondta Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje szolnoki sajtótájékoztatóján. A gazdasági szakember szerint ennek nyomán lehetnek olyan munkahelyek, amelyben hogyha szakképzett munkaerőt tudunk elhelyezni, akkor ez nemcsak hogy fönntartható piacképes termelést fog eredményezni, hanem még adófizetési forrás is.- A szakképzetlenség és a munkaerőpiac rugalmatlanság ma már akadálya a gazdasági növekedésnek - mondta Bokros Lajos. — A globális válság örökre leértékelte a szakképzetlen munkaerőt. A politikus hangsúlyozta: ne az államtól várják, hogy munkahelyeket teremtsen. A munkaerő, a vállalkozó is önerőből, önérdekből alkalmazkodjon ezekhez a változásokhoz. Ehhez szükség van az oktatási rendszer reformjára is. Az oktatási intézményeink versenyhelyzetek között működjenek. Csak olyan iskolákat tartsunk fenn, ahonnan a jól képzett munkaerő el tud helyezkedni megfelelően fizetett munkahelyekre, és ezzel belépőjegyet szerez a jólét világába - fogalmazott a politikus. ■ B. Gy. Bokros Lajos (jobbra) és Petronyák László képviselőjelölt a tájékoztatón