Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-08 / 81. szám

2 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2010. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Ki kinek rokona a szegények falujában? szociálpolitika Viták kereszttüzébe került a tiszabői polgármester a kiosztott segélyek miatt Folytatás az 1. oldalról Nem szavaztam meg, és akkor kértem ki a szociális segélyezet­tek listáját a hivataltól! Egy szük­séghelyzetben lévő, százötven­milliós forráshiánnyal küszködő falu elöljáróinak még a képvise­lői, tisztségviselői járandóságuk­ról is le kellene mondaniuk, ahogy több településen is meg­tették ezt mostanában! Nem­hogy, még a szociális segélyek­ből is ilyen sokat kivenni...!—do­hog Szabó Béla, miközben a há­rom vaskos listát lapozgatja, és sorra ikszelgeti be a polgármes­teri családtagokként ismert se­gélyezettek neveit. És az alpol­gármester családtagjaiét, illetve képviselőkét és hivatali dolgozó­két is. Nemcsak a háborgó képviselő jelezte azonban, hogy valami nincs rendben a segélyek körül. A lista kikerült a falu népéhez is, nagy-nagy felháborodást keltve. Telefonok sora érkezett, többen egybehangzóan állították, hogy még „kamatos” emberek, tehát uzsorások is kerültek a segélye­zettek közé. Kiderült az is, hogy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata a minden­kori polgármester kizárólagos jo­gává teszi a segélyek odaítélését. Ilyen előzmények után termé­szetesen kíváncsiak voltunk a település polgármesterének, Farkas Barnabásnak a magyará­zatára, álláspontjára is. Kedden délelőtt érdekes jele­netek játszódtak le a településve- zetó'i'rŐdájábáii. ’ — Miről van szó'? — kérdezte bizalmatlanul.- A szociális és krízissegélye­zés, Tiszabőn... - válaszoltuk. Ezúttal már messze nem volt olyan készséges a polgármester, mint néhány nappal korábban, amikor bejelentkeztünk hozzá, de azért nem zárkózott el a be­szélgetéstől. Akkor még nem. Negyedóra múltán, az első kér­dések hallatán azonban villám­gyorsan megváltozott a beszél­getés hangulata, és szinte kézzel foghatóvá vált a feszültség az iro­dában. Nem voltak tiszteletkö­rök, azonnal a közepébe vág­tunk, és a későbbi félreértések elkerülése érdekében bekapcsol­tuk a diktafont.- Igaz-e, hogy polgármester úr családtagjainak nagy része sze­repel a segélyezettek listáján?- ­y «. .3 A nagy szegénység minduntalan visszaköszön Tiszabő utcáin is: bezárt, omladozik a szebb napokat látott presszó is. Képünk illusztráció. — Tiszabő nagyon szegény te­lepülés, itt szinte mindenki rá­szorulónak számít - reagált ka­pásból Farkas Barnabás, nem­csak a kérdésre, de a szociális se­gélyezettek névsora miatti össz­népi felháborodásra is. — Nem tu­dom, mennyire hiteles az a lista, amelyet láttak, de az biztos, hogy az én lelkiismeretem tiszta. Nyu­godt vagyok, csak ‘olyan szemé­lyeknek adtam segélyt, akik ar­ra rászorultak. Betegeknek, sze­gényeknek, nincsteleneknek. A faluban egyébként majdnem mindenki mindenkivel rokoni kapcsolatban van. Tudom, hogy az elődöm, Szabó Béla adott ma­guknak valamilyen névsort, hogy engem befeketítsen. Itt van a fiókomban, hogy az ő idejében kik kaptak támogatást. Az ő csa­ládja is rajta van a listán! — Akkor másképpen kérdezzük: a szűkebb rokonság elsőbbséget élvezett a segélyezéskor?- Nyugodtan írja le, a közvet­len családtagjaim nem kaptak segélyt! Aki pedig szociális köl­csönt vett igénybe, mert hát ilyen is van, annak a jövedelmé­ből minden hónapban automati­kusan vonjuk a törlesztést. Ekkor kopogtattak a polgár- mesteri iroda ajtaján és egy szá­A birtokunkba jutott tiszabői segélylista számszerű adatai a három lista közül az átmene­ti szociális segélyezetteké a leg­hosszabb: összesen 175 kifize­tést tartalmaz. Szabó képviselő 28 nevet mutat a listán, akiről azt állítja, hogy polgármesteri családtag. Ez a falu lakosságá­nak bő 1 százaléka, ezekhez a nevekhez tartozó 36 kifizetés az összes 20,5 százaléka. A képviselő által megjelöltek, te hát az állítólagos családtagok, a kifizetett 1,86 milliós összeg 25,5 százalékát, csaknem fél­millió forintot vehettek fel úgy­nevezett krízissegélyként. a 34 rendkívüli gyermekvédel­mi támogatásból 11 kifizetés - egy harmad -fűződik a család­hoz. Az e jogcímen kifizetett pénznek majdnem 37 százalé­ka jutott a polgármesteri csa­ládtagokhoz. Visszafizetendő szociális kölcsönt is folyósí­tott a jelzett időszakban az önkormányzat. Ennek közel 15 százalékát - 235 ezer fo- a rintot - igényelték és kapták ® a polgármester hozzátartozói Szabó Béla szerint. Szabó Béla képviselő a listákkal munkra ismeretlen személy ki­hívta Farkas Barnabást az elő­szobába. Amikor néhány perc el­teltével visszatért, nem köntörfa- lazott:- Azt ajánlották kint, hogy ne nyilatkozzak az újságíróknak, mert úgyse azt írják le, amit hal­lanak. így a továbbiakban nem mondok semmit.- Miként lehet Tiszabőn segély­hez jutni? Szólnak önnek, hogy kellene egy kis pénz, vagy eset­leg kérvényt írnak a hivatal­nak?- próbálkoztunk tovább.- Hát persze, hogy szólnak, különben miként adnék nekik pénzt!- Ön dönt egy személyben a se­gélyekről?- Mikor hogy! Van, amikor én döntök, de olyan is volt, hogy a képviselők.- És mennyi pénzt adhat a ké­relmezőknek?- Annyit, amennyire szüksé­gük van, de most már tényleg nem nyilatkozom tovább, fejez­zük be - állt fel ellentmondást nem tűrő határozottsággal a székéből Farkas Barnabás, je­lezve, itt az ideje, hogy távoz­zunk. Miközben kikísért, még hozzátette:- Különben, ez az egész se­gélydolog már a választási kam­pány része. Nem értem Szabó Bélát, azt hiszi a száz emberé­vel, hogy ő fog nyerni...? A faliTíaftoinák száma közel kétezer. A lakosság túlnyomó része szegénységben ét A la­kossági vásárlóerőt tekintve Ti­szabő évek óta az ország legsze­gényebb települése. Ennek tük­rében sajnáljuk csak igazán, hogy a legfontosabb, legizgal­masabb kérdéseinkre sajnos nem kaptunk választ. Nem tud­tunk végigmenni a listák Szabó Béla által bejelölt, és a megkér­dezett tiszabőiek által pontosan visszaigazolt nevein. Nem tud­tuk megkérdezni: etikusnak tartja-e a polgármester, ha az utóbbi tizenhárom hónapban kiosztott eseti szociális támoga­tások 21 százalékát a település lakosságának 1 százaléka, hu­szonnyolc ember kapta, akikről egybehangzóan állították a for­rásaink: a polgármester hozzá­tartozói! ■ Gelei J.-L. Murányi László Betonacél-megmunkáló üzemet épít a Bau-Komplex Kft. Szolnokon, a Piroskai u. 1. szám alatt tevékenykedő Bau-Komplex Kft. 1,48 hektáros területű telephelyén egy 430 négyzetméteres alapterületű, kettős rendeltetésű, fűtetlen csarnoképüle­tet épít, melynek egyik részében be­tonacél-megmunkáló üzem, másik részében raktárépület lesz kialakítva - számolt be a fejlesztésről Bajzáth Béla, a társaság ügyvezető igazgató­ja. Mint elhangzott, a Bau-Komplex Kft. - az anyagmozgatás megkönnyí­tésére - az épületen belül futómacs­kás daru telepítését tervezi, valamint az épületbe betonacél-hajlító és ken­gyelhajlító gépet telepít. Az épülethez kiszolgáló utat, a csapadékvíz-elveze­tést és az elektromos földkábel köz­művezetéket is kiépíti, amely a telep meglévő hálózatára csatlakoztatható. Az épületben a megmunkáló gépek, munkaasztalok mellett telefon- és számítógép-csatlakozási lehetőséget is kiépít, melynek végpontjai a meglé­vő irodaépület informatikai központjá­ra csatlakozik. A beruházás az Európai Unió támo­gatásával, az Európai Regionális Fej­lesztési Alap társfinanszírozásával va­lósult meg az Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP-l.l.l/D-2009-0085) által kiírt pályázaton. A mintegy 70 mil­lió forintos fejlesztés 50 százalékos sa­ját forrás mellett 34 millió 891 ezer 568 forint támogatással jött létre - a projekt megítélt elszámolható költsége 69 millió 783 ezer 136 forint. ▲ Szakképzett munkaerőre van szükség választás Bokros szerint szükség van az oktatási rendszer reformjára is Felemelkedés, gazdasági növe­kedés csak akkor várható, ha a foglalkoztatás növekszik. Ezt pe­dig nem az állam fogja növelni közmunkával, hanem a vállalko­zói osztály önerőből és önérdek­ből megvalósított beruházásával - mondta Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje szolnoki sajtótájékoztatóján. A gazdasági szakember szerint ennek nyo­mán lehetnek olyan munkahe­lyek, amelyben hogyha szakkép­zett munkaerőt tudunk elhelyez­ni, akkor ez nemcsak hogy fönn­tartható piacképes termelést fog eredményezni, hanem még adó­fizetési forrás is.- A szakképzetlenség és a munkaerőpiac rugalmatlanság ma már akadálya a gazdasági nö­vekedésnek - mondta Bokros La­jos. — A globális válság örökre le­értékelte a szakképzetlen mun­kaerőt. A politikus hangsúlyozta: ne az államtól várják, hogy mun­kahelyeket teremtsen. A munka­erő, a vállalkozó is önerőből, ön­érdekből alkalmazkodjon ezek­hez a változásokhoz. Ehhez szük­ség van az oktatási rendszer re­formjára is. Az oktatási intézmé­nyeink versenyhelyzetek között működjenek. Csak olyan iskolá­kat tartsunk fenn, ahonnan a jól képzett munkaerő el tud helyez­kedni megfelelően fizetett mun­kahelyekre, és ezzel belépőjegyet szerez a jólét világába - fogalma­zott a politikus. ■ B. Gy. Bokros Lajos (jobbra) és Petronyák László képviselőjelölt a tájékoztatón

Next

/
Thumbnails
Contents