Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-29 / 99. szám

2010. április 29. AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 critical mass. Az elmúlt héten Szolnokon is megrendezték a Critical Mass kerékpáros rendez­vényt. A Kossuth térről induló felvonulás célja mindenekelőtt az volt, hogy felhívja a figyelmet ezen környezetbarát közlekedési forma alkalmasságára. Az összefogás jelképeként a körülbelül négyszáz résztvevő egyszerre emelte a magasba a kétkerekűeket délután öt órakor. Veszélyektől is óv a rendőrök nyílt hete Nyílt hetet tartanak a Szolnoki Rendőrkapitányságon, immá­ron második alkalommal. Az eseménysorozaton a város óvo­dásai, általános- és középiskolás tanulói ismerkedhetnek meg közelről a rendőrség munkájá­val, vehetnek részt figyelemfel­hívó, ismeretterjesztő interaktív előadásokon. A hétfői nyitónapon több be­mutató - kutyás, vezetéstechni­kai, vízi rendészeti és bűnügyi technikai — is színesítette a programot. — Nem titkolt cé­lunk, hogy hagyományt teremt­sünk a nyílt héttel — mondta el a rendezvényt megelőző sajtótájé­koztatón dr. Bállá Tibor alezre­des, a Szolnoki Rendőrkapitány­ság közrendvédelmi osztályve­zetője. - Egyrészt így a fiatalok megismerhetik a rendőrség munkáját, másrész mi felhívjuk azokra a veszélyekre a figyel­müket, amelyeknek ki vannak téve. Külön öröm, hogy az óvo­dás korosztálytól a középisko­lásokig közel 1200-an jelezték részvételi szándékukat, ami mu­tatja, hogy van igény az ilyen programokra. Gyalogos zarándoklat a csíksomlyói búcsúba Hodossay Péter és testvére, Tamás 650 kilométert tesz meg Nyolcszázötven kilométer — ennyna távolság közúton a felvi­déki Öunaszerdahely és az erdé­lyi Csíkszereda között. Ezt a tá­vot egy kis csallóközi település ről indulva egy testvérpár gya­logszerrel teszi meg, zarándok­latként a csíksomlyói búcsúra. Kedden érkeztek Szolnokra, ahol a polgármesteri hivatalban is fogadták és megajándékozták őket. A 32 éves Hodossy Péter és öccse, a 23 éves Tamás a Duna- szerdahely melletti Csallóköz- kürtből indult el április 18-án, hogy gyalogolva elérkezzenek május 20-án Csíkszeredára, illet­ve a csíksomlyói búcsúra, ame­lyet május 22-én rendeznek. - Az összetartozás az üzenete a zarándokutunknak — mondta el Péter. — Ezer éven keresztül a tömbmagyarság a székelységgel egy hazában élt. Ám most so­kan elfelejtik, hogy székelyek is vannak, léteznek. Vallom, hogy a tömbmagyarság a székelység­gel összetartozik. A történelmi Magyar Királyságnak Dunaszer- dahely a nyugati peremvidéke, míg Csíkszereda a keleti. Tehát gyakorlatilag a Kárpát-medencét szeretnénk a nyugatitól a keleti­ig gyalogosan átzarándokolni. Az erőnléthez kiváló alapot ad a maratonfutás. Merthogy a testvérek kiváló maratonfutók, Péter 52-szer, Tamás 12-Szer tudta már le a 42 kilométeres tá­vot. — Nincs fáradtság a lábunk­ban. Felszerelkeztünk edzőcipő­vel, vízhatlan bakanccsal, szel- lős szandállal. A hátizsákunk 15 kilós, nyomja is a vállunkat. Be­vallom, időnként a barátok vi­szik a hátizsákot, vagy „elautóz- tatják” a szállásra, de azt mond­ták erre: nem a hátizsák zarán­dokol, hanem ti. Ám mit is érne egy vándor vándorbot nélkül! Péter is eldi­csekedhet egy szépen kifaragott kőrisfabottal, amelyet Kraszna- horka váránál vett. A rá felkötött nemzetiszín szalagra egyik ba­rátja rovásírással ráírta: Babba óvjon, vándor! Babba nem más, mint Babba Mária, a csíksom­lyói Szűz Mária-kegyszobor ne­ve. Nem is időztek a fiúk sokat Szolnokon, indultak tovább za­rándokújukon, igaz magyar emberekként, lelkiekben össze­kötve a magyarságot. b. cy. Rozárium és kerékpárút is épül az uszoda helyén Szolnok város önkormányzata úgy döntött, hogy újjáépíti az 1930-as években Szolnok díszé­nek számító reneszánsz parkot a lebontott Damjanich uszoda helyén. A pihenő, sétáló park stílusában a jelenlegi Verseghy parkhoz hasonlít majd, virág­ágyásokkal és nagy füves terüle­tekkel — jelentette be sajtótájé­koztatóján Szalay Ferenc polgár- mester. Az új park dísze az a kü­lönleges rózsaágyás lesz, mely­ben a Magyarországon őshonos rózsafajtákból alakítanak ki a szakemberek egy gyönyörű lu­gast. A megyeháza és a Verse­ghy park közötti területrészen egykor egy — a feltételezések szerint Rerrich Béla által terve­zett — közkert volt, amely a Ti- sza-parti sétakerttel szoros kap­csolatban állott, de önálló egysé­get képezett. Itt alakítják ki a ro- záriumot, azaz rózsakertet, ahol magyar nemesítésű rózsafajták­ból a magyar rózsák kertjét épí­tik meg. A magyar nemesítésű rózsák jellemzője, hogy rendkí­vül dekoratív fajták, reziszten- sek (ellenállók a betegségeknek) és szárazságtűrők, hiszen erre lettek nemesítve. A munkálatokat több sza­kaszra bontják, jelenleg két pár­huzamos, díszburkolatú sétány épül. Egyik a gyalogosoké lesz, a másikat elsősorban a kerékpá­rosok használják majd. Közötte cserjesáv lesz. A beruházás — amely a tervek szerint ősszel fe­jeződik be - kialakításának ré­sze volt a parkra néző tűzfal re­konstrukciója, valamint a szom­szédos vendéglő kerítésének megépítése is. A fejlesztés fontos alapja a pedagógusok munkája A program célja, hogy minden iskolában azonos színvonalú, korszerű oktatásban részesüljenek a diákok A BAROSS UTÓN TALÁLHATÓ A SZOLNOKI PROGRAMIRODA —A működő szolnoki programiro­da szakmai tevékenysége mire terjed ki? — Az iroda febdata a regionális re­ferencia-intézmény hálózat létreho­zásában való közreműködés, a közoktatási intézményhálózat épí­tése, fejlesztéskoordináció, a köz­oktatási pályázati programok meg­valósulásának figyelése, az adatbá­zis-kezelő rendszer kidolgozásában való közreműködés. A szolnoki programiroda egyébként Szolno­kon, a Baross úton taéiható. Szolnoki programirodája is van annak a regionális szintű köz­oktatási koordinációs irodának, amelynek feladata az Észak-al­földi Régió közoktatási intéz­ményei közötti területi együtt­működések elősegítése, elő­mozdítása, a hálózati tanulás ki­alakítása. Az iroda a régió köz­oktatásának állapotát és lehet­séges fejlesztési irányait is fel­tárja — tudtuk meg Rácz Anna­máriától, a projekt menedzseré­től, akitől azt is megkérdeztük, hogy melyek a program fő cél­kitűzései? — A fő cél az egész életen át tartó tanulást megalapozó ké­pességek fejlesztése, a kompe­tencia alapú oktatásra történő átállás, az esélyek növelése, a pedagógusok jól működő, pél­daértékű oktatási, nevelési módszereinek kiszélesítése. Azok az intézmények, amelyek adaptálható pedagógiai, mód­szertani jellemzőkkel bírnak és a szaktárca által is jóváhagyott minősítési kritériumrendszer­nek megfelelnek, referencia-in­tézményi minősítést kaphat­nak. Régiós szinten 50 intéz­mény minősítése szerepel a programunkban. — Kik segítik a munkáju­kat? Van-e igény az óvodák­ban, iskolákban újabb fejlesz­tésekre? — Munkánkat a kistérségek­ben működő úgynevezett kistér­ségi koordinátorok segítik, illet­ve Szolnokon és Nyíregyházán programirodáink munkatársai közvetlenül támogatják, látják el tanácsokkal az adott megye in­tézményeit. A pedagógusok, in­tézményvezetők nyitottak az új­donságokra, keresik a pályázati, fejlesztési lehetőségeket, ame­lyekről programunk keretén be­lül rendszeresen tájékoztatjuk őket. — A hálózatkoordinációs központ munkája milyen ha tással lesz a régió óvodáira, ál­talános és középiskoláim? Mit fognak ebből érzékelni a peda­gógusok és a diákok?- A program célja esély- egyenlőséget teremteni a közok­tatásban. Ez azt jelenti, hogy minden gyermek számára elér­hetővé kell tenni a korszerű is­mereteket nyújtó oktatási esz­közöket, módszereket, függetle­nül attól, hogy milyen nagyságú településen és mennyire távol élnek a nagyvárosoktól. Az „Észak-alföldi Komp-Háló” pro­jekt katalizátora kíván lenni az Észak-alföldi Régió oktatásfej­lesztésének. Összesen 401 tele­pülésen, 1151 közoktatási intéz­ményben, 205 ezer tanulónak kínáljuk a szakmai szolgáltatá­sok eléréséhez szükséges infor­mációt és adatbázist: Segítséget nyújtunk abban, hogy a régió­ban élő gyerekek és ‘fiatalok minden iskolában azonos szín­vonalú, korszerű oktatásban ré­szesüljenek. SZOLNOK MÚLTJÁRÓL ______________\ Ez ek vagy őrültek, vagy lengyelek! LENGYEL KATONASÁG: ULANUSOK ES DRAGONYOSOK A lengyel államelnök napokban bekövetkezett tragédiája törté­nelmünk egyik szomorú közös vonására is emlékeztet bennün­ket. Mindkét nép hősi halottai közül talán ugyanannyian nyugszanak idegenben, mint ahánynak a haza földje ad végső szállást. Lech Kaczynski és kísé­rete az oroszországi, katyni er­dőben meggyilkolt lengyel tisz­tek sírjához zarándokolva vesz­tette életét, de csatákban elhullt honfitársai nevét Spanyolor­szágtól Haitiig megtalálhatjuk a katonai temetők fejfáin. Annyi helyen keresték az idők során Lengyelország feltámadását. Ju­tott belőlük nem kevés hozzánk is, mint ahogy bőségesen sor­jáznak magyar nevek a galíciai, meg más ottani temetők csende­sen bólogató fái alatt is. Az biz­tos, az elmúlt évszázadok alatt nem nagyon volt olyan kavaro­dás nálunk, ahol a lengyelek ne tették volna tiszteletüket a ha­gyományos barátság jegyében. Talán közös volt bennünk a „kö­zepébe, nemes uraim!” tempó, azért szerettünk annyira hada­kozni egymásnál. A lengyel ka­tonák városunkban is hagytak emléket maguk után, nem is akármilyet. Az ő nevükhöz köt­hető az 1849. március ötödikéi szolnoki csata egyik legvakme­rőbb rohama, amit ma már ne­héz elképzelnünk a Malomszög csendes vidékén járva. Száz­húsz lengyel dzsidás akadt itt össze a Ferenc József drago- nyosezreddel, s minden különö­sebb megfontolás nélkül rögvest Az uénusok, vagy dzsidások a mi huszárainkhoz hasonló, lengyel ere­detű könnyűlovasok. Tőlük egyenru­hájukon kívül csak hosszú, bükkfa nyélre erősített vashegyű, kis zász­lóval díszített lándzsájuk különböz­teti meg. Ahogy a huszár a török el­leni harcokban, úgy az ulánus a ta­nekimentek a durván kilencsze­res túlerőnek, A lengyel dzsidást hasonló bordában szőtték, mint a magyar huszárt, csak kinéze­tükben különböznek egymás­tól. Amúgy hasonló lélek lakik bennük, amit a többi katona pa­rancsszóra csinál, azt mindkettő a maga feje után cselekszi. Most is ez történt, s a szintén kemény tár miatt alakult ki lengyel földön és terjedt el az egész világon. Nevük is tatár eredetű, vitézt jelent A drago- nyos a kard mellett puskával és szuronnyal is felszerelt, a könnyű és nehézlovasság között besorolt, lovon és gyalog egyaránt harcolni tudó katona. legényekből álló osztrák lovasok parancsnoka megdöbbenésé­ben csak annyit tudott kinyögni, hogy „ezek vagy örültek, vagy lengyelek”, már a nyakukban is voltak. A dragonyosok vonalát sikerült is áttörniük, de végül kis híján rajta vesztettek a kalan­don. A feldühödött ellenfél már bekerítette, és igen szorongatta őket, amikor kollegiális alapon szintén hegyükbe zúdultak a példájukon fellelkesült magyar Hannover- és Ferdinánd-huszá- rok is, megfordítva az erőviszo­nyokat. Az új erőre kapó lengye­lek az elszenvedett izgalmakért kárpótlásul még begyűjtötték néhány ágyút az ellenségtől, majd csatlakoztak a közben fu­tásnak eredt osztrákokat üldöző magyar lovassághoz, lezárva a szabadságharc számunkra egyik legsikeresebb csatáját. A nálunk harcolt lengyel légió a magyar hadtörténet legfénye­sebb lapjaira kívánkozó hősies alakulatként írta be nevét a sza­badságharc, s nem utolsósorban városunk történetébe. Pedig az akkori mezőnyben nem volt könnyű az élre törni. Mára több emléktábla, és egy utcanév is őr­zi a városban egykori vitézkedé­sük nyomát. SZATHMÁRY ISTVÁN Lengyel ulánusok és a Ferenc József dragonyosok összecsapása a szolnoki csatában. Korabeli ábrá­zolás, Hermann-gyűjtemény

Next

/
Thumbnails
Contents