Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-26 / 96. szám
2010. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ 7 VÁLASZTÁS 2010 közeljövő Négy héten belül várható az első parlamenti ülés, nem sokkal később új kormánya is lehet az országnak. Kérdés, melyek lesznek az első döntéseik, egy biztos: feladatuk lesz elég. ff A BŐSÉG ZAVARA ES A KIS LÉTSZÁM A Fidesz kétharmados győzelmét több ezren ünnepelték a budapesti belvárosban. Zúgott a „Viktor, Viktor" és a „Miniszterelnök úr” rigmus Sajátos helyzetet teremtett a mostani választás: egy túl nagyra nőtt és egy jócskán megfogyatkozott képviselőcsoport néz majd farkasszemet. Megnéztük, milyen témákban is várhatók csaták. VG-összeállítás Mivel Navracsics Tibor és Semjén Zsolt várhatóan kormányzati szerepet kap, személyi változások lesznek a Fidesz és a KDNP-frakció élén. Bár lapunknak nem kívántak nyilatkozni, úgy tudni, hogy a rendszerváltás óta legnagyobb létszámú országgyűlési képviselőcsoport vezetése Lázár János feladata lesz. Konkrétumok május közepén derülnek ki, de az eddigi hírek szerint a választójogi, az önkormányzati és a médiatörvényt, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabályt módosítaná okvetlenül a Fidesz. Már régóta folynak a tárgyalások arról, hogy hány képviselő üljön át a KDNP padsoraiba. A túl nagy létszámú Fidesz-frakció miatt ugyanis praktikus haszna lenne az arányosabb létszámelosztásnak. A KDNP létszáma a jelenlegi 23 főt biztosan meghaladja majd, de hogy mennyivel, az még kérdéses. Vezetőjük Harrach Péter lehet. Legfontosabb törekvéseik a családi adózás bevezetése, a vasút újjáépítése és az új Ptk. házasságra vonatkozó módosításainak eltörlése. Az MSZP még szintén nem akart arról nyilatkozni, miként képzeli el a frakció munkáját ellenzéki szerepkörben. Meglepetés lenne, ha nem Mesterházy Attila maradna a vezetőjük. Az biztos, hogy kevés szakpolitikusuk marad a parlamentben. Számításaink szerint az MSZP jelenlegi bizottsági elnökeinek és alelnökeinek várhatóan nagyjából az ötödé kerül be a következő parlamentbe, a frakciónak pedig több olyan munkacsoportja is van, amelynek tagjai közül szinte senki nem lesz tagja az új Országgyűlésnek. Törvény-előkészítésben viszont jól állnak: készen áll a javaslatuk a kampány-, illetve pártfinanszírozás régóta húzódó ügyének megoldására. Szimbolikus üzenetnek * szánnák, hogy megtiltanak a £ „soknullás” végkielégítéseket az állami intézményi szférában. A válságkezelés területén pedig szerintük indokolt egy új csődtörvény megalkotása. „Reméljük, hogy a Fidesz biztosítani fogja az ellenzék jogait, így alelnököt szeretnénk adni a T. Háznak, és több bizottságba is elnököt vagy alelnököt akarunk delegálni” - mondta lapunknak Novák Előd. A Jobbik alelnöke hozzátette: nem csináltak titkot abból, hogy a külügyi és a határon túli magyarok bizottsági elnöki posztját célozták meg. Bár a Jobbik-frakciót tökéletesen kezdő képviselők alkotják majd, ennek ellenére a radikális párt komoly szakmai munkára készül a parlamentben. „Szakmai kabinetjeink már kidolgozták a törvényjavaslatokat a devizahitelesek védelmére, a bankadóra, a kettős állampolgárságra és a mentelmi jogra vonatkozóan” - árulta el Novák Előd. Szerinte nem lesz meglepetés a frakcióvezető személye. Jelenleg elnökünk sincs, de bekerültünk a parlamentbe, így egy embert ki kell emelnünk maguk közül, mert frakcióvezetőre minimum szükségünk lesz” - magyarázta lapunknak Jávor Benedek. Az LMP választmányi tagja szerint lázasan készülnek a parlamenti létre: a múlt héten többször is ülésezett a választmány. Dolgoznak a frakciószabályzaton, a munkamegosztáson, hogy ki melyik bizottságba kerüljön. Céljuk, hogy a környezetvédelmi, az oktatási és az emberjogi bizottságban fontos pozíciókat szerezzenek. Kész javaslataik vannak a párt- és kampányfinanszírozás, a titok- és a földtörvény módosítására. „Az biztos, hogy nem sötétített üve- gű kocsival, hanem biciklivel megyünk dolgozni” - szögezte le Jávor Benedek. Új irány várható CHIKÁN ATTILA, A CORVINUS EGYETEM TANÁRA „az új parlament és kormány hivatalba lépésével mindenképpen új gazdaságpolitikára számíthatunk. Alapvető feladat a hazai intézményrendszerátstrukturálása, modernizálása. Ez mind a bürokrácia, mind a korrupció olyannyira áhított visszaszorításához szükséges. Mind az első, mind a második pont megvalósításához elengedhetetlen, hogy lé tezzen végre egy átfogó fejlesztési koncepció, amely lehetővé teszi, hogy egységes stratégiával és megfelelő ütemezésben kerüljenek sorra a reformok. A GAZDASÁGFEJLESZTÉSNEK, sőt a társadalmi reformok végrehajtásának is fontos pontja a foglalkoztatás bővítő se. Nem mindegy azonban, hogyan, milyen területen foglalkoztatjuk az embereket. Továbbra is úgy vélem, hogy né vekedésünknek alapvetően exportorientáltnak kell lennie, nemzetközi versenyképességre kell épülnie. A HÉTKÖZNAPI TAPASZTALATOK és a tudományos kutatások egyaránt alátámasztják, hogy a gazdaság problémái elsősorban nem az üzleti, hanem a közszfé rában gyökereznek, így a gazdasági fejlődésnek (is) kulcskérdése a közigazgatás mellett a közszolgáltatások reformja is. Különösen fontos az egészség- és az oktatásügy az itt dolgozó szakemberek meghatározó rétegeivel együttműködésben kiformált átalakítása. messze kimutat a gazdasági szférából, de számomra előkelő helyen szerepel a roma társadalom gazdasági és kulturális integrációjának kezelése. Ha pedig kulcskérdésnek tekintjük a nemzeti versenyké pességet, akkor helyénvaló az innováció, a kutatás-fejlesztés középpontba állítása is, e nélkül ugyanis nincs fenntartható versenyképesség. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI szektor szintén sokat emlegetett fejlesztését is kiemelem, ennek gazdasági és társadalmi hatása egyaránt kiemelkedően fontos. E téren is sok értelmes javaslat hangzott el az utóbbi években, ezeknek következetes rendszerbe foglalása az új kormányzatfontos feladata. Lendvai Ildikó az eredmények ismeretében lemondott a pártelnökségről Vona Gábor Jobbik-elnök a nemzeti érdekek védelmét ígérte rekszik, így kikerülné a miniszterek bizottsági meghallgatását. Az előzetes választási eredmények ismeretében ez nem okozhat problémát: a házszabály módosításához a jelen lé vő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A KORMÁNY MEGALAKULÁSÁT követő időszakban általában, de nem feltétlenül hosszabb, tartalmas ülésszakot tart a parlament. A Medgyessy- kormány idején például a „száznapos program” megvalósítása érdekében 16 ülésnapon át tanácskozott, a nyár közepéig. Sólyom László hívja össze az új Ország- gyűlést Startra készen a következő elit: május végéig nemcsak az új parlament, hanem A KÖVETKEZŐ NÉGY HÉTEN belül meg kell alakulnia az új Országgyűlésnek. Utána akár napok alatt létrejöhet és munkához láthat az új kormány, hiszen erre a Fidesz a kiszivárogtatott információk alapján gyakorlatilag készen áll. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ülését - a választást követő egy hónapon belüli idé pontra, tehát május 25-ig - a köztársasági elnök hívja össze. Erre a választás hivatalos végeredményéig nincs mód, de utána rövid időn belül sor kerülhet rá. AZ ÚJ PARLAMENT ALAKULÓ Ülé sén a napirend előre meghatározott keretek között zajlik. így az államfő bejelenti a megbízé levelek átvételét, elhangzik a választások lebonyolításáról szóló beszámoló, sor kerül a mandátumok igazolására, esküt tesznek a képviselők, bejelentik a frakciók megalakítását, vezetőik nevét, s megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit. A parlament az alakuló (vagy az azt követő) ülésen hozza létre bizottsági szervezetét. A házszabály előírja, hogy kötelező létrehozni az alkotmányozással, a költségvetéssel, a kül- ügyekket, a honvédelemmel, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati, valamint az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat. AZ ÚJ ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ülésével a kormány megbízatása megszűnik. Ám ügyvezető ként - korlátozott hatáskörrel - még hivatalban marad a kő vetkező kabinet megalakulásáig. A kormányfő az új megválasztásáig ügyvezető miniszter- elnökként dolgozik. Új minisza kormány is felállhat tér kinevezésére, illetőleg felmentésére azonban nem tehet javaslatot, és rendeletet csak a törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat A KÖVETKEZŐ MINISZTERELNÖK személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot a parlamentnek. E tisztségre a szokásjog alapján a győztes párt jelöltjét kéri fel A kormányfőt az Országgyűlés választja meg többségi szavazattal A választásról és a kormány programjának elfogadásáról egyszerre határoz. A HÍREK SZERINT a Fidesz mielőbbi kormányalakításra tő-
