Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-24 / 95. szám

2010. ÁPRILIS 24., SZOMBAT nHHBBnBMHHHMHHMRMBSMKHKflMMMMHMBHHHfl GAZDASÁG Süllyedő hajó Görögország válság Magyarország helyzete kedvezőbb, mint a balkáni országé Pl TflVIW”' ItYBEPNHLH toyi Görögországban az utcán is tiltakoztak a megszorítások ellen. A héten 24 órás sztrájkot tartottak a közszférában IIJMt J.MWM Kifizettem az autót; de nem adják oda hibás teuesítés Olvasónk használt autót vásárolt, amelyet készpénzzel ki is fizetett. Ez három hete történt, ám a gépkocsit azóta sem kapta meg. Közben a kötelezőt már fi­zetnie kell. ELMÚLTAK AZOK AZ IDŐK, amikor a gépkocsivásárlók­nak sokáig kellett várniuk az autóra. A piacgazdaság­ban jogtalan eljárás, ha bár­mit, főként komoly értéktár­gyat vásárol az ember, de azt nem adják oda a vételár kifi­zetésekor. Egy ilyen szituáció­ba bele sem szabad menni, de olvasónk jóhiszemű volt A MÁRKAKERESKEDÉS a hibás teljesítés vétségébe esett - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarorszá­gi Regionális Felügyelőségé­nek osztályvezetője. A keres­kedő nem tartotta be a vál­lalt határidőt. AMIT A VÁSÁRLÓ VÁLASZTHAT, az a polgári eljárás, hiszen az adásvétel polgári szerző­dés. Olvasónk megfenyegette a kereskedést azzal, hogy bí­rósági útra tereli az ügyet. Az ilyen szóbeli fenyegető­zést a másik fél nem szokta komolyan venni, hiszen ab­ból indulnak ki: Magyaror­szágon nem szokásuk az embereknek, hogy a hivata­los szervek segítségével sze­rezzenek érvényt jogaiknak. Azt ajánljuk, olvasónk ügy­véden keresztül szólítsa fel a gépkocsi átadására és a kár­térítésre a másik felet, vagy küldjön neki fizetési felszólí­tást. A hivatalos levél szin­tén kilátásba helyezheti a bí­rósági pert. A MÁSIK LEHETŐSÉG, hogy az úr a lakóhelye szerinti bé­kéltető testülethez fordul. Ők díjmentesen intézkednek. Csak kérdés, lesznek-e olyan gyorsak, mint egy tisztelet­díjért dolgozó ügyvéd. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Hivatalosan is pénzügyi segítséget kért tegnap az Európai Uniótól a görög kormány. Athén problé­mái borúlátó elemzők szerint nem egyedülálló­ak, ám a magyar válság jócskán eltért a görögtől. VG-összeállítás Süllyedő hajóként jellemezte ha­záját Papandreu görög miniszter- elnök, amint tegnap televíziós be­szédében jelentette be: kormánya pénzügyi segítséget kért az or­szág gazdaságának megmentésé­re. A görög pénzügyminiszter reményei szerint Görögország napokon belül lehívhat az eurózónában egyedülálló se­gélycsomagból. leórjiosz Papa- konsztantinu kijelentette: „Telje­sen biztosak vagyunk abban, hogy nem lesz probléma a finan­szírozással. Néhány nap elteltével lehívhatunk az összegből.” Mint a pénzügyminiszter elmondta, a döntést az elmúlt napok történé­sei alapján hozták meg, különös tekintettel arra, hogy az Eurostat a korábbinál nagyobb államház­tartási hiányt hozott ki a tavalyi évre vonatkozóan: GDP-arányo- san 13,6 százalékot a korábbi 12,7 százalékkal szemben. ■ A görög gazdaságot egy ideig védte az euróöve­zeti tagság, ám egy idő után akadályt jelentett a valutaunió. Az Eurostat egyúttal jelezte: továbbra is fenntartásainak ad hangot a Görögország által jelen­tett adatok minőségét illetően, ezért nem zárta ki, hogy a tény­leges tavalyi hiány a bruttó hazai termék 13,6 százalékánál is ma­gasabb lehet. Sokszor elhangzott az elmúlt hónapokban, hogy hasonló okok vezettek a magyarországi, illetve a görög válsághoz. Ám a sok ha­sonlóság ellenére a magyar és a görög válság lényegi elemekben különbözik egymástól. A legfon­tosabb eltérés a probléma nagy­sága. Igaz, nálunk volt szükség az uniós országok közül elsőként nemzetközi mentőövre, amikor 2008 őszén elapadtak a pénzpia­cok, de abban sokkal nagyobb szerepe lehetett a pániknak, amely a befektetők körében el­uralkodott. A görög adósságállo­mány már akkor is lényegesen nagyobb volt, abszolút értékben, valamint GDP-arányosan is, mint a magyarországi, amely csak az IMF-EU-Világbank készenléti hitelének a felvételét követően emelkedett 80 százalék közelébe. Abban, hogy a görög válság fo­kozatosan bontakozott ki, az is szerepet játszik, hogy az ország tagja az euróövezetnek. A közös valutát mindaddig olyan komoly stabilizáló eszköznek tartották, amely a mögötte álló erős intéz­ményrendszer segítségével ké­Máshol is lehetnek bajok GÖRÖGORSZÁG nem az egyet­len problémás ország az euróövezetben vagy az Euró­pai Unióban. Elemzők első­sorban Portugália, Spanyol- ország, Írország és Olaszor­szág esetében tartanak elkép­zelhetőnek a göröghöz ha­sonló, államcsődhöz közeli pes garantálni, hogy az adott gaz­daság ne kerüljön bajba. Csak­hogy az egyre nagyobb államház­tartási hiányokról és a fokozódó finanszírozási nehézségekről szóló híreket követően ez a hit is olvadni kezdett, egy ponton pe­dig már egyenesen hátránynak tűnt az eurózóna-tagság. Míg ugyanis a magyar gazdaság ké­pes volt a forintárfolyamon ke­resztül a gyors nominális alkal­mazkodásra, Görögországban kemény bércsökkentésre lenne szükség, ezt a balkáni ország la­kossága igen nehezen Viseli. Már helyzetet. Ugyanakkor a költ­ségvetési deficit az eurózó- nán kívüli Nagy-Britannián is igen magas volt: az EU ál­tal kívánatosnak tartott 3 százalék majdnem 'négyszere­sét, 11,8 százalékot tett ki a hiány - Görögországban a hi­ány 12,7 százalékos volt. az erről szóló hírek hatására erő­teljes utcai megmozdulások és sztrájkok alakultak ki. Amikor pedig már a szakér­tők többsége úgy vélte, hogy job­bat tenne a görög gazdaságnak, ha kilépve az euróövezetből, visszahoznák a drachmát, maga az eurózóna is meginogni lát­szott. Ekkor már a forintot sem gyengítették, hanem éppen a dollárral párhuzamosan erősí­tették a görög fejlemények. A reálgazdaságokban is van­nak fontos eltérések. A déli ál­lam fejenkénti GDP-ben kifejez­ve fejlettebbnekszámít nálunk, ugyanakkor még mindig jogo­sult az EU strukturális alapjából a felzárkózást segítő pénzekre. Utóbbiak felhasználását azon­ban - akárcsak nálunk - ott is sok bírálat érte. A növekedésre gyakorolt hatásuk nem elégített ki minden igényt, a görög felzár­kózás nagyon lassú volt az euróbevezetést követő boom le­csengésével. Magyarországon hasonló volt a helyzet az uniós belépést követően. 7 Leállhatnak a pesti villamosok tartalékaik vészesen meg­fogyatkoztak, így egyre gyakrabban kell leállítaniuk a közlekedést a budapesti villamosvonalakon, ha tolva­jok rongálják meg a kábele­ket és vezetékszekrényeket- közölte tegnap a BKV. Az elmúlt napokban több vona­lon kellett leállítani a forgal­mat, a kábellopások a közle­kedési vállalatnak az idén már több mint hatvanmillió forintos kárt okoztak. Még kevesebbet vásárolunk a kiskereskedelmi forga­lom volumene 2010 első két hónapjában 4,9 százalékkal, míg februárban 4,3 száza­lékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest- közölte a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH). A szezo­nális hatástól megtisztított adatok szerint a februári ér­tékesítés az előző hónaphoz mérten nem változott. A PSZÁF nyert a Soros Fund-perben jogerősen elutasította a bí­róság a Soros Fund Manage­ment LLC keresetét, így a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyelete (PSZÁF) lett a két szervezet között folyó per nyertese. Soros György fedezeti alapját azért büntet­te meg 489 millió forintra a felügyelet, mert a 2008 októ­berében kipattant pénzügyi válság idején tiltott módon kereskedett az OTP részvé­nyeivel, és ezek az ügyletek a papírok jelentős árfolyam- zuhanását idézték elő. A guru cége az OTP-re spekulált Környezeti kátasztrófá Amerikában? Összeomlott a Mexikói-öbölben az az olajfúrótorony, amelyen robbanás, majd tűz történt a héten. A baleset után eltűnt 11 olajmunkást nem találták meg. A hatóságok attól tartanak, a Deepwater Horizon süllyedése után jelentős mennyiségű nyersolaj kerülhet a tengerbe Louisiana partjainál. A károk zömét időjárás okozza megelőzés Vihar idején érdemes áramtalanítani Hazánkban a meteorológiai, va­lamint a csőtörésből és beázás­ból származó vízkárok teszik ki a lakásbiztosításokkal kapcsola­tos káresetek túlnyomó részét, mintegy 87 százalékát - derül ki az AEGONdirekt.hu friss sta­tisztikáiból. A szolgáltató tapasz­talatai szerint az összes kárbeje­lentés csak mintegy 5 százalé­kát teszik ki a kriminalisztikai károk. Ezek száma Budapesten, Pest, Somogy, illetve Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a leg­magasabb. Az Aegonnál 2009-ben több mint 45 ezer vihar, felhőszaka­dás, jégverés vagy villámcsapás által okozott kárt jelentettek be, ezek a lakásbiztosítások körébe tartozó káresetek mintegy 43 százalékát tették ki. A vihar és a jégverés által okozott károk a leggyakoribbak: tavaly közel 23 ezer vihar és több mint 10 ezer jégverés okozta kár rendezése történt meg. Összességében el­mondható, hogy a nyári hóna­pokban megemelkedik a meteo­rológiai károk száma: tavaly jú­niusban és júliusban 12 300, il­letve 11 ezer meteorológiai jelle­gű kárbejelentést fogadott a biz­tosító. A legtöbb meteorológiai kárbejelentés általában a közép­ső, az északi és a keleti ország­részekből, vagyis Pest, Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szat- már-Bereg és Békés megyéből érkezik, a legkevesebb viharkár pedig az ország délnyugati terü­letein tapasztalható. Némi odafigyeléssel és néhány apró óvintézkedéssel egyébként a vihar okozta károk nagy része megelőzhető lenne. A vihar köze­ledtével például tanácsos bezárni a nyílászárókat, hogy megelőz­zük az üvegkárt, illetve az esetle­ges beázást. A kertben vagy erké­lyen tartott szerszámokat érde­mes zárt, fedett helyre vinni, az épület ereszcsatornáját pedig időnként megtisztítani. Az elekt­romos készülékeket sem árt áramtalanítani, hogy a villámcsa­pás ne tehessen kárt bennük. Jég­eső közeledtével pedig érdemes az autóval fedett helyre állni, hogy megóvjuk a sérülésektől. ■

Next

/
Thumbnails
Contents