Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-22 / 93. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK FIATALOK! Játékra hívunk benneteket! Ha már úgyis olvassátok a WWW. SZOUON.hu internetes oldalt, nézzétek meg a CD-, DVD-kritikákat is! Azok között számos érdekességet olvashattok, s ezekkel most szerencsével is járhattok. r / Kinek a pap, kinek a papné ; Az utcán egy halászsapkás, ; vigyorgós srác rohangált az | emberek után. Karján egy I vastag könyv és néhány ma- I gazin feküdt. „Ne hara- t gudj!”, már készülni kezd­tem belépni az üzletbe, ami- I kor megszólított. Felvontam i a szemöldököm. Vajon mit I akarhat? Nem kellett sokáig y tűnődnöm, Krisna-tudatú- I val hozott össze a sors, is­mét. „ Nem, nem akarok ■ semmit venni”. „Akkor ada- I kozz!” „Én is pénzből élek”, I feleltem. A kérdésemre, I hogy miért lett Krisna-hívő, | csak ennyit mondott: egy- | szer rádöbbentem, hogyan I kell élnem. És miből áll ez I az élet? Egy farmon élünk, ; magunknak termelünk, 1 ételt osztunk és meditá- | lünk. (A spirituális hülyesé- - gektől feláll a szőr hátamon. 1 Ahogy kivettem a szavaiból, I ő is kissé elbizonytalanodott t a mantráiban.) Szó se róla, , jó élet. Ház körüli munkák, I húsmentes táplálkozás és ■í meditáció. Kinek a pap, ki- j nek a papné. K. TAMÁS SZABÓ NÁNDOR ZSOLT: A szerelem szava Hajnal piroslik már az égen, álmosan, lassan lépdel, s a nap első perceiben lelkemben megcsillansz te, varázslatos szép csodaként tündökölsz szívemben, midőn ajkam issza édes, ragyogó, éltető szerelmedet. Rügyező fákon a reggeli fény harmatos, szépséges álma, csendülő madárfüttyön gyémántos szemed pillantása, ébredő földben lágy mosolyod hallik a hegyeken át, kezed érintése ígér gyönyörűséges, szédítő csodát. Már felfakadt az új nap s véle ezer dolog bő forrása, még künn a tavaszi fényben szól hozzám a szív szava: „szerelem, az élet legszebb dallama, mi úgy rohan, s oly veszendő lélek e gyarló, keserű világban”. — DIÁKVILÁG Rántott csirke az ülésen Négygombócos fagyi után irány a nyomda! Sok diák nem jár haza minden hétvégén szülő­városába, falujába. De mi van, ha közben elfogy a pénz, vagy a kaja? Ilyenkor készül a cso­mag, melyet a segítőkész buszsofőr vagy kalauz (vonaton) szállít a csa­ládtól a diákig. Ligler Erika- Nemegyszer fordult már elő velem, hogy szülők, nagyszü­lők kértek meg, hogy gyerme­keiknek szállítsam el az itthon marad füzeteit, könyveit, fonto­sabb papírokat, pénzt vagy oly­kor valamilyen ételt — mesélte egy Szolnok és Eger között köz­lekedő buszjárat sofőrje. - Ter­mészetesen szívesen álltam a rendelkezésükre, és amikor csak tudom, örömmel megte­szem ezt a csekély szívességet. Hiszen ha a saját gyerekeimről lett volna szó, akkor mindezt ugyanígy más is megtette volna- emlékezett vissza a vezető. Még jó, hogy vannak ilyen rendes sofőrök, vannak, akik mindezt ki is használják.- Nagyon ritkán járok haza, inkább csak ünne­pekkor. Sajnos az utazá­som nagyon sokba kerül­ne, ha mindig hazajárnék. így az utazással megspórolt pénz­ből nyugodtan tudok élni — mondta Fazakas Edmond. — Kollégista vagyok, a ruháimat ki tudom mosni, és az étkezést is megoldom. Bár nem taga­dom, anyukám főztje olykor hi­ányzik. Előfordult már, hogy a buszsofőrrel küldött nekem rántott csirkét, egy kis névtáb­lával ellátva. Azért ebből nem csináltunk rendszert, nem akarjuk terhelni a buszvezetőt- tette hozzá a fiatalember, aki Egerbe jár főiskolára. Ha nem étel, akkor pénz vagy hivatalos papír utazott már a buszsofőr révén. — Egyik hétvégére nem mentem haza, mert az egyik bará­tomnak a születés­napját ünnepeltük. A hétre kapott pénzem azonban már nem lett volna elég a bulira. A szüleim nem tudtak Tiszapartis csapatunkkal egy csütörtöki napon délután fél hat­kor indultunk el a kecskeméti nyomdába, ahol aztán megte­kinthettük a megyei lapunk, az Új Néplap készülését. Nagy lelkesedéssel vágtunk neki kalandtúránknak. Egy óra múlva meg is érkeztünk Kecs- óra. Közösen megnézte a csipet­csapat a városházánál azt az em­léktáblát, amely azon a helyen áll, ahol Katona József, a Bánk Bán írója hunyt el. Ezek után szétszéledt a társaság. Barát­nőmmel elhatároztuk, (ugyanis negyed kilencig szabad volt a program) hogy megkeressük a videooldalakról ismert bizonyos „K. Pityut”. Azonban ez nem si­került. így sétáltunk a parkban, plázáztunk, fagyit ettünk... Aztán irány a nyomda! Pár perc alatt megérkeztünk, már vártak minket. Egy teremben el­mondta vezetőnk a különböző általános és nem általános dol­gokat a nyomdáról. Végül körbe­vezetett minket, megnézhettük a nyomtatás különböző fázisait. Rengeteg élménnyel gazdagod­hattunk, sok ismeretre tehet­tünk szert, sípos Nikolett, tpg volna eljönni hozzám, így édes­anyám a buszsofőrrel egy név­vel ellátott borítékba küldött ne­kem elegendő pénzt, hogy ne csak a buliban érezzem jól ma­gam, hanem a következő hetet is gond nélkül átvészeljem. Nem volt semmi gond, eljutott hozzám a „fuvar” - mesélte a szolnoki Szilágyi Ágota. A szívességért mindig köszönet jár érdekesebb fuvart is vállal­tak már a sofőrök. Volt, hogy az illetőnek az orvosságát vit­te a sofőr a buszállomásra. - Emlékszem, amikor meg vol­tam fázva, és mentem vissza a fősulira, elfelejtettem ma­gammal vinni a gyógyszerei­met. Másnap a reggeli járat sofőrje hozta utánam. Na­gyon rendes volt, köszönöm. Szerintem a buszveze­tőknek ez nem megter­helő dolog, inkább csak egy szívesség, amit örömmel tesznek, hiszen ők is emberek, és bármi­kor kerülhetnek hasonló helyzetbe - mondta Kele­men Ákos. — Határidőre le kellett adnom egy kérelmes papírt, azonban hiányzott hozzá egy nagyon fontos, hivatalos fénymásolat. Ez elengedhetetlen kellék volt, hogy be adjam a kérelmem a suliban - mondta Kovács Esz­ter. - Hatalmas tanakodásba kezdtünk a szüleimmel. Levél­ben feladni nem lett volna értel­me, nem ért volna ide. Ám sze­rencsére a buszsofőrrel sikerült eljuttatni hozzám a papírt, így időben le tudtam azt adni, azóta is hálás vagyok érte - gondolt vissza a történetre a tiszafüre­di lány. Úgy tűnik, hogy a buszsofő­röknek az utasszállítás mellett nem okoz problémát a szemé­lyes dolgok eljuttatása tulaj­donosaikhoz. Ez a kedvesség nagy segítség a diákoknak, akik persze nagyon hálásak a jószívű sofőröknek. Összefogtak és emlékeztek ev után Az elmúlt hét végén egy szá­momra igazán különleges ese­ménytől lett élettel teli a szolno­ki Kossuth tér. A rendezvény „Az összefogás napja” címet kapta, ahol kicsik, idősebbek és nagyok a 2000-es árvízre emlékezhettek. Különböző korosztályok külön­böző elfoglaltságokkal kapcso­lódhattak ki. A kisebbeket lég­vár, a nagyobbakat labirintus és társai szórakoztatták. A rendez­vény csúcspillanata az volt, ami­kor a 2000 darab kiosztott póló­ban az emberek a Tisza-hídhoz sétáltak, valamint megfogták egymás kezét, ezzel is emlékez­ve, hogy akkor és ott mennyi em­ber fogott össze. Örülök, hogy én is összefoghattam... s. niki, tpg P* I Lenes te1" _.Lo0\ap hu teljes RWÓca fuvar Pénzt, hivatalos papírt is visznek a sofőrök a diákoknak Csomaggal a kézben, irány j,-1 vissza a kollégiumba, al- bérletbe... De mi van, ha valami otthon marad? Visszatekintés vagy a művészet halála? interjú A vargás Poór Dorottya az OKTV-n második helyezést ért el CD-JATEK Kérdés az Alice In Chains: Black Gives Way To Blue című CD-ért: Hogy hívták az együttes korábbi, elhunyt énekesét? 1. Layne Staley 2. Curt Cobain 3. Michael Hutchence Segítség: http://szoljon.hu/helyi-ertek/lemezkritika/alice-in- chains-biack-gives-way-to-blue-289165 A válaszokat a SZOLNOK.SETA@UJNEPLAP.HU címre várjuk (a válasz mellett tüntessétek fel a neveteket és levélcímeteket). Beküldési határidő: MÁJUS 4. Az Adagio-CD-re vonatkozó kérdés helyes megfejtése: 1. Mamma Mia! A szerencsés, aki magáénak tudhatja a CD-t (levélben küldjük): DR. SZÖLLŐSI SZILVIA, Jászjákóhalma, Kisfaludy u. 5. Poór Dorottya, aki nap mint nap elsuhan mellettem, hol boldog, hol fáradt. Nem is gondolná az ember, milyen tehetsé­ges diáktársak, köztük ő is, élnek körülöttünk. A Varga Ka­talin Gimnázium 12. osztályos tanulójával beszélgettem.- Hogy kerültél közel a mű­vészetekhez, a rajzoláshoz?- Kétévesen rajzoltam egy malacot, és hajtogattam hozzá egy vályút. Éz volt az első képzőművészethez köze­li megnyilvánulásom. Anyu­kám már akkor gondolta, hogy „művész” lesz belőlem.- Azt hallottam, hogy OKTV-n eredményesen szerepeltél. Hogy zajlik egy ilyen verseny?- Be kell küldeni egy pálya­munkát, amelynek a témáját elő­zetesen megadják a versenybí­rók. Ők választják ki a továbbju­tókat. A második fordulóban lát­vány utáni rajzot kell készíteni, jön egy teszt, ami kreatív felada­tokból és művészettörténeti kér­désekből áll. Az Országos Közép­iskolai Tanulmányi Versenyen 2. helyezést értem el.- Mi volt a munkád témája?- Egy alkalmazott grafika, té­mája visszatekintés a múltba. A lap egész felülete négyzetekből áll. A keresztszemes hímzés, ami népi motívumokat ábrázol, átmegy pixellényekbe (packman játékokban ismert), a rajz legal­ján „game over” rajzolódik ki. A bírálók szerint a népművészet halálát ábrázolja. Számomra azt is jelenti, hogy eltávolodtunk a hagyományos értékektől, példá­ul a néphagyományoktól, a mű­vészetben a manuális technikák­tól. Nem vagyok benne biztos, hogy jó irányba változtunk.- Kik készítettek fel?- Páncsics Edina és Danka At­tila tanít a vizuális iskolában, de Csömör Gábor is sokat segített. Járok a Művésztelepre Verebes György kurzusaira, a Vargában pedig Góczáné Zsemberi Hajnal­ka tanárnő foglalkozott velem. Emberileg és szakmailag is so­kat tanultam tőlük. (Dorottyáról bővebben a Szoljon.hu hírportá­lon.) KOVÁCS ANNA, 10. D, VKG

Next

/
Thumbnails
Contents