Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-16 / 88. szám
6 2010. ÁPRILIS 16., PÉNTEK GAZDASÁG j Nyitóérték: | Változás: -0,59% [ 25 248 ....................i........ A BUX index 2010. április 15-én 25 300, 25 150 25 000 24 850 24 700 24550 24400 24 25J Záróérték: 25914 Előző napi záróérték: 25061 ........................1------15 :30, a New Tort-iP...... tőzsde nyitása !\ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.04.15. Részvény Émász Utotső ár (Ft) 22600 Változás« MillióFt 0,60 0 Egis 21480 0,37 252 Fotex 429 0,23 31 ANY 897 0,22 1 Danubius 3 600 0,13 4 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény TVK Utolsó ár (R) 3355 Változás (%) Müólő-2,47 6 MTelekom 804-1,22 2 081 Econet 121-0,81 57 OTP 7080-0,61 11708 FHB 1510-0,52 12 A BUX index az elmúlt napokban 25600 25400 25307 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.15.) EUROBÚZA 2010. május ________________26 500 TA KARMÁNYBÚZA 2010. május_____iw* 28500;., TA KARMÁNYKUKORICA 2010. május________________31 750 TA KARMÁNYÁRPA ^01(1 május______________28 000 ___ OL AJNAPRAFORGÓ 2010. május________________86 500 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. április 15-én €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f 263,63 194,29 183,95 +0,22 Ft +1,27 Ft +0,65 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó) Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,44 4,54 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank***5,67 Raiffeisen Bank** 5,60 5,30 • ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. ' •* AKCIÓS. * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÖ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.15.) Vételi Eladási Allianz Bank 255,58 268,69 Budapest Bank 254,33 270,07 CIB Bank 251,61 272,57 Citibank 251,40 272,34 Erste Bank 254,76 269,44 K&H Bank 255,43 270,15 MKB Bank 256,42 269,58 OTP Bank 257,01 270,19 Raiffeisen Bank 257,62 269,22 Ránk férne nagyobb vonzerő adórendszerek Az egyszerűsítés jót tenne a magyar vállalatoknak Vidéken sokkal több a hajléktalan ember Bukó: a magyar szakképzési hozzájárulás ellentétes a letelepedés szabadságának az Európai Unióban garantált elvével - mondta ki tegnapi ítéletében az Európai Bíróság Luxembourgban. A szabályozás ugyanis „megakadályozza a cégeket abban, hogy a más tagállamban lévő fióktelepeken foglalkoztatott munkavállalóik esetében éljenek ' ’ a fizetendő szakképzési hozzájárulás csökkentésének a lehetőségével", A közbeszéd és a kam pány középpontjában áll az adócsökkentés és -egyszerűsítés ügye - okkal. Egy elemzés szerint kelet-közép-európai ösz- szehasonlításban átlagos, de világviszonylatban átlag alatti a magyar vállalati adórendszer vonzereje. Takács Gábor A Világbank csoport és a Price- waterhouseCoopers (PwC) által készített adózási körkép 183 országban vizsgálja a cégek által fizetendő adók nagyságát, továbbá az adófizetések gyakoriságát és az adóadminisztrációra fordítandó idő hosszát. Az összesített mutatószám alapján hazánk a 183 ország között a 122. helyen áll, közvetlenül Szlovákia és Csehország után, viszont jócskán megelőzi Lengyelországot, valamint Romániát. Az új EU- tagállamok közül a baltiak sokkal jobb helyezéseket értek el, és egyes balkáni államok (Macedónia, Horvátország) is „eminensnek" számítanak. Az index összetevői közül Magyarország meglehetősen jól J szerepelt az adófizetések gyakorisága alapján (egy átlagos cégnek évente 14 határidőhöz kell | igazodnia, míg például Lengyel- országban ez a szám 40, Romániában pedig 113). Ugyanakkor a szabályok bonyolultsága miatt évente 330 órát vesz igénybe az adóadminisztráció (ennek közel kétharmadát a munkaadók által fizetett munkaadói járulékok számfejtése viszi el), és az adók mértéke is nagyobb az átlagnál. A Világbank és a PwC szakemberei - egy két éve működő átlagos részvénytársaságot alapul véve - 9,1 százalékra becsülik a tényleges nyereségadó, 39,5-re a különböző bérterhek és 8,9-re az egyéb elvonások (iparűzési adó, helyi adó, gépjárműadók stb.) mértékét. Ezek a 1 terhek összesen a nyereség 57,5 százalékát viszik el, ez az összes új EU-tagállaménál magasabb érték - igaz, Nyugat- és Dél-Eu- rópában sokszor ennél is nagyobb elvonással találkoztak a jelentés szerzői. A vizsgált időintervallumban (2008 júniusa és 2009 júniusa között) a világ 45 országában hajtottak végre valamilyen egyszerűsítést a vállalati adózásban. A legnépszerűbb - egyúttal leglátványosabb - intézkedés a nyereségadó kulcsának a csőkAdócsökkentések* (SZÁZALÉK, 2008-09-BEN, VÁLOGATÁS) Montenegró 15-ről 9-re Koszovó 20-ról 10-re Izland 18-ról 15-re Szudán 30-ról 15-re Oroszország 24-ről 20-ra Kazahsztán 30-ról 20-ra Dél-Korea 25-ről 22-re Vietnam 28-ról 25-re Izrael 29-ről 26-ra Spanyolország 32,5-ről 30-ra Fiilöp-szigetek 35-ről 30-ra Banglades 40-ről 37,5-re * A TÁRSASÁG1ADÓ-KULCSBAN. FORRÁS: V1LÁGBANK-PWC kentése volt; ezzel Spanyolországtól Koszovóig, Vietnamtól Algériáig húsz ország élt. Sok kormány (például a lengyel és a cseh) az adószabályok egyszerűsítésével igyekezett kedvezni a befektetőknek, mások mérsékelték a munkaadói járulékokat, vagy megszüntettek egyes adónemeket. A legaktívabb reformer Kelet- Timor volt: harmadára csökkent a vállalati nyereségadó kulcsa, változtak az értékcsökkenési leírás szabályai, és az egyszerűsítéseknek köszönhetően 364 órával (!) mérséklődött az adóadminisztráció éves időigénye. Magyarország a jelentés szerint nem hajtott végre semmiféle, az adózást vonzóbbá tevő lépést a vizsgált időszakban. Az adórendszer minősége (HELYEZÉS 183 ORSZÁG MEZŐNYÉBEN) 1. Maldív-szigetek 2. Katar 3. Hongkong 16. Nagy-Britannia 21. Svájc 26. Macedónia 38. Észtország 39. Horvátország 45. Lettország 50. Koszovó 51. Litvánia 59. Franciaország 61. Egyesült Államok 71. Németország 84. Szlovénia 101. Moldova 102. Ausztria 103. Oroszország 119. Szlovákia 121. Csehország 122. Magyarország 125. Kína 129. Bosznia-Hercegovina 136. Olaszország 136. Szerbia 138. Albánia 145. Montenegró 149. Románia 151. Lengyelország 169. India 181. Ukrajna 183. Fehéroroszország FORRÁS: VILÁGBANK-PWC Vállalati adóteher (ÖSSZESEN. A NYERESÉG SZÁZALÉKÁBAN) Kelet-TImor 0,2 Vanuatu 8,4 Maldív-szigetek 9,1 Macedonia 16,4 Bosznia-Hercegovina , 27,1 Koszovó 28,3 Montenegró 28,9 Moldova 31,1 Lettország 33,0 Szerbia 34,0 Nagy-Brltannia 35,9 Szlovénia 37,5 Lengyelország 42,5 Litvánia 42,7 Románia 44,6 Albánia 44,9 Németország 44,9 Egyesült Államok 46,3 Csehország 47,2 Oroszország 48,3 Szlovákia 48,6 Észtország 49,1 Ausztria 55,5 Ukrajna 57,2 MAGYARORSZÁG 57,5 Kína 63,8 India 64,7 Franciaország 65,8 Olaszország 68,4 FORRÁS: VILÁGBANK PWC Folyamatosan nő a hajléktalanok száma Magyarországon - összegezte Győri Péter, a Men- hely Alapítvány kuratóriumának elnöke a február harmadi- kán tartott hajléktalanszámlálás eredményeit. Az idén 8019 hajléktalanhoz jutottak el, ez majdnem ezerrel több, mint a tavalyi szám. Közülük közel ötezren szállókon, háromezren pedig az utcán élnek. „Speciálisan magyar jelenség, hogy a hajléktalanok többsége nem a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban él” - mondta Győri Péter. Ami a hajléktalanok számának növekedését illeti, ez is elsősorban vidéki jelenség - olvasható a nol honlapon. Debrecenben, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon és Veszprémben többen alszanak a közterületeken, mint ahányan be tudnak jutni a szállókra. Kiemelkedően nagy a hajléktalanok száma a lakosok számához képest például Esztergomban, Miskolcon, Dunaújvárosban és Veszprémben. Kiemelte: mindez csak a jéghegy csúcsa. Becsléseik szerint körülbelül 30 ezer hajléktalan él Magyarországon, Budapesten 8-10 ezren lehetnek. ■ Fennmarad a kilakoltatási moratórium? Lejárt tegnap a lakások árverezését megtiltó kormányrendelet, így elvben újra kilakoltathatok lennének a lakásukat elveszítő adósok. Ózdon már utcára is tettek egy családot. Legkorábban június 1-jén és csak a PSZÁF felügyelte pénzügyi szervezetek árverezhetnek el ingatlant, kizárólag az APEH internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen. Több mint 200 ezer embert, 60 ezer háztartást érint a lakáshitelek törlesztésének gondja. A Fidesz többször is felszólalt az ügyben. „Amíg nem születik megállapodás a bajba jutott hitelfelvevők helyzetének rendezésére, addig a következő kormány fenntartja a kilakoltatási moratóriumot” - hangsúlyozta Szijjártó Péter szóvivő. ■ V. M. Hárommillió regisztrációs jegyet adtak ki március 15-20 százalékos az ingyenutazások aránya - Látni kell, mekkora támogatást visz el Márciusban több mint hárommillió regisztrációs jegyet adtak ki a MÁV-Start, a GYSEV és a Volán társaságok járataira - mondta Szollár Domokos kormányszóvivő tegnapi tájékoztatóján. Az ingyenes utazást felmérő jegyek 85-90 százalékát a 65 év felettiek váltották ki, az utazók döntően 20 kilométernél rövidebb távolságra kérték ezeket a vonatokon, illetve buszokon. Tavaly mintegy 333 milliárd forintot fizetett ki a kormány a helyközi közlekedésre, részben fogyasztói árkiegészítésként és egyéb központi támogatásként- írja a távirati iroda. Márciustól kell regisztrációs jegyet kérniük helyközi közlekedésben a szociálpolitikai kedvezmény alapján díjmentesen utazóknak, így a 65 év felettieknek, a 6 év alatti gyermekeknek, a hadirokkantaknak, a hadiözvegyeknek és a menekülteknek. Szollár Domokos kiemelte: a regisztrációs jegy bevezetésével a kormánynak az volt a célja, hogy részletes és pontos adatokat kapjon az ingyenesen közlekedők utazásairól, utazási szokásairól, hogy ezt követően a felmért valós igények alapján ■ Tavaly 333 mil- liárdot fordított a kormány közösségi közlekedésre. 1 I Döntően 65 évesnél idősebbek váltották ki a regisztrációs jegyet jobb menetrendeket készíthessenek. A kormány világosan akart látni abban a kérdésben is, hogy a szolgáltatóknak a díjmentes utazások után mekkora összegű költségvetési forrást biztosítson. Szollár szerint a regisztrációs jegyek bevezetése semmilyen fennakadást nem okozott a forgalomban, az ezzel kapcsolatos félelmek nem igazolódtak be. Elmondta: bár csak egy hónap telt el a bevezetés óta, és teljes körű információi csupán április végén lesznek a kormánynak, annyi azonban már most is elmondható, az összes kiadott jegynek a 15-20 százaléka volt regisztrációs jegy. ■
