Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-12 / 84. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. ÁPRILIS 12., HÉTFŐ MEZŐTÚR 5 Több rendőr, kevesebb bűn, több elfogott bunozo Sikeresnek értékelte a Mezőtúr Városi Rendőrkapitányság a „Közbiztonsági Háló” tavalyi el­lenőrzés-sorozatát - tájékoztatta lapunkat a napokban dr. Gál Fe­renc alezredes, megbízott kapi­tányságvezető. A visszajelzések szerint az akciók javították a la­kosság biztonságérzetét, emel­lett mérhetően javultak az ered­mények is. Több rendőr teljesí­tett szolgálatot közterületeken, lehetőleg azokon a helyeken és időpontokban, ahol és amikor ar­ra leginkább szükség volt. Az el­lenőrzések során hetente sike­rült elfogni egy-két körözött sze­mélyt, nőtt a tettenérések száma is. Legfőbb előrelépést az jelen­tette, hogy csökkent a közterüle­ten elkövetett bűncselekmények száma. Emiatt a kapitányságon úgy döntöttek, hogy ebben az évben is folytatják a programot. Az el­lenőrzés-sorozat elsődleges cél­ja továbbra is a körözött szemé­lyek kiszűrése, a bűncselekmé­nyek elkövetésének meggátolá­sa és az elkövetők kézre keríté­se — végső soron a polgárok biz­tonságérzetének javítása. ■ Korszerűbb körülmények között oktatnak Mezőtúr egyik legrégebben épült iskolája a Kossuth Lajos­ról elnevezett intézmény. Már évekkel korábban időszerűvé vált a teljes körű felújítása és bő­vítése. A jelenlegi főépületben több alapvető funkcionális egy­ség hiányzik, ami egy korszerű iskolában elengedhetetlen. Nincs olyan zárt közösségi tér, amit rendezvények lebonyolítá­sához illetve rossz időjárási kö­rülmények esetén használni le­hetne. Hiányoznak a csoportszo­bák, nincs étkező. A 3 épület­szárny között nincs funkcionális kapcsolat, azok csak az udvar­ról érhetők el külön-külön. Az önkormányzat közel 240 millió forint pályázati támogatás­sal, 266 milliós összköltségvetés­sel újíttatja fel a közeljövőben az iskolát. A projekt megvalósulása után az iskola diákjai korszerű, akadálymentes, biztonságos kör­nyezetben tanulhatnak. ■ népművészet Mezőtúr volt a díszvendég Szentendrén húsvétkor Nem hiába került fel ta­valy a mezőtúri fazekas­ság az UNESCO magyar- országi szellemi örökségi listájára, az idei tavasz már meg is hozta a túri fazekasok számára az eh­hez köthető első nagy el­ismerést: a Szentendrei Skanzen díszvendégi meghívóját a hagyomá­nyos Húsvéti Fesztiválra. L. Murányi László Húsvét vasárnapján felhős volt kissé az ég a Szentendrei Sza­badtéri Néprajzi Múzeum (skan­zen) fölött. Semmi sem zavarta hát a kétnapos Húsvéti Feszti­válra meghívott mezőtúri faze­kasokat abban, hogy termékeik­kel gyönyörködtessék, korongo- zó ügyességükkel pedig elkáp­ráztassák az udvarukba kanya­rodó látogatókat. És valóban, — Egyszerűen döbbenetes volt az a hatalmas tömeg - mondta Pusztai Zsolt, a Túri Fazekas Múzeum igazgatója, maga is „aktív” fazekas, a mezőtúri kül­döttség vezetője. - Sokszor, sok­felé vettem már részt hasonló be­mutatókon, de ennyi embert még nem láttam soha magunk körül. Reggel kilenctől „teker­tük” felváltva délután ötig, és hullafáradtan zártuk mindig a napot... A vásározó kirakodás és a skanzen fogadóépületében be­rendezett kiállítás mellett ugyanis bemutatóztak is Szent­endrén a mezőtúriak: Pusztai Zsolt mellett Hornyákné Sila Ka­talin és Takács Eszter fazekasok foglalkoztak felváltva az alkalmi kíváncsiskodókkal. Szinte követhetetlen volt a tar­ka kavargásban, hogy hányféle náció tagjai fordultak meg a Kis­alföld tájegység jánossomorjai házának udvarán, a mezőtúriak körül. Mosolygós, fényképezőgé­pes japán diákok és turisták ka­paszkodtak fel a hagyományos, lábbal hajtós korongra, és teker­tek lelkesen; a magyar mellett rendre felhangzott az angol, né­met, és sok másféle szó is. — Odajött kérdezősködni egy spanyol fazekas hölgy is - me­sélte Hornyákné Sila Katalin. - Mondtam neki, üljön be, és pró­bálja ki maga is a korongozást. Szabadkozva elhárította, mond­ván, hogy egyáltalán nem isme­ri ezt a technikát. Nagyon érde­kes élmény volt ez a két nap, ren­geteg emberrel találkoztunk, és én szeretek szóba elegyedni is az érdeklődőkkel: honnan jöttek, mivel foglalkoznak, van-e kéz­műves kötődésük? Mindenki­nek felajánlottuk, hogy el is vi­hetik magukkal a „művüket”- Külföldiek és magyarok egy­formán hitetlenkedtek, hogy ma­napság, a huszonegyedik szá­zadban akad még Magyarorszá­gon egy város, egy hely, ahol még tíz fazekasműhely működik — összegzett Pusztai Zsolt. — A külföldiek nem először érezhet­ték meg, hogy milyen mélyek és milyen erősek még nálunk a haj gyományok. Különösen a fejlett, a modernizációban élen járó or­szágokból jövők csodálkoznak. Hétfőre elromlott az idő, egész nap zuhogott az eső, de még ez sem tudta elriasztani a látogató­kat Szentendrétől. Nagyjából megfeleződött ugyan a számuk, de még mindig sűrű sorokban álltak az érdeklődők a mezőtúri fazekasok portáján. Jász-Nagykun-Szolnok megye hagyományainak bemutatása Szentendrén idén még egy megyebéli telepü­lésünk szerepel majd a Szent­endrei Szabadtéri Néprajzi Mú­zeumban: Karcag, a maga szin­tén UNESCO-listás birkapörkölt- jével és a kunsági birkafőző ha­gyományokkal, a pünkösdi fesz­tiválon. A skanzen ugyanis a legnagyobb tradicionális ün­nepkörökhöz kapcsolódva szer­vezi a legnagyobb fesztiváljait: a farsanghoz, húsvéthoz, pün­kösdhöz, augusztus 20-hoz. megyénk épített nevezetességek­kel is képviselteti magát Szent­endrén. Áll ott egy nagykunsági tanya, és látható a Jászárok- szálláson ma is álló egykori fo­gadó hiteles másolata. A foga­dó eredetileg postakocsi- és ló­váltó állomásként működő épít­mény a 18. század elejéről szár­mazik. A helyi hagyomány sze­rint XII. Károly svéd király is megszállt itt 1712-ben, később pedig a betyárok kedvelt tartóz­kodási helye volt a fogadó. JEGYZET L. MURÁNYI LÁSZLÓ Várakozások a főiskolán rektorváltás zajlik a Szol­noki Főiskolán: az intéz­mény tanácsa dr. Túróczi Imre eddigi helyettest vá­lasztotta nemrég rektorjelölt­té. A döntést még szentesíte­nie kell az illetékes miniszté­riumnak is, és az új vezető július elsején veheti át a posztot. Mezőtúron nemigen titkolják, hogy örömmel fo­gadták a vezetőváltás hírét. A városban ugyanis egyér­telműen a leköszönő Székely Péternek róják fel azt, hogy az utóbbi időben visszafejlő­dött a város főiskoláján a képzés, és hogy komolyan felvetődött a Szolnokra való beköltözés - sőt felsejlett a teljes megszűnés is. mielőtt azonban még túl nagy morális terheket rakná­nak a Berettyó partján az új vezető vállára, néhány dol­gon feltétlenül el kell gondol­kozni. Elsőként és legfőkép­pen azon, hogy a mezőtúri - mezőgazdasági és műszaki - képzésre alig akad jelent­kező, s a hatalmas épület- együttes mára elnéptelene­dett. Márpedig diák nélkül nincs tanítás, nincs intéz­mény! Másfelől ki kell mon­dani azt is, hogy egy Mező­túr méretű és jellegű kisvá­ros nem vonzó ma a fiatalok számára. Tavaly járták be a sajtót egy nagyon érdekes felmérés eredményei, misze­rint a magyarországi diákok a továbbtanulási döntésük­kor nem a szakmát és az in­tézményt tekintik legfonto­sabb szempontnak, hanem a várost, a települést, ahol a di­ákéveiket töltenék. (Máso­dikra azt, hová mennek a ba­rátok tanulni, s csak harma­dik a sorban a szakma és az intézmény.) valószínű tehát, hogy önma­gában egy új rektor szemé­lye sem hoz - hozhat - gyors és gyökeres változáso­kat az utóbbi évek rossz fo­lyamataiban. Türelemre és nagyon sok munkára lesz ehhez szükség! Félúton járva Nápoly és Mezőtúr között Játszva tanulhatnak így a kisgyermekek pedagógia A szülők is részeseivé válnak az óvodai nevelőmunkának A napokban megjelent a Mezőtú­ron élő, Aletta Jones álnéven pub­likáló Margitai Ágnes harmadik regénye, ami egy izgalmas csalá­di rejtély kibogozására hívja partnerül az olvasót. A civilben a mezőtúri főiskolán dolgozó szer­ző maga is bebarangolta Olaszor­szág Nápoly környéki vidékeit, ahol az új, Rejtélyes múlt című könyv cselekménye játszódik. Azt mondja, az olasz tájak meg­ismerésén túl bele is szeretett a gyönyörű dél-olasz hangulatok­ba. Margitai Ágnes legközelebb helytörténeti - mezőtúri - té­mák feldolgozásába kezd. Már dolgozik a hercegasszony kasté­lyaként emlegetett Lelbach-kúria históriájának feltárásán. ■ Egyre jobban terjed az országban az úgynevezett kompetencia ala­pú oktatás, illetve óvodai neve­lés. Mezőtúron az összevont vá­rosi oktatási-nevelési intézmény Gyermek-kert óvodája vállalta az úttörő szerepet, a program kísér­leti alkalmazását. A Gyermek­kertben negyven százalék fölött van az úgynevezett sajátos neve­lési igényű - tehát valamilyen hátrányból induló gyermekek aránya, ezért is pályázhatott a vá­ros szélén működő ovi támogatá­sért, a program bevezetéséhez. 2009 őszén, egy középsős cso­porttal indult a projekt. A cso­port két óvónője, Tóth Klára és Aszódi Anikó, összefoglalta szá­munkra, mit jelent és milyen változásokat hozott a kompeten­cia alapú nevelés a gyerekek óvodai munkájában. Elmondták: a foglalkozások fő célja az, hogy a gyerek megérezze: képes és al­kalmas különböző helyzetek megoldására; érezze azt is, hogy az érdeklődésének megfelelően, szabadon élhet a különböző fel­kínált lehetőségekkel. A világot a négy alapvető elemen, a leve­gőn, a tűzön, a vízen és a földön keresztül ismerhetík meg. Ebből következik, hogy az eddigieknél talán többet kirándulnak, van­nak a szabadban. A nevelési év befejezése után t az óvónők összegzik tapasztala- 1 taikat, és megismertetik azokat I a többi városi óvodában is. ■ Tóth Klára óvónő a tűz tulajdonságait mutatja meg a kicsiknek Búcsúzunk dr. Füstös Jenő kollégától Elhunyt Mezőtúr hűséges pol­gára és szolgálója, dr. Füstös Je­nő. Városában olyan maradan­dó kulturális „alkotások” fűződ­nek a nevéhez, mint a Mezőtú­ri Képzőművészeti Alkotótelep, a Túri Fazekas Múzeum vagy a Badár Emlékház. Legutóbb ak­kor írhattunk róla, amikor a több mint ezerötszáz darabos kerámiagyűjteményét a város­nak adományozta. A kollégánk is volt a nyolcva­nas évek végétől út cikkeket az akkori Szolnok Megyei Néplap­ba, amikor pedig hazakerült Me­zőtúrra, kedvenc városa esemé­nyeiről tudósított bennünket Mi is búcsúzunk kollégánktól! Hornyákné Sila Katalin fazekas mutatta meg Szentendrén a mesterség alapvető fogásait a Húsvéti Fesztivál látogatóinak Fazekasok a skanzenben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents