Új Néplap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-04 / 53. szám

Prémüket adják Tizennyolc róka, húsz vidra, négyszáz mókus vagy nyolc fóka. Egyetlen egy bunda. Több mint egy tucat állat szörnyű halála. Ártatlan élő­lények, melyek az emberi hi­úság miatt szenvednek. Szűk ketrecekben élik le éle­tüket, ami akkora, mint ők maguk. Dróthálón feksze­nek, almot nem kapnak... Amikor itt az ideje, a „prém­feldolgozók” összeroppant- ják a mellkasukat, vagy drót­hurokkal megfojtják őket. És ez még kíméletes módszer; ezekhez nem használnak áramot, vizet és különböző fegyvereket. De vajon mi mit szólnánk, ha az állatok visel­nék a mi bőrünket? SÜLYÖS SZILVIA, VK6,10.D Aranycipö- bálori voltunk... A fenti cím minden focirajongó legtitkosabb álmát váltaná va­lóra. Ott lenni a sok tehetséges fixásta között... Akik közül egy kapja meg az egész szezonban nyújtott kiemelkedő teljesítmé­nyéért az aranydpőt.. De térjünk vissza a valóság­ba. Nem kell messzire utazni, csak Martfűig, ahol megren­dezték a 16. Aranycipőbált Ezt a bált a Damjanich János Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégi­um tanulói, tanárai és a sok lá­togató számára rendezik. A befolyt pénzösszegből a diákok munkáját, a kirándu­lásokat, a tanév végi jutalom­könyvek vásárlást támogatják. Van egy másik oldala is a bálnak.... Másabb belülről szemlélni az eseményeket és részt venni bennük. Diákok és tanárok együtt díszítik a ter­met, együtt szerepelnek. Minden műsorszám nagy sikert aratott idén is, hiszen a tanárok és diákok arra töre­kedtek, minél látványosabb produkcióval lépjenek fel. Nekünk ez volt az első Aranydpő bálunk és ajánljuk mindenkinek, hogy egyszer jöj­jön el, mert hatalmas élmény. S hogy ki fogja 2010-ben nyerni a focis aranycipőt? Fo­galmunk sincs. Azt azonban tudjuk, hogy Aranycipőbál lesz jövőre is - Martfűn. UBORA JUDIT ÉS BAKA SÁN­DOR, ll.A, DAMI, MARTFŰ DIÁKVILÁG UJ NÉPLAP - 2010. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK Merre tovább fiatalok? örök kérdés A diploma és a szakma megszerzéséhez is kitartás V-‘ Legyek talán pék és naponta süssek kenyeret? A fiatalok sokat gondolkoznak, milyen szakirányban induljanak el az életben... Diploma vagy szakma? Az örök kérdés: szerezzünk szakképesítést vagy jár­junk egyetemre? Melyik biztosít majd jobb megél­hetést? A válasz a fiatalok szerint sem egyértelmű... REKITA ALBERT, DAMI, MARTFŰ: ­Szakma vagy diploma, ez a kér­dés sok diákban megfogalma­zódik már az általános iskola befejezésekor. Mi lehet a jó dön­tés? Ma a diákok rengeteg kép­zés közül válogathatnak, ki-ki igénye, tudása, és célkitűzése szerint. Van aki a továbbtanu­lást választja, van aki szakmát szerez. Mindkét út jó döntés le­het. Sok diákot csábítanak a fő­iskolák és egyetemek „sláger­szakjai”, de nem szabad figyel­men kívül hagyni a szakképzé­seket sem, hiszen rengeteg hi­ányszakma van, amik szakem­berpótlás után kiáltanak. Hogy a nagybetűs életben végül me­lyik döntés lesz jó, az rajtunk múlik. Ahhoz, hogy valaki jó szakember legyen, szorgalom­ra, és kitartásra van szükség. Egy diploma, egy technikusi ok­levél vagy egy szakmunkás-bi­zonyítvány sem garancia az életben való boldoguláshoz, de mindegyik jó kiindulási alap le­het a jövőre nézve, motiválhat minket. Bárki, bárhogy dönt, hol és mit tanul, lehet sikeres. * * * hatvani Brigitta, 9. D, TPG: - Nap­jainkban egyre nagyobb viták ke­ringenek e téma körül. Mivel mindkét oldalnak van pártfogója, ezért igen nehéz eldönteni, hogy melyik is a jobb. Ma leg­inkább a diplomaszer­zésre ösztökélik a di­ákokat, mégis vannak olyanok, akik egy jó szak­mát próbálnak kitanul­ni. De ahhoz, hogy valakiből jó szakember le­gyen, nagy el­hivatottság és kitar­tás szük- séges. Akárcsak egy diplo­ma meg­szerzéséhez Szerintem napjainkban igazán egyikkel sem könnyű elhelyez­kedni, boldogulni: hisz egy diplo­mást vagy azért nem alkalmaz­nak, mert túlképzett vagy azért, mert még „friss diplomás” és nincs elég tapasztalata. Egy szak­mát tanult fiatal azért nem juthat megfelelő álláshoz, mert hazánk­ban egyre ritkábban becsülik meg a kétkezi munkát és az em­berek helyett egyre sűrűbben használnak gépeket. Szerintem mégis a diplomával könnyebb boldogulni. De végül is akár­melyik mellett tesszük is le a voksunkat, egy biztos: mindkettő meg­szerzéséhez akaraterő, kitartás szükséges. * * * KOVÁCS ANNA, NAGY ALEXAND­RA, SÜLYÖS SZILVIA, SZŰCS SÁRA 10. D, VKG: — Nagyszüle- ink idejében a kétkezi mun­kának volt iga­zán becsülete. Földművelő, állattenyésztő, gyári munkás — ezek voltak a leggyakoribb foglalkozások. Ke­vés volt az egyetemet végzett diplomás ember. Aki tanulmá­nyai alapján akart megélni, ne­hezebben boldogult, mint a fizi­kai munkát végzők. Valamikor minden falunak megvolt a ma­ga ezermestere. Ők mindenhez értettek, és segítettek. Az em­berek értékrendje és életvitele különbözött a maitól. Napjainkban sok érettségi­zett diák dönt úgy, érettségi után egyetemen, főiskolán ta­nul tovább, diplomát szerez. Vi­szont egyre több magasan kép­zett szakember lesz, aki sajnos sok esetben nem kap munkát, s esetleg diplomás munkanélkü­livé válik. Manapság a kétkezi munkát végző szakmunkások­nak lehet, hogy több lehetősé­gük van jól fizető állás megszer­zésére. A szakmunkásképző is­kolákban Jelentős ösztöndíjat is kapnak a jól tanuló, szorgalmas diákok. Sok a diplomás, kevés az új munkahely, egyre keve­sebb a szakmunkás. Hát akkor, hogyan tovább 18 évesek..? Arról írok, ami igazán érdekel Zajlik a SÉTA X. Ebben a cik­lusban újra vannak témák (A vezető anyag megírásához adottak a témák - a szerk.). Tehát megszűnt az, ami a ki­lencedik ciklust oly egyedivé tette, vagyis az, hogy a diák arról írt amiről akart, ami ér­dekelte (persze nem az egész oldal szól az adott témáról, de a vezető cikk igen, az, ami az oldal felét elfoglalja) És hogy miért? Nem felsőbb hatalom, hanem mi magunk alakítot­tuk így. Vagyis azok, akiknek önálló ötletük kevés van, de szereplési vágyuk sok, hogy benne legyenek az újságban (akinek nem inge, ne vegye magára). Miattuk van az, hogy a szabad szellemű (diák)újságíró esetleg elvesz­ti az élvezetet az írásban és egy idő után talán monoton­nak érzi ezt (De azért, csinál­játok, és megadott témáról is tudni kell írni - a szerk.). De mondom én: ha a di­ák arról ír, ami igazán ér­dekli és foglalkoztatja, az az igazi diákvilág, nem? CSÍKOS ROLAND, TPG ^ Jó gyereknek lenni? A napfény aranyló sugarában homok örvénylik, a por felhők­be verődve száll a játszótér fe­lett. A gyerekzsivaj messziről hallatszik. Lelkesedéssel élve­zik a megunhatatlan játékot, a fogócskát, a bújócskát. Hogy jó-e gyereknek lenni? Aki ezt az életképet figyeli, gondol­kodás nélkül vágja rá: igen! Gondtalan mindennapok, fele­lősség nélküli, könnyed élet. Ki is kívánhatna ennél többet? De ki számít gyereknek? Én, 16 éves fejjel a 21. század diákja­ként nem érzem magam felnőtt­nek. Pár évtizeddel ezelőtt sok lánynak volt már az én kormom­ban férje, vezetnie kellett a ház­tartást, sőt egy-két évvel később gyerekeknek adott életet. Nagy­mamám ennyi idősen vigyázott nyolc testvérére, sokhektáros föl­dön dolgozott, felelt az állatokért és a házat is rendben tartotta. Igen, még gyerek vagyok. Min­den kornak — gondolok az élet­korra is — megvan a maga szépsége, nehézsége egyaránt. A diákok is teljesítik feladatai­kat, tanulnak — felnőtt felelős­séggel készülve a valódi felnőtt létre. KOLLÁR KATA, 10. D, VKG Te vagy az én emberem! pályázat 6-14 éves diákok készíthetnek interjút A Magyar Lapkiadók Egyesülete in­terjúkészítő pályázatot hirdet Te vagy az én emberem! címmel 6-14 éves di­ákoknak. Az egyesület azoknak a di­ákoknak a jelentkezését várja, akik kedvet éreznek kielégíteni kíváncsi: ságukat egy felnőtt iránt úgy, hogy újságban megjelentethető interjút ké­szítenek vele. Az egyesület létrehoz­za a személyes kapcsolatot a kiválasz­tott személlyel, a kisdiák pedig faggat­hatja az interjúalanyt, majd megörö­kíti a beszélgetést írásban, ami nyom­tatásban megjelenik lapokban. A pályázat kétfordulós. Az első for­dulóban a neves szerkesztőkből álló zsűri kiválasztja a pályázatok közül azt a hármat, amelyet a legérdekesebb/ér- tékesebb tervnek ítél. A második fordu­lóban a bizalmat kapott három kisdiák megírja az interjúját, ami megjelenik május 15-én, és az aznapi budapesti Sajtófesztivál Vörösmarty téri rendez­vényének délelőtti közönsége és az in­ternetes szavazók (www.olvasasrane- veles.hu) pedig eldöntik, ki a végső győztes. Az első fordulóban kiválasztott három kisdiák (szüleivel vagy pedagó­gusával) május 14-15-én a magyar saj­tó vendége Budapesten. A pályázatra pályázati lapon lehet jelentkezni, amely eligazítást nyújt az interjúalany kiválasztásához is. Kérjük, hogy a pályázati lapot írja alá szülő/gondviselő, hozzájárulá­sát adva a kiskorú személynek a pá­lyázaton való részvételéhez. Szü­lő/gondviselő aláírása nélkül a pá­lyázaton való részvétel nem lehet­séges. A pályázat eredményével kapcsolatban jogi út igénybevétele nem lehetséges! A pályázati lap megtalálható a wwwjnle.orgJiu és a www.olvasasraneveles.hu honla­pon: Te vagy az én emberem... Információ kérhető a 06/1/212- 50-25-ös, a 06/30/343-3915-ös tele­fonszámon és az mle@t-online.hu, bakura.emilia@t-online.hu e-mail- címen. A pályázatokat postai úton, ajánlott levélben kell eljuttatni 2010. április 1-jéig az alábbi címre: Te vagy az én emberem! Magyar Lapkiadók Egyesülete 1016 Budapest, Naphegy tér 8. A Magyar Lapkiadók Egyesülete vállalja a pályázat lebonyolításának teljes költségét köztük az interjúkészítők (és diákonként 1 kísérő) esetleges utaztatását ellátását Négy szingli és egy éjszaka filmajánló Szép tájak, új szereplők Itt az új év, s itt egy új, romanti­kával és persze némi akcióval megtűzdelt magyar vígjáték, a Szinglik éjszakája. A film bombasikernek ígér­kezik parádés szereposztásá­val, kiváló- rendezőjével és nagyszerű főcímdalával. Rende­zője Sas Tamás, akinek a nevé­hez fűződik az S.O.S. szerelem vagy a 9 és fél randi című film is. Mostani alkotása merőben eltér az eddigiektől. lói megszo­kott párosa Kovács Patrícia és Fenyő Iván helyett most más szereplőkkel találkozhatunk. Feltűnik többek között Hámori Gabriella, Gallusz Nikolett, Ko- lovratnik Krisztián és Vándor Éva, sőt Korda György is. A helyszínek sem meg­szokottak, hiszen nem a nyüzsgő Budapesten, ha­nem gyönyörű vidéki tá­jakon, elsősorban Eger­ben peregnek az ese­mények. A főcím­dalt sem egy jól ismert énekes­től, hanem egy ifjú tehetség­től, Nagy Ad­ri e n n tő 1 hallhatjuk, akit csak Zsédenyi Ad­rienn utódaként em legeinek. S hogy miről szól a film? a vásznon Négy barátnő, Juli (Hámori Gabriella), Edit (Nagy Ilona), Zsófi ' (Gallusz Niki) és Adri­enn (Szávai Viktória) gyerekkorában megfogadja: soha nem mennek férj­ez. Juli azonban meg­szegni készül fogadal­mát, bejelenti, hogy házasodni készül, hozzámegy egy brit férfihoz. A bonyodal­mak itt kezdődnek, lesz lopott gyűrű és feltűnik a maffia is. A végén pe­dig..., de majd minden ki­derül a moziban! A Szing­lik éjszakája elérkezett... NAGY GITTA

Next

/
Thumbnails
Contents