Új Néplap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-03 / 52. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁRCIUS 3., SZERDA 13 MEGYEI TÜKÖR éghajlatváltozás Beszélünk róla már vagy tíz éve, de jó lenne, ha a kutatók kézzelfogható, gyakorlati tanácsokkal tudnának szolgálni a gazdáknak, min és hogyan változtassanak. FELMELEGEDÉS ELŐTT AZ ALFÖLD? Ez már az éghajlatváltozás? Az alsó és felső kis képet a szolnoki Kopernikusz Kör tagjai készítették. A két másik fotó illusztráció. A kutatók egy része sze­rint már hazánkban is zajlik a klímaváltozás. Vajon mik ennek a jelei, s alkalmazkodhatunk-e a változó helyzethez itt az Alföldön? B. B.-L. Z.-M. G. A.- Miért van az, hogy ha két em­ber mostanában találkozik az ut­cán, szinte borítékolható, hogy pár percen belül szóba kerül köztük az időjárás? - tette fel a kérdést Újlaki Csaba, a szolnoki TIT Uránia bemutató csillagvizs­gálójának vezetője. - Minden bi­zonnyal azért, mert az utóbbi időkben mindig produkál vala­mi olyan különlegeset a termé­szet, amiről beszélni lehet. Ha­bár a szakemberek véleménye nagyon megoszlik az éghajlat- változásról, arról, hogy egyálta­lán beszélhetünk-e ilyen jelen­ségről, néha mégis olyan érzése van az embernek, mintha a me­diterrán öv egy kicsit északabb­ra húzódott volna. Ez pedig nyil­vánvalóan hatással van azon or­szágok időjárására is, amelyek területén ez módosítja a klímát. Különös időjárási jelenségek persze mindig is voltak. Az utób­bi években viszont mintha meg­sokasodott volna ezek száma. A Kopernikusz Kör tagjaival szá­mos viharfotót készítettünk már a szolnoki toronyház tetejéről. Ezeken is jól látható a természet elképesztő ereje. (A felvételek megtekinthetők a Szoljon.hu hír­portálon - a szerk.) Újlaki Csaba hozzátette, hogy a hátunk mögött hagyott tél ugyan meglehetősen hasonlított az átlagoshoz, azonban nyilván­valóan korai lenne kijelenteni, hogy a kedvezőtlen folyamatok visszafordulásáról lenne szó.- Miközben még azon is fo­lyik a vita, hogy létezik-e egyál­talán az éghajlatváltozás, a szá­mok azt mutatják, hogy jelenleg már sokkal nagyobb a légkör széndioxid-tartalma, mint mondjuk évtizedekkel koráb­ban. Ma még nem lehet meg­mondani, mi várható az előttünk álló években. Egy biztos, a boly­gónkon, de akár leszűkítve az Alföldön zajló klímaváltozás okait a Földön és az emberi tevé­kenységben kell keresni, mert azokat csillagászatilag semmi sem indokolja. De vajon mit gondol erről a té­máról egy meteorológus? — Apróbb ingások tapasztal­hatóak az időjárásban, ez a ter­mészet velejárója, nagy szélső­ségek viszont nincsenek — mondta Kiss Tamás, a szolnoki helikopterbázis meteorológusa. - Globális felmelegedésről ak­kor beszélhetünk, ha az éves át­laghőmérséklet és a napsütéses órák száma nő, a csapadék va­lamelyest csökken, főként azo­kon a helyeken, ahol azelőtt is kevés esett, a jégsapkák pedig elkezdenek olvadni. Mindehhez azonban hosszabb időszakot, akár harminc-ötven esztendőt is kell vizsgálni. Persze számí­tásba kell venni azt is, hogy a megfigyelőhálózat egyre in­kább finomul, nem mindig ugyanaz á mintavételi helyszín sem. Megyénkben az elmúlt években az ideinél enyhébb tél volt, az elmúlt hónapokban mért mínusz húsz fokos hőmér­sékletek azonban mintha el­lentmondanának a globális fel- melegedés tényének. Mind többen hangoztatják, hogy a mezőgazdaságnak rop­pant fontos szerepe lehet az ég­hajlatváltozás elleni küzdelem­ben. Különösen akkor, amikor európai szinten a mezőgazdaság felelős az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kilenc százalékáért. Ugyancsak tény, hogy az éghajlat változása kihat majd az élelmiszer-termelésre hazánkban is.- A gazdálkodók kiszámítha­tó feltételeket és tegyük hozzá rögtön, kiszámítható jövedelmet várnak el. Azt már tapasztalhat­juk, hogy a globális klímaválto­zás olyan időjárási szélsősége­ket produkál, ami nem volt jel­lemző korábban az adott térség­ben - véli Gombár Mihály. A megyei agrár-szakigazgatá­si hivatal főigazgatója szerint példa erre a februári csapadék­összeg, ami majdnem három­szorosa a sokéves átlagnak, de aggodalomra ad okot az évszak­ok eltolódása is. Ebből az is kö­vetkezik, hogy nem biztos, hogy azokat a vetőmagokat, azokat a fajtákat kellene használnunk, mint eddig. Időjárásunk kezd hasonlítania mediterrán térség­hez, már ami a csapadék elosz­lását illeti. Egyre gyakoribb az aszályos tavasz és nyár, s több csapadék jut az őszi, téli idő­szakra. Ez azért is gond, mert lé­nyegében ugyanazt termeljük, mint 50 éve, a vetésszerkezet alig változott. Az öntözésfejlesz­tésről lényegében csak beszé­lünk már jó néhány évtizede, a program nem valósult meg. Ezért míg a 70-es években száz­ezer hektárt tettünk öntözhető- vé a megyében, most ennek a területnek a negyedén lehetsé­ges a mesterséges csapadékpót­lás, s az öntözőcsatornáink egy része lényegében használhatat­lan. A klímaváltozásról is beszé­lünk már vagy tíz éve, de jó len­ne, ha a kutatók kézzelfogható, gyakorlati tanácsokkal tudná­nak szolgálni a gazdáknak, mit, mikor vessenek, miként módo­sítsák a vetésszerkezetet, egyál­talán milyen irányba mozdulja­nak - jelezte a szakember. Rémálommá vált a hatalmas vihar • mintha a pokol elevenedett '■ volna meg egy dél-franciaor- : szági településen tavaly év : elején. Az Atlanti-óceántól : nem messze fekvő kisváros- \ ban élő család Szolnokról : költözött ki, de tagjai közül : csak az édesanya, illetve a • kétéves kislányuk magyar. '■ Előbbi mesélte el a megrázó : esetet lapunknak. : egy délután épp a házban • porszívóztam — idézte fel a tör­■ ténteket a hölgy. - Amikor be- : fejeztem arra lettem figyelmes, : hogy éjfekete felhők takarják ; az eget, s akkora szél fújt, \ hogy a kisebb fák szinte a víz- : szintesig elhajlottak. Rajtam : kívül csak a kislányom volt ott­• hon, aki nagyon megrémült. ] Gyorsan behúztam az ablak- : táblákat. Amikor hazajött a : férjem már elképesztő dübör- : gés hallatszott odakintrőL \ Nem sokkal később azután eí : mentazáram. : próbáltunk telefonálni, de a : vezetékes süket volt, a párom • mobilja lemerült, s áram nél- : kül nem tudtuk újratölteni. : Az én mobilom szolgáltatójá- : nak pedig megszűnt a térere- | je. Egyedül a magyarországi, '■ kártyás telefonunk működött : egy harmadik hálózatról Mi- : vei a lakásban minden vil­■ lannyal megy, leállt a fűtés és '■ melegvíz sem volt. Aludni : sem mertünk azon az éjsza- : kán. Csak egy zsebrádiónk ■ volt. Egy helyi adó arról tájé­: koztatott, hogy senki se hagy- : ja el az otthonát, mert szinte : biztos, hogy nem fogja elérni ; úticélját. : A HATÓSÁGOK EGYFAJTA kijárá- : si tilalmat hirdettek. Másnap : azon gondolkodtunk, hogy : meg kellene próbálnunk eljut- '■ ni a férjem mintegy 25-30 ki- : lométerre élő szüleihez, mert : náluk még van áram. Ez vé- : gül csak másnap délelőtt si­■ került, amikorra kissé elcsen- : desedett a vihar. A helybeliek : közül senki sem emlékezett ■ még ekkora természeti ka­■ tasztrófára, amely állítólag : emberéleteket is követelt a kö- : zelben. A hőmérséklet alakulása Szolnok térségében (C fok) ■Minimum E E3 K EST g B B B 2005 2006 2007 2008 Lehullott csapadék mennyisége a térségben (mm) 2005 2006 2007 2008 ! Segítenek a megújuló energiaforrások is Megkérdeztük olvasóinkat A közlekedés mellett az ipari termelés és a fűtés is nagy mértékben felelős a légkör szénmonoxid-tartalmának emelkedéséért. Utóbbi káros­anyagkibocsátásának csök­kentésében igen nagy szerepet kaphatnak a megújuló ener­giaforrásokat használó beren­dezések.- TAVALY nyár végén szerelték fel a családi házunkra a nap- kollektorokat - mondta el la­punknak egy egyéves kisfiával jelenleg otthon lévő szolnoki édesanya. - A rendszer hasz­nálati melegvíz-készítésre és fűtésrásegítésre készült, s pályázaton 30 százalékos állami támogatást is nyertünk hozzá. A melegvíz előállításá­ra már rövidebb napos id& szak is elegendő, könynyedén felmegy a tartályban lévő víz hőmérséklete hatvan fokra. A fűtésrásegítés tárolójában hos­szabb idő alatt emelkedik meg a hőmérséklet, lévén hogy na­gyobb mennyiségű víz van ben­ne. Decemberben és január el­ső felében ritkábban fordult elő, hogy mindkét tárolót ma­ximálisan sikerült felfűtenie a rendszernek. Az év első hó­napjának második felétől azonban egyre gyakrabban se­gít be a melegvíz-készítésbe és a fűtésrásegítésbe. Ősszel pe­dig többször is előfordult, hogy egy-egy napsütéses napon reg­geltől estig mindenféle egyéb fűtés igénybevétele nélkül biz­tosította, hogy melegek legye­nek a házban a radiátorok. 0n valós veszélynek látja az éghajlatváltozást? elek László, Karcag - Szerin­tem reális veszély a klímavál­tozás. A hőmérséklet emelke­dése miatt az évszakok össze­mosódását már tapasztaljuk. Ha meg akarjuk akadályozni a nagyobb változást, csökken­teni kell az üzemek, autók, háztartások által kibocsátott káros anyagok mennyiségét, védeni kell a folyók, erdők, a természet épségét is. csikosné nagy Éva. Hunyad- fatva — Nem gondolom, hogy nagy mértékű éghajlatválto­zástól kellene tartani. A jelen­legi időjárás hasonló az évek­kel ezelőtt tapasztaltakhoz, ko­rábban is előfordult némi in­gadozás az évszakok között. Vannak melegebb napok télen is, mint ahogyan nyáron is mindig voltak forróbbak és hű­vösebbek. gulyás Imre, Túrkeve - A klímaváltozás okozta veszé­lyek közül a legnagyobb ve­szélynek elsősorban az időjá­rás szélsőségessé válását ér­zem. Eltűntek az évszakok, nincs átmenet a forró és a hi­deg időszakok között. A csa­padékmennyiség eloszlása is megváltozott, sokáig nem esik, utána meg szinte özön­víz következik. kovács IMRE, Szolnok - Érzé­kelhető az éghajlatváltozás, az idei kivételével enyhébbek a te­lek, a nyarak viszont sokkal forróbbak, mint korábban. Az évszakok is eltolódtak. Gon­doljunk bele, februárban is ta­pasztalhattunk plusz tíz-tizen­öt fokos hőmérsékletet, ami in­kább a tavaszi hónapokra jel­lemző. A telet egyre rövidebb- nek találom.

Next

/
Thumbnails
Contents