Új Néplap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-27 / 72. szám
13 ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁRCIUS 27., SZOMBAT TÖBB, MINT PUSZTÁN EGY RÉGIÓ Tíz éves a Regionális Fejlesztési Tanács Búsi Lajos volt az Észak- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács első elnöke, 2000-ben látta el a soros elnöki tisztségét. Jász-Nagykun-Szolnok delegálta a megyei közgyűlés elnökeként.-Hatékony és jó a régió akkor lehetne, ha - sok jó nyugati példa alapján - a régió terveinek megvalósításához rendelkezne saját bevételekkel, így maga határozná meg, hogy a régiófejlesztési feladatokat milyen ütemezésben és hogyan oldja meg. A kialakult körülmények között - ami a régiók helyzetét meghatározza - a legfontosabb, hogy a kis településeket a régió nem hagyta magára. Ugyanis a nagyok, főképpen a megyei jogú városok erős érdekérvényesítő-képességgel rendelkeznek, kihajtják, „kilobbizzák” maguknak a fejlesztéseket, s egyébként is szem előtt vannak. A kicsik viszont könnyen leszakadhatnának. Tehát a régió tíz éve egyik lényeges eredményének azt tartom, hogy sok kis- és közepes település, hátrányos helyzetű falu is fejlesztési lehetőségekhez jutott. Láyer József 2001-ben látta el a regionális fejlesztési tanács soros elnöki tisztségét. Hajdú-Bihar megye delegálta a megyei közgyűlés elnökeként.- Egy ideig arra számítottunk, hogy a régió - így a regionális fejlesztési tanács is - átveszi a megyék szerepét, illetve a megyei színtű hatásköröket. Sokáig képlékeny volt a dolog, mígnem több fordulóban kiderült, hogy ez nem így lesz; lesznek régiós szervezetek, de marad a megye is. (...) Maga a Regionális Fejlesztési Tanács és munka- szervezete, az ügynökség is jól működött. Ez az előzetes egyeztetések eredménye volt: a három megye közgyűlésének elnöke, illetve a három megyei jogú város polgármestere igyekezett egyetértésre jutni, hogy a tanács elé már letisztult formában jussanak az előterjesztések. Dr. Veres János 2002 őszétől 2003 tavaszáig volt a regionális fejlesztési tanács elnöke. Nyírbátor polgármestereként Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségei delegálták.- Társaimmal együtt kiemelten fontosnak tartottam a régió erősítését. Bár nem tudtuk még hazánk uniós csatlakozásának időpontját, de azt igen, hogy az Európai Unióban növekvő szerepe van, lesz a régióknak. Tehát ki akartunk alakítani egy, az észak-alföldi régióra jellemző markáns arculatot, tudatosan vállalt egységet. Úgy akartunk megjelenni az európai poli- tizálási térben, hogy ez egy egységesen fellépő, az elmaradottságával ugyan küszködő, de a felzárkózásban bízó régió. (...) A regionális fejlesztés olyan összetett munka, amelynek a gazdaságra kell épülnie. Egy régió csak akkor fejlődhet folyamatosan, ha gazdaságának lendülete megalapozza. Ezt kell szolgálnia az infrastruktúra- és a humán fejlesztésnek, továbbá minden más feltételrendszernek. Az észak-alföldi régióban is ez a legfontosabb feladat. Dr. Juhászné Lévai Katalin 2004-ben volt a regionális fejlesztési tanács soros elnöke. Hajdú-Bihar delegálta a megyei közgyűlés elnökeként.- Egy eseményt emelnék ki, amely - részben érzelmi alapon - máig emlékezetes számomra. Ezzel is a régiós megyék együttműködésének erősítése, a lakosság előtti demonstrálása volt a szándékunk: megrendeztük az Észak-Alföldi Régió Karácsonyát. Nagy fenyőfát állítottunk Debrecenben a Megyeháza udvarán, amely alá nem csupán jelképes ajándékokat akartunk tenni. Egy-egy fejlesztésre gondoltunk, valami olyasmire, ami valami olyan plusz, ami szépíti a megyét. Régiós elnökként jártam el az akkori miniszterelnöknél, hogy találjunk egy kis pénzt a tartalékban, hiszen a kormányzatnak sem mindegy, hogyan jelennek meg a régiók. így jött össze több helyről az a pénz, amit az M3 autópálya egy alkalmas helyén, megyék találkozásánál, Polgár határában az Archeopark létrehozására költhettünk. Máig büszke vagyok erre a létesítményre. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács egy évtizeddel ezelőtti alakuló ülése Debrecenben, a megyeháza Árpád-termében FOTÓ: MARIK SÁNDOR Tokár István 2005-ben volt a soros elnök. Jász-Nagykun- Szolnok delegálta a megyei közgyűlés elnökeként. (...) Emlékezetes eset volt egy régiós összefogás, lobbizás. A tervezés során a tárca kizárta a szennyvízprogramból a 2000 lélekszám alatti települések támogatását. Mi ezt nem hagyhattuk annyiban, hiszen a régióban sok ilyen település van. Döntésünket a tárca nélküli miniszter megvétózta. Mi pedig mozgósítottuk az országgyűlési képviselőket, törvénymódosítást indítványoztunk, végül a miniszter a vétó visszavonására kényszerült. Ezt azért tartom lényegesnek, mert bizonyította, hogy nem szabad minden főhatósági döntést szó nélkül tudomásul venni. Hiszen a jogszabályokat is emberek alkotják, ők is hibázhatnak, a rossz jogszabályokat azonban meg lehet, meg kell változtatni. Gazda László 2006-tól az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Korábban 2003-ban soros elnöki tisztséget látott el, akkor Szabolcs-Szatmár-Bereg delegálta a megyei közgyűlés elnökeként.- A régióalakítás nehéz időszakában az volt a véleményem, hogy a szakembereknek előre kell dolgozni, és amikor megszületnek a politikai döntések, már kész tervekkel kell előállniuk. így történt ez a mi esetünkben is. Amikor eldőlt, hogy nincs más lehetőség, mint Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyével önkéntesen megalakítani az Észak-Alföldi Régiót - különben nagyon sok uniós pénztől elestünk - átálltunk a a régiós felkészültségünket mutatja, hogy a régió alapvető dokumentumai Nyíregyházán készültek: így az észak-alföldi vett részt, folyamatosan gyarapodó létszámmal és szakmai ismerettel. Dr. Debreczeni Ferenc 2003 januárjától az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság ügyvezetője.- Új helyzetben - a 2002. évi parlamenti és önkormányzati választások után - egy alakulófélben lévő szervezetet vettem át, amelyben 15 munkatárs dolgozott. (...) A tervezési munka új dimenziója volt a regionális fejlesztési stratégia kimunkálása. A megvalósítás régió helyzetelemző programja, az EU-konform területfejlesztési tervezés módszertani programja, valamint a régió agrárfejlesztési programja. Ezek is hozzájárultak, hogy a régió jó startot tudott venni. Ez fontos volt, hiszen az Észak-Alföldön az ország második legnagyobb területű és második legnagyobb népességű régiója jött létre, 17 ezer négyzetkilométerén több mint másfél millió lakos él. részben az Észak-Alföldi Operatív Programban ölt testet, melynek valóra váltását közreműködő szervezetként menedzseljük. (...) Az ügynökség immár 160 fős szakemberállománya különösen értékes szakmai, szellemi kapacitást testesít meg. Egyidejűleg lát el pályázatkezelői, közreműködői feladatokat és szakmai műhelymunkát. (...) Folyamatos megújulás közben egy rendszerszerű fejlesztés történt, ahol nagyon fontos a szabályozottság. Ez ugyanis feltétele az uniós, és bármely más támogatások felhasználásának. volt még egy benne a kine- - így kezdődött Az első évben hétmillió forintos költség- vetéssel és hat munkatárssal dolgoztunk. Mindeközben sajátos „harcot” kellett vívni a megye pozícióit a régiók ellenében féltőkkel. (...) Három teljes évet töltöttem a fejlesztési ügynökség élén. Időközben a semmiből kinőtt egy új területi szint, mely működése harmadik évének végére Magyarország európai uniós csatlakozásának előkészítésében több milliárdos forrás tervezésével és kezelésével Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács egy évtizedéről elemzések, beszámolók, visszaemlékezések olvashatók a Tanács frissen megjelent évkönyvében. Nemzetközi kapcsolatok A Tanács és az Ügynökség tízéves fennállása alatt 27 orKistérségek Az észak-alföldi régióban 28 kistérség szerveződött, mindegyikben dolgozik leg- ) alább egy kistérségi koordinátor. Munkájukat projektmenedzserek és projektfejlesztő csoport segíti. A kistérségi koordinációs hálózat feladata a kistérség szereplőinek információhoz juttatása a folyamatban levő hazai és EU-s támogatási rendszerekről, továbbá szakmai támogatás nyújtása a kedvezményezetteknek a projektek megvalósításában, a források lehívásában. Ebbe a munkába bevonja a helyi önkormányzatokat, vállalkozókat, civil szervezeteket, társadalmi partnereket. Segíti a nemzetközi, hazai és kistérségi területfejlesztési források felkutatását. A helyi kezdeményezéseket továbbítja a régiós és országos intézményrendszerbe. A kistérségi koordinációs hálózat vezetője: Galuska Krisztina programigazgató Részletek: http://www.eszakalfold.hu Innováció Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2008. márciusában jött létre hat regionális kulcsszereplő összefogásával, ezáltal is hangsúlyozva regionális szintű integrációs céljait. Tulajdonosai: Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Debreceni Egyetem, Szolnoki Főiskola, Nyíregyházi Főiskola, Északkelet- Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt., Magyar Innovációs Szövetség. 2008-ban nemcsak a csapat, hanem szolgáltatások is bővültek. Az INNOVA Észak-Alföld küldetése: a régió innovációs stratégiája alapján hálózatosán működő innovációs központtá válni, amely szolgáltatásai révén hazai és nemzetközi elismertséget vív ki. Székhelye Debrecen, vezetője: Grasselli Norbert ügyvezető igazgató. Részletek: http://innova.eszakalfold.hu © ENERGIA 2008-ban a regi- „f''. \ onális fejlesztési «#**** tanács pályázatot ■ I nyújtott be az % f „Intelligens Energia-Európa” programban, s a nyertes pályázat eredményeként az országban először és egyedüliként nyílt lehetőség arra, hogy uniós támogatással és egyéb támogató szervezetek bevonásával 2009-ben létrehozzuk az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökséget. Működésének célja az energiahatékonyság elősegítése, az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása, az új és megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdítása, illetve az energiadiverzifikáció támogatása az észak-alföldi régióban,____________ Tulajdonosai: Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, INNOVA Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség, Nyíregyháza Megyei Jogú Város önkormányzata, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzat, Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Nyíregyházi Főiskola, Debreceni Hőszolgáltató Zrt., Nyirtávhő Kft., Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft., E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. ___ Sz ékhelye Nyíregyháza, vezetője Vámosi Gábor igazgató. Részletek: http://www.enerea.eu szág 97 régiójával működött együtt elsősorban nemzetközi projektekben. 2000 óta 32 projektben vett részt, 13 projektben pedig a vezető partner szerepét töltötte be. A közösen végzett munkákban kiválóan tudtuk hasznosítani a régebbi uniós tagországok tapasztalatait. Partnerrégióink az Európai A Regionális Fejlesztési Tanács 2006. júliusában létrehozta az Észak-alföldi Régió Brüsszeli Képviseletét. Szakmai munkájának hátterét a fejlesztési tanács munkaszervezete, az ügynökség adja. Legfontosabb célj a a regionális érdekképviselet kialakítása és hídszerep betöltése az Északalföldi régió szervezetei és az Európai Uniós intézmények és szereplők között, hogy első Unióban. Spanyolország: Valencia régió (Valencia) Németország: Szász-Anhalt régió (Magdeburg) Franciaország: Champagne-Ardenne Régió (Chálons-en-Champagne); Centre régió (Orleans) Hollandia: Flevoland Régió (Lelystad) Románia: Észak- Nyugat Románia Régió (Kolozsvár) Részletek: h ttp://www. eszaka lfold. h u kézből legyen információnk az unió székhelyéről. A képviselet menedzseli a régiómarketinget, feladata konferenciák, szemináriumok szervezése, sajtókapcsolatok létesítése és ápolása. Saját munkatársunk segíti a hivatalos ügyekben a régióból Brüsszelbe utazókat. A brüsszeli képviselet vezetője: Balogh Zoltán. Részletek: http://www.eszakalfold.hu Ivóvízprogram A Regionális Fejlesztési Ügynökség megalakulása óta közreműködik az ivóvízprogramban, amely két részben valósul meg. Az első 2001-ben kezdődött, 41 települést érint, és jelenleg már a megvalósítás fázisában van, több településen már a rekonstrukció utáni próbaüzem történik, több vízmű már tisztább és egészségesebb ivóvizet szolgáltat. A projekt teljes költségvetése kb. 6,5 milliárd forint, melyhez az I. ütem megvalósítására társult önkormányzatok 2005-ben jelentős támogatást nyertek az Európai Unió Kohéziós Alapjából. Jelenleg tart a II. ütem előkészítése, elkezdődött a pályázati dokumentáció részletes kidolgozása. Tizennégy társulás alakult a régióban, ez 138 önkormányzatot jelent 429 ezer érintett lakossal. A 2010. június 30.-ig benyújtható pályázatok több mint 20 milliárd forintnyi beruházást alapoznak meg. Részletek: http://www.eszakalfold.hu innQva Képviselet Brüsszelben A
