Új Néplap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-22 / 67. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁRCIUS 22., HÉTFŐ MINDENKI VISELTE A VÁLSÁG TERHEIT interjú A kormányfő szerint az országnak szükséges, hogy megtisztuljon a korrupciótól INTERJÚ Bajnai Gordon miniszterelnök látogatásakor előadást tartott a Szolnoki Főiskola campusán gazdasági szakemberek, vállalkozók előtt Magyarország megértette, mi kell a válság kezelésé­hez, a túléléséhez, és el­végezte a feladatát. Az ál­dozatvállalásért köszönet jár mindenkinek. Megte­remtettük az alapjait an­nak, hogy az országot új­ra növekedési pályára ál­líthassuk. Mindezekről is szólt lapunknak adott in­terjújában Bajnai Gordon miniszterelnök, aki a kor­mányváltás után szeretne végre több időt tölteni a családjával. Baranyi György- Túl sok korrupciós ügy járja át ma a gazdasági és közéletet. Hazánk a Transparency Inter­national korrupciós indexében a középmezőnyben helyezkedik el. Ön szerint a kormány min­dent megtett azért, hogy vissza lehessen szorítani a korrupciót? |- Mindannyian, ön is, én is ér- J zékeljük, hogy Magyarországon a § korrupció kicsiben is és nagyban is régóta jelen van. Többségében évekkel ezelőtt elkövetett gyanús ügyek azok, amelyek most fel­színre kerülnek. Azt, ami most történik, jónak tartom, a tisztulá­si folyamat kezdetének. Örülök, hogy a rendőrség több ilyen ügyet vizsgál ma, mint korábban, mert ne tévedjünk: ezek akkor is jelen voltak, még ha nem is kerültek nyilvánosságra. Az országnak meg kell tisztulnia a korrupciótól. A kormányom a rendelkezésére álló szűk egy év alatt jó néhány lé­pést kezdeményezett ez ügyben. Bevezettük a bejelentővédelmi törvényt. Eszerint ha bárki az ál­lamot megkárosító dolgot tapasz­tal a környezetében, és azt beje­lenti, akkor őt egyrészt védelem illeti meg, másrészt jutalom, ha az állam visszaszerezte a pénzt. Bevezettük az átláthatósági meg­állapodás intézményét a közbe­szerzéseknél. Ez azt jelenti, hogy teljes civil ellenőrzés mellett lehet majd csak nagyobb közbeszerzé­seket kiírni és lebonyolítani Ma­gyarországon. Ez véget vet a titko­lózó közbeszerzéseknek, ame­lyekre néhány esetben okkal ve­tül a gyanú árnyéka. Maximáli­san támogattam, hogy a parla­ment fogadja el a pártfinanszíro­zásról, majd a kampányfinanszí­rozásról szóló kétharmados tör­vényt. Sajnos ez meghiúsult, mindkétszer az ellenzék tartóz­kodása, illetve elutasító szavaza­ta miatt. Pedig először a politiká­nak kellene egyértelmű helyze­tet teremtenie, hogy aztán joggal léphessen fel más irányokba is. — Ön egy forint fizetésért vál­lalta a miniszterelnöki megbí­zást. Ez gesztusnak szép, de a bevezetett megszorító intézke­dések, ahogy fogalmazott is,- a gazdaságból érkezett a kormányzásba, és gondolom, oda is tér vissza az új kor­mány felállása után. Megtud­hatjuk, hol vállal majd szere­pet? — kérdeztük Bajnai Gor­dontól.- Először a családomnál kell válságkezeléssel foglalkozni, mert az elmúlt években ők mindenkinek fájtak, amit az emberek a zsebükön éreztek meg. Igaz, az adórendszer át­alakításával, a szuperbruttósí­tással több lett a havi jövede­lem, de eközben például 25 százalékra nőtt az áfa. Ön sze­rint elérte célját a kormány ezen programja? — A válságkezelő kormány programjában három vállalást tűzött ki. Az egyik, hogy Magyar- országot visszafordítsuk a szaka­dék széléről. Ezt megtettük. Min­den magyar polgár, minden tár­sadalmi csoport kivette a részét ebből az áldozatvállalásból, ezért mindenkit köszönet illet. Sokkal fegyelmezettebben csináltuk vé­gig ezt a kurzust, mint például ami most tapasztalható más eu­rópai országokban. Magyaror­szág megértette, hogy mi kell a válság kezeléséhez, a túlélésé­hez, és elvégezte a feladatát. Ha belegondol, hogy tavaly március­ban az a több mint másfél millió család, amelynek devizában volt hitele, mitől tartott, és hogy most milyen helyzet van, akkor azt gondolom, ezt a feladatot már csak ebből a szempontból vizs­gálva is teljesítettük. Másrészt azt mondtuk, nem elég csak rö­vid távon elhárítani a válságot, utána az országot új növekedési pályára kell állítani. Ennek az alapjait teremtettük meg azzal az adócsökkentéssel, amely a mun­kát helyezte a társadalmi meg­becsülés középpontjába, vagy az­zal, hogy kiegyensúlyozottá, fenntarthatóvá tettük a nyugdíj- rendszert hosszú távon. Minden külföldi elemző - akik, ugyebár, nem „indulnak” a választásokon - egyetért abban, hogy Magyar- ország 2011-től 3 és 4 százalék háttérbe szorultak, és nagy a felhalmozott hiány, ezt kell csökkentenem. Megpróbálok a gyermekeimre több figyelmet szentelni. A következő hóna­pokban pihenek és méregtele- nítek. Utána majd elgondolko­dom a merre továbbról. Egy­előre nincsenek határozott el­képzelések. közötti növekedést futhat be, ha rajta marad ezen a pályán. Idő­arányosan tehát ezt a másik fel­adatot is elvégeztük. A harmadik pedig az volt, hogy ezt a két nagy változást a lehető legkevesebb fájdalommal tegyük meg, az el­kerülhetetlen változás ne legyen elviselhetetlen. Ezért például lét­rehoztunk egy krízisalapot, ami máig százezer embernek adott támogatást, hogy a közüzemi szolgáltatást ne kapcsolják ki ná­la. Az Út a munkához program mintegy százezer embert vissza­hozott a munka világába, olyano­kat, akik akár évtizedek óta se­gélyből éltek. A másik oldalon, az állami támogatással zajló munkahelymegtartó program több mint százezer embernek mentette meg eddig a munka­helyét. Jász-Nagykun-Szolnok megyében több mint ezer mun­kahely megtartására nyertek el cégek ilyen pályázatokat. Meg­becsültük azokat, akik legálisan dolgoznak. Egy átlagos fizetésből élő ember másfél havi nettó fize­téssel többet visz haza ez évben, mint tavaly.- A települési, megyei önkor­mányzatok gúzsba kötve érzik magukat pénzügyi értelemben a parlament áltat elfogadott költségvetés miatt. Ez olyan fel­adatoktól vonta el vagy csök­kentette az állami támogatást, amelyeket nekik el kell látni­uk. Halljuk, a helyhatóságok túlélésük határára értek. Mi erről a véleménye?- Mindenkinek ki kellett ven­ni a részét a válság terheiből. Ugyanígy panaszkodhatnának a nyugdíjasok, nekik a 13. havi jut­tatásról kellett lemondani, mert egyszerűen nincs rá pénze az or­szágnak. Panaszkodhatnának a közalkalmazottak és köztisztvise­lők, akik a 13. havi fizetésükről mondtak le, és még ezen felül is hoztak áldozatot. Az önkormány­zati szférában azt látom, hogy egyszerre van jelen a valódi szű­kösség - sok fontos feladatra ke­vesebb jut, mint amennyi kellene — és egyfajta pazarlás. Kisebb képviselő-testületekkel, kevesebb fizetett képviselővel, hatéko­nyabb, kevésbé bürokratikus ön- kormányzatokkal is működhetne az ország. A következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy az önkormányzati rendszerbe ke­rülő források döntően azokhoz kerüljenek, akikről az önkor­mányzatiság szól. Azaz az ott élő polgárokhoz, az ő életszínvona­luk, gyarapodásuk növelésére. Nagyon sokat egyeztettem erről a költségvetés kapcsán. Az önkor­mányzatokat az eredetileg java­soltnál kisebb mértékben terhel­tük meg, és okos, fegyelmezett, a lényegre koncentráló gazdálko­dással, esetlegesen a baj esetén rendelkezésre álló válságfinan­szírozások igénybevételével ez az év is átvészelhető. Jövőre pedig, mivel Magyarország növekedési pályára állhat, akkor megint jut­hat több.-Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégebbi vágya a 4es főút teljes négysávúsítása, illet­ve Szolnoknál egy új Tisza-híd megépítése. Mikorra érhetjük ezt meg?- Ez részleteiben már zajlik. El­sősorban az elkerülő utakra kon­centrálunk. Közülük már a 4-es főúton elkészült az abonyi, a tö­rökszentmiklósi elkerülő, és meg­kezdődött a kisújszállási építése is. Ami pedig az Abony és Püspök­ladány közötti szakaszt érinti, en­nél is megkezdődött a tervezés és előkészítés. A fővárostól Abonyig terjedő rész pedig nagyjából már kész van. Arra számítok, hogy 2013 és 2015 között lehet jelentős előrehaladás a 4-es főút kétszer kétsávos kiépítésében. Egy új szol­noki, északi Tisza-hídról is szó van, aminek szintén megkezdő­dött a tervezése, előkészítése. Tud­juk sok példából, hogy jó néhány év egy ilyen tervet előkészíteni, majd megvalósítani. A kormány azonban elszánt, ez á fejlesztési el­képzelés szerepel az általunk ki­emelt projektek listáján. Az előké­szítéshez szükséges forintok pe­dig rendelkezésre állnak. — Nagy cégeket csábítunk ha­zánkba, sokszor az adómentes­ség ígéretével. Eközben a hazai vállalkozások úgy érzik, hogy hátrányban vannak a külföldi­ekkel szemben. — Ezt cáfolom, nincs kettős mérce, sőt. Egyrészt ugyanazon támogatások és adókedvezmé­nyek, amelyek egy külföldinek odaadhatok, azok magyaroknak is járnak. Például a Richter Gede­on Gyógyszergyár mint nagybe­fektető magyar cég új debreceni üzeméért ugyanolyan munka­helyteremtő támogatást kapott, mint a Mercedes Kecskeméten vagy az Audi Győrben. Bizonyos méret fölött így támogatjuk a cé­geket, függetlenül attól, hogy azok külföldiek vagy magyarok. Másrészt, a jellemzően hazai, kis cégeket sokkal jobban támogat­juk. Alacsonyabb nyereségadó­kulccsal, kisvállalkozásoknak célzott közvetlen támogatások­kal. Az elmúlt három évben 13 ezer kis- és közepes vállalkozás kapott támogatást Magyarorszá­gon uniós forrásból. A Széche- nyi-kártya kamatmértékét évek óta támogatjuk. Százezer mun­kahely támogatásához adtunk pénzt, amelynek jó részéből ezek a vállalkozások vészelték át a vál­ságot nagyobb elbocsátások nél­kül. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében több mint 300 kis- és kö­zepes vállalkozás nyert el fejlesz­tésekre eddig pályázati pénzt az elmúlt két-három évben. Sok a lehetőség a kisvállalkozásoknak, de azokkal élni kell tudni. Csökkentettük a bürokráciát is. Például ma, ha valaki telephelyet akar létesíteni, nem kell rohan­gálnia hónapokig az engedélye­kért. Elég csak bejelentenie a jegyzőnél, hogy elindítja a vállal­kozását a telephelyen, és működ­het, ellenőrizni meg majd kimen­nek később, hogy mindent tény­leg szabályosan csinál-e. Beve­zettük azt, hogy önkormányzat vagy állami szerv, ha késedelem­be esik egy vállalkozóval szem­ben, akkor köteles késedelmi ka­matot fizetni. Tavaly júliustól be­lezettük, hogy ha egy állami el­lenőrző hivatal valakinél hiá­nyosságot, szabálytalanságot ta­lál, akkor elsőre csak figyelmez­tethet, de nem büntethet. Ezekről keveset hallani, pedig érdemi változásokról van szó. — A cigányság helyzete alig vál­tozott valamit az utóbbi évtize­dekben. Lecsúszva, perifériára szorítva élnek. Ön szerint mi­ként lehet számukra kitörési pont ebből a helyzetből? —A megoldás látszólag egysze­rű, de elvégezni rendkívül nagy és hosszú feladat. A cigányságot a mainál sokkal jobban be kell vonni az oktatás, a munka és az adófizetés világába. Ez érdeke az egész társadalomnak, mert ha többen fizetnek adót és járulé­kot, akkor egy emberre kevesebb teher jut, és jobban is fut a sze­kér. Érdeke a cigányságnak is, mert ha munka van, akkor jobb a megélhetés, és kitörési lehető­séget kínál a szegénység csapdá­jából. Ám külön kell választani két dolgot. A mai felnőtt roma ge­nerációknak, akik között nagyon sok az alacsony képzettségű, azoknak ennek megfelelő mun­kát kell biztosítani. Ezért indítot­tunk most az agrárszférában egy foglalkoztatási programot, ezért indítottuk az Üt a munkához programot, ami persze nem első­sorban a cigányságról széf, de az ő problémájukat is kezeli. A köz­munkaprogramok, az agrárszfé­ra, a turizmus és az építőipar ti­pikusan olyan ágazatok, ame­lyek gyors kitörési lehetőséget kí­nálnak az alacsonyabb képzett- ségűeknek. Ezek rövid távon hozhatnak eredményt. De közép­távon a megoldást az oktatás je­lenti. A most gyerekkorú cigány generációknak sokkal markán­sabban és sokkal tovább kell részt venniük az oktatásban ah­hoz, hogy olyan tudással rendel­kezzenek, amivel be tudnak kap­csolódni a munka világába. Vilá­gossá kell tenni azt is, hogy a tár­sadalom szolidaritással tartozik a legszegényebbekért. Azoknak pedig, akik segélyből élnek, min­dent meg kell tenniük azért, hogy ha lehetőség van rá, akkor éljenek vele, mindent tegyenek meg, hogy kitörjenek ebből a .se­gélyezető helyzetből. Ha tudnak, menjenek el dolgozni, tartsák be a társadalmi együttélés szabálya­it. Ha maguknak nem sikerül, akkor a gyermekeknek adják meg az esélyt, és ne örökítsék to­vább a reménytelen helyzetet. Például az iskoláztatással, az ok­tatással segítsék a gyermekeiket kitörni a szegénységből. Viszont élesen tiltakozom az ellen, ami most a szélsőjobboldal demagóg kijelentéseiben megjelenik: ami­kor összekeverik a bűnözést és a szegénységet vagy származást. A szegénység és a származás senkit nem ment fel a bűnözés vádja alól, ha bűncselekményt követ el, de senkit nem lehet származása vagy anyagi helyze­te miatt megbélyegezni, ereden­dően bűnözőként kezelni. SZ0U0N.hu A teljes interjút elolvashatja a SJOUON.hu hírportálon. Nincs határozott elképzelés a hogyan továbbról en világossá kell tenni a társadalom szolidari- wartozik a legszegényebbekért.

Next

/
Thumbnails
Contents