Új Néplap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-19 / 65. szám
2 mamám ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁRCIUS 19., PÉNTEK MEGYEI TŰKOR Változó óvodai program A pedagógiai hetek keretében szervezett konferenciát tegnap a megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat a megyeházán. Nagy Jenőnét, a Szent István Egyetem pedagógiai karának adjunktusát, az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításáról kérdeztük.- Miért tartják fontosnak ezt a konferenciát Szolnokon? —Tavaly nyáron 11 szakembert, köztük engem is, felkértek az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítására. Az egész ország területén tartunk konferenciákat a változásokról, amelyekkel most ismerkednek az óvónők. Ezt az elméleti tájékoztatót műhelymunkák és kistérségi rendezvények követnek majd, ahol az óvónőket a gyakorlatban is segítjük a változások elsajátításában.- Valóban tilos lesz a papás mamás játék az óvodákban? — Szakmai bizottságunk — aki ezt az alapprogramot készítette —, ilyen jellegű elvet nem fogalmazott meg.- Melyek a legfontosabb módosítások az alapprogramban? ,- Az óyoda ingyenes, a szolgáltatásokért nem kérhetnék pénzt a szülőktől. Nem alkalmazhatnak az óvodákban tanítót, tanárt, művészeti szakembert. Az óvónőknek kell eljutni arra a szintre, hogy például különtornát, kézművesvagy zenei foglalkozást tartsanak az alapprogram keretein belül. ■ B. B. szerint időszerű volt £ Kátyúba eshet a felzárkózásunk felmérés Az országos közutak több mint fele rossz minőségű a megyében www.mentok.hu Hatraltatja-e felzárkózásunkat az úthálózat minősége? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: * SZOL 0N.hu / A szavazás eredményét a holnapi szamunkban közöljük. Egy térség gazdasági versenyképessége, ezzel összefüggésben az ott élők életminősége nagy mértékben függ a közlekedési infrastruktúra fejlettségétől és állapotától. Képünk illusztráció. Az Alföldön csupán két megyében, Jász-Nagykun- Szolnokban és Békésben nincs egyetlen kilométernyi autópálya sem. De nem csak ez érződik a térség közlekedésében a KSH napokban közzétett elemzése szerint. Teleki József — Megfelelő úthálózat nélkül nincs gazdasági felzárkózás — állítja a kereskedelmi és iparkamara megyei elnöke. Dr. Sziráki András érdeklődésünkre elmondta, Nyugat-Európában úgy tartják, 30 kilométeren belül elérhetőnek kell lenni az autópályának. Megyénk ezen a körön jóval kívül esik. Ezt erősíti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése. E szerint a megye legtöbb kistérségéből átlagosan legalább fél óra kell egy gyorsforgalmi út eléréséhez, Kunszentmárton környékéről pedig majd egy óra. A szakember szerint ez mutatkozik meg a gazdasági erőviszonyokban is. Hiszen például a jászberényi térség gazdasági szerepéhez hozzájárul, hogy onnan könnyebben elérhető az M3-as autópálya. Törökszentmiklós gazdasági szerepének erősödésében is jól tetten érhető a 4-es főút négysávúsítása - vélte Sziráki András. A KSH adatai szerint is a régiók gazdasági versenyképessége, és ezzel összefüggésben az ott élők életminősége meghatározó mértékben függ a közlekedési infrastruktúrától. Az Alföld két régiójában a közlekedés, szállítás állítja elő a GDP öt százalékát Az ezredforduló óta az Alfóldön 56 kilométerről 235-re nőt az autóutak, autópályák hossza, ám megyénkben egyetlen méternyi sem épült. Sajnos nem csak ebben van hiány. Az átmenő forgalom gyors levezetését az elkerülő utak, gyűrűk hiánya is korlátozza. A főúthálózat 17 százaléka a településeken halad keresztül, amely lassabb haladási sebességet tesz lehetővé, és a külső szakaszoknál nagyobb balesetveszélyt és környezetterhelést jelent. A másik nagy gond, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. minősítése alapján az Alföld országos közútjainak 64 százalékán, mintegy 6500 kilométeren a burkolat állapota rossz, vagy nem megfelelő. A megyék között pedig ebben a tekintetben is igen jelentős az eltérés. A jó burkolatú utak aránya Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb (22 százalék), a rossz mi- nősítésűeké pedig Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében kiugró, 76 százalékos. Megyénkben csak egy kicsivel jobb a helyzet, itt az utak több mint kétharmada rossz vagy nem megfelelő, és csak nyolc százalék jó állapotú. Ráadásul az Alföld országos közúthálózata sem a burkolatállapot, sem a teherbírás, sem pedig az egyenetlenség vonatkozásában nem változott számottevően az elmúlt esztendőkben. — Az államnak fel kellene hagynia azzal a gyakorlattal, hogy rossz minőségű utakat mintegy autópályának minősítsen és útdíjat szedjen - fogalmaz a megye közúti közlekedési szolgáltatók szövetségének ügyvezetője. Juhász József szerint ugyanis nonszensz, hogy ha egy fuvaros Szolnok egyik végéből elmegy a másikba, Szandaszőlősre és eközben érinti a 4-es főút elkerülő szakaszát, útdíjat kell fizetnie. Autópályáknál pedig éppen ellenkezőleg szokott lenni, a bevezető szakaszok díjmentesek. Mire lenne inkább szükség, autópályára, vagy jobb utakra? Juhász József szerint számos baleset okozói a kátyúk, még ha ez nem is szerepel a statisztikákban. Az autópályák a biztonságosabb közlekedést és a gazdasági felzárkózást is szolgálnák. A KSH felmérése szerint a megyéken belül is élesek a területi különbségek. Hiszen például a szolnoki kistérség településeiről átlagosan tíz percen belül el lehet érni a megyeszékhelyet. Ez országosan is kiemelkedő. Ugyanakkor Tiszafüred vagy a Kunhegyes környékén átlagosan fél óra kell a térségi központ eléréséhez. Európai uniós támogatásból megújuló alsóbbrendű és összekötő utak AZ észak-alföldön az elmált két évben összesen húsz mellékút újult meg több mint 50 kilométer hosszan uniós támogatások révén. Térségünkben így korszerűsödött a Farmos- fászberény, az Abony-Újszász összekötőút megyehatárig terjedő szakasza, a Tiszaug-Kun- szentmárton összekötő út és a Tiszajen&Vezseny bekötőút. A regionális operatív program keretében zajló fejlesztések célja az volt, hogy javuljon a kistelepülések elérhetősége. A programba azokat a 4 és 5 számjegyű utakat vonták be, amelyek teherbírása nem felel meg az utóbbi években megnövekedett forgalomnak. Szabó István alpolgármester az északi elkerülő nyomvonalát Megkérdeztük olvasóinkat Hisz-e a közvélemény-kutatási adatoknak? mezei lajos. Karcag:- Én bízom benne, hogy a valóságot tükrözik, az emberek névtelenül válaszolhatnak, így merik vállalni egy kérdésről az igazi véleményüket. Mivel több közvélemény-kutató cég van, egyiknek sem érdeke, hogy valaki javára szóló, nem a megkérdezettek véleményével egyező, hanem fals adatot hozzon nyilvánosságra. csordás imréné, Túrkeve:-A televízióban szoktam időnként látni a különböző közvélemény-kutatások aktuális eredményeit. Mivel nem foglalkozom a politikával, ezért nagyon nem követem figyelemmel, hogy melyik párt hogy áll. De amennyire tudom, a választási eredmények többnyire tükrözik a közvélemény-kutatók felmérésének eredményét. MOLNÁRNÉ GALLA GABRIELLA, Jászberény: - Nem hiszünk sem a politikai közvélemény-kutatásoknak, sem pedig a politikusoknak. A különböző televíziós csatornákat megnézzük ugyan, de azokról legalább tudjuk, hogy melyik párt oldalán állnak Azt is alaposan meggondoljuk, hogy elmenjünk-e egyáltalán szavazni idén. Nem lehet hinni itt már senkinek sem. Kiss józsefné, Szolnok:- Hiszek a politikai közvélemény-kutatási adatoknak Szerintem a valóságot tükrözik, és sokat elárul a hétköznapi embereknek Rendszeresen megnézem az eredményeket, mert érdekelnek Úgy gondolom, leg alább kilencvenszázalékos a valóságtartalma. Bízom abban, hogy nem csapnak be bennünket a kutatás készítői. Gémesi: a feladatok terén ésszerűsítés szükséges Az önkormányzatok helyzetéről, valamint a működőképességük fenntartása érdekében szükséges intézkedésekről tartott sajtótájékoztatót Szolnokon dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A szövetség vezetője a fórumon elmondta: 2010-ben körülbelül 250-300 milliárd forinttal csökken az önkormányzatok rendelkezésére álló költségvetési keret. Ennek következtében az önrendelkezési szervek jelentős része a működési küszöbre sodródik, az év második felében pedig anyagilag ellehetetlenülhet. Az önkormányzatok egyre növekvő adósságállománya kezelésre szorul, ehhez pedig ésszerűsíteni kell a feladatokat, többek között az intézmények működtetése, az oktatás és az egészségügy terén. Az elnök szerint hazánkban nem az önkormányzatok száma túl sok, hanem azok feladatai nincsenek racionálisan, megfelelőjogszabályi háttérrel rendezve. Emiatt nem kevesebb önálló települési szervezetre, hanem a feladatok előnyösebb megosztására kell törekedni. Dr. Gémesi György hangsúlyozta: az új kormánytól nem azt várják, hogy pénzt hozzon egy táskában, hanem azt, hogy partner legyen az önkormányzatok fenntarthatósága érdekében kezdeményezett párbeszédben. ■ G. G.
