Új Néplap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-18 / 64. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK 4 TÜKÖR Kukásokkal jártunk a szemét útján hulladék A begyűjtőautó rakományát tömörítve szállítják tovább a kétpói hulladéklerakóra Szandaszőlős kis utcáiban az újságíró (balra) is belekóstolhat néhány órára a kukáséletbe. Jobbról a „pár", Varga Károly. — Bakancsot miért nem húztál? — kérdezi Guszti, az újoncnak járó atyásko- dással, a reggeli eligazítá­son, miközben a falat tá­masztjuk egymás mellett. — Könnyen a lábadra esik valami — tette hozzá párt- fogóan. Hál' istennek, rossz jósnak bizonyul: si­került baj nélkül megúsz­ni a műszakot. L. Murányi László Nem sokkal később aztán kide­rül: Guszti lesz a sofőröm... Már­mint, ő vezeti azt az autót, ame­lyiken az egynaposra tervezett kukás, „szemetes” pályafutáso­mat kezdem. Az eligazítás rövid, célratörő. Ki merre megy, kinek mi a dol­ga, hol mire kell ügyelni. Aztán a balesetvédelmi oktatás, Má- „ , , ,/ ,, o tyas Attila szallitasvezetotol az | első műszakosnak, jegyző- f könyvvel, ahogy azt kell, aztán | start. Illetve ... előtte még a le- | endő kollégák, Guszti és Karcsi, £ a szó szoros értelmében gatyá­ba rázzák a szerencsétlenkedő újoncot: helyrecibálják a na­rancssárga és polár szerelést, becippzározzák a kabátba az összevissza leffegő téli bélést, aztán már tényleg indulás. Reggelente, fél nyolc tájban, sorra kanyarodnak ki Szolnok „szemetes” cége, a Remondis központi telepéről a kukásau­tók, hogy begyűjtsék a városla­kók hulladékát. Szám szerint általában négy-öt hatalmas jár­mű dolgozik a begyűjtésen. Módszeres lassúsággal járják be a város aznapra jutó utcáit, mindenhol üres kukákat hagy­va maguk mögött a kapuk előtt, az utak mellett, az árok­partokon. A „kocsiparancsnok”, Jakab Guszti, Szandaszőlős felé kanya­rodik velünk. Önérzetesen mesé­li közben, hogy már több mint húsz éve dolgozik a cégnél. Lát­hatóan szereti és érti is ezt a munkát. A „legénység” két tagú: Varga Karcsi szintén évtizede van a cégnél, Jakab Zoli viszont csak nemrég érkezett. A nagy for­galmú Vörösmező úton kezdődik a begyűjtés. Azt mondják: az újonc itt maradjon még a sofőr­fülkében, mert az autósok figyel­metlenek, s a többségük nem­igen vigyáz a sárgaruhás munka­végzőkre. Elég egy rossz lépés... Guszti, miközben a visszapil­lantóban figyeli kollégáit, s üte­mesen indít, megáll, indít, meg­áll, a családról mesél. A már fel­nőtt, és a még felnövőben lévő gyerekekről, mind az ötről, nem kis apai büszkeséggel. Aztán eljön az újonc ideje is. Zoli húzódik a sofőr mellé, és kezdődik a meló. (Keskeny utca, mondják a kollégák, kis forga­lom. Az ilyen helyeken egyszer­re ürítünk mindkét oldalról.) Hi­deg van a kocsi végén — hát igen, nyáron meg meleg, szól a gyors riposzt -, még húsz-har­mincas tempónál is vág a márci­us elejei, nulla fokos szél.- Nézd csak, látszik, hogy azért már itt van a tavasz — mu­tatja Karcsi, a „párom”, miköz­ben segít ráigazítani az első né­hány kukát az ürítéshez rend­szeresített kampókra. Mert a kukák tartalma évsza­konként markánsan más és más. Mondják, valamirevaló kukás ránézésre — tán bekötött szemmel, szagról is — megisme­ri, hogy tavaszi, nyári, őszi, vagy téli-e egy kupac hulladék. Családi házas részen járva, messzire szaglik a március elejei begyűjtésből, tavaszt jelezve, az összerohadt, félig már komposz- tálódott avar, levél, növényhulla­dék. Jut persze igazi trágyából, trágyaszagból is, no és időnként hatalmas fellegeket hoz a ké­pünkbe a szél a gondosan a kuka aljára rejtett hamuból is. A nyár természetesen a sitté, építési törmeléké - illegálisan persze, természetesen a kuka aljára rejtve, némi „háztartási­val” takarva, hogy csak utólag, már a kiürítés után derüljön ki, hogy egyáltalán ott volt. Félóra múltán érezhető ritmu­sa kezd lenni a munkának: autó megáll, kocsi hátuljáról le, kuká­kat szaporán közel, akaszt és ürít, aztán kukát le, vissza a he­lyére és autóra fel. Megáll, lelép, gurít, akaszt, ürít, visszagurít, fellép - aztán kezdődik mindig újra. Az autó húsz köbméteres tartálya nagyjából három óra alatt telik általában meg, tehát majd tizenegy óra táján várható a leürítés az átrakóállomáson. A csendes szandaszőlősi kis utcákban alig látni ilyenkor em­bert. A gyerekek, s felnőttek is­kolába vagy dolgozni mentek, csak néhány nyugdíjas kandi­kál ki a kerítésen, a kukásautó hangjaira. Barátságos intésre barátságos köszönés a válasz az ismerősöknek. Kilenc óra után már „jelez” az efféle folyamatos mozgáshoz nem szokott kar, láb és derék, de aztán eljön a váltás ideje, és A szolnoki átrakón kétszeres sűrű­ségűre tömörítik a hulladékot másféle járművekkel, másféle utakra indulunk. Először a sze­lektív gyűjtőszigetek harangja­it ürítő darus kocsival kerü­lünk néhányat a városban, az­tán egy konténeres szállítójá­rattal indulunk el, a kétpói hul­ladéklerakóra. Dél közeleg, amikor nagyjából húsz tonna tömörített hulladék­kal elindulunk Szolnokról, az új- szászi úti átrakóállomásról, Két- póra, Kökény József pótkocsis 1994-ben, huszonnégy Szolnok környéki település négymilli- árd forintot nyert az Európai Unió úgynevezett Kohéziós Alapjából, egy korszerű, az eu­rópai szabványoknak megfele­lő hulladékkezelési rendszer megvalósítására. összesen tizenhárom évbe telt, mire 2007. január Íjén üzemel­ni kezdett a rendszer magját al­kotó hulladéklerakó Kétpó ha­tárában, amit - lakossági ve- szélyes hulladék begyűjtésére - öt hulladékudvar, valamint egy átrakóállomás egészít ki szerelvényével. Valóságos bű­vészmutatvány, ahogyan a speci­ális, konténeres szállításra szol­gáló jármű, egy ügyes emelőkar segítségével felveszi magára és a pótkocsira húzza a leendő szál­lítmányát. Mérlegelés, indulás. Nagyjából egy óra az út, még úgyis, hogy Szolnokról és Török- szentmiklósról is ki vannak tilt­va az ilyenfajta nehéz járművek, s emiatt nagy a kötelező kerülő. Naponta általában három autó forog Kétpó és Szolnok között, s mindhármukra általában 2-3 forduló jut. Kökény Józsefnek ez a második „kanyarja" ma.- Ha az átrakóállomáson nem tömörítenék össze fele térfoga­túra a hulladékot, kétszer ennyi költséggel, kétszer ennyit kelle­ne fordulni — magyarázza út­közben. És mesél. Korábbi mun­káiról, a bel- és külföldi sofőr- utak élményeiről, no és a mosta­ni Szolnok-Kétpó-Szolnok kö­zötti „kötött pálya” kiszámítható nyugalmáról. A 46-os úton már jó messziről feltűnik a lerakó hatalmas hul­ladékdombja. Rajta az autók és az óriási tömörítő munkagép, mint apró játékszerek mozog­nak. Közelebb érve, látjuk már a nagy sirálycsapatot Is, ame­lyik fel-felszáll a depónia mel­letti vizekről, és táplálékot ke­resve, a hulladékhegy fölé re­pül, majd visszaül a vízre. Külö­nösen a frissen jött szállítmá­nyokat szeretik. Jóska megismétli a le-felraká- sos bűvészmutatvány hulladék­dombi változatát, a mézsaház- ban kapunk egy életmentő ká­vét, aztán visszaindul a „járat” Szolnokra. Immár üresen. A lerakó teljes üzemi területe 54 hektár. Ebből a depóniák — a tényleges lerakó — helye ösz- szesen 11 hektár, ami kiegé­szíthető még további 7,6 hek­tárral. Évente 70 ezer tonna hulladék befogadásával szá­moltak a tervezéskor, ennyire vállaltak garanciát a tulajdo­nos települések, s ekkor 20 év­re lesz — lenne— elegendő a terület. Miután azonban a ter­vezettnél kevesebb, 60-65 ezer tonna anyag kerül Kétpóra, ez az idő valószínűleg kitolódik majd. Sirályok köröznek a „tengernyi” szeméthalom fölött Mennyi a város kommunális hulladéka? hétköznaponta Négy kommu­nális, és egy házhoz menő, szelektív hulladékgyűjt&járat dolgozik a megyeszékhely ut­cáin. Utóbbi a sárga és a zöld szelektív zsákok begyűjtésén. Téli napokon 100 tonna kom­munális hulladék gyűlik össze átlagosan a városból, míg nyá­ron másfélszer annyi keletke­zik. Nyaranta kiegészíti ezt át­lagosan napi 7 tonna kommu­nális zöldhulladék is. Éves szinten eléri a 23 ezer tonnát a város kommunális szemete, a zöldhulladéké pedig az 1800 tonnát. A szelektív hulladékgyűjtés szolgálatára jelenleg 94 gyűjtő­sziget üzemel Szolnokon. Ebből 35 úgynevezett négyfrakciós sziget (papír, műanyag, fehér üveg és színes üveg gyűjtésére), további 59 pedig többnyire két- frakciós papír és műanyag, vagy üveg és színes üveg foga­dására. Összességében, Szolno­kon, 220-240 harang fogadja folyamatosan a szelektíven gyűjtött hulladékot. Ezekből évente 250 tonna papír, 55 ton­na műanyag és 50 tonna üveg gyűlik össze, szelektív kezelésre alkalmas állapotban. REMONDIS Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy 2010. március 16-tól az alábbiak szerint változik ügyfélszolgálati irodánk nyitvatartási rendje: hétfőn, kedden, csütörtökön: 7.30-tól 15.00-ig, szerdán: 8.OO-tól 20.00-ig (pénztár 17.30-ig), pénteken: 7.30-13.00-ig. Ügyfélszolgálati iroda: Szolnok, József Attila út 85. Hulladékszállítás: 5§6ll-430, 56)611-440 Parkolás: 5§6ll-456, 56*611-421 www.remondis.hu • info@remondis.hu Köszönjük megértésüket és együttműködésüket! A kétpói lerakó - a számok tükrében

Next

/
Thumbnails
Contents