Új Néplap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-13 / 61. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁRCIUS 13., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR OlvasóinK írtáK Ki értékeli a munkánkat? Nemrég olvastam arról, hogy „23 országban 24 ezer ember megkérdezésével készült egy felmérés. A válaszokból kiderült, a legtöbben Indiában (54 százalék), Törökországban (52 százalék), Japánban (48 százalék), Kínában (34 százalék), Oroszországban (34 százalék) és Magyarországon (34 százalék) vélekedtek úgy, hogy a nőknek nem kellene dolgozniuk. Meglepő módon a „nő helye otthon van” kijelentéssel egyetértők közül többségben vannak a 18-34 éves korosztály képviselői! A válaszadók összességében azonban 74 százalékban nem értettek egyet a kijelentéssel.” Egy szakember szerint annak ellenére, hogy a múlt század során a nők nagy előrelépést tettek a társadalomban való részvétel terén - a politikától a munka világán, a sporton és a médián át á szellemi törekvésekig -, sok korláttal kell még megbirkózniuk. Egyetértek a véleményével. Magyarországon a háztartási feladatokat még napjainkban is zömmel a nők végzik, azzal együtt, hogy aki csak munkát tud találni, még dolgozik is. Egyelőre kevés az a férfi - tisztelet a kivételnek -, aki segít otthon a munkába járó feleségnek: hajlandó bevásárolni, mosni, főzni, gyerekekkel, a tanulásukkal foglalkozni. Többsége napjainkban is a tradicionális családfenntartó, -eltartó szerepét élvezi. Teszi ezt annak ellenére, hogy — a gazdasági környezet és egyéb ok miatt — nem tud annyi pénzt hazavinni, hogy el tudja tartani a családját. A mai általános kétkeresős családi modell miatt a 18 és 34 év közötti korosztály képviselői is elgondolkodhatnak azon, hogy értékes, szükséges és fontos a nők munkája. És ez ne csak nőnap táján jusson eszükbe! H. Barbara, Szolnok Olvasóink leveleit várjuk a zol- tanne.szundi@axelspringer.hu e-mailre vagy az Uj Néplap (5001 Szolnok, Mészáros L. út 2.) címére. Nőuralom a fazekascsaládban meghittség Szűcsék nem a távolságot, hanem a rokonságot tartják benne szappanos víz, a szája ruhával lekötve, és azzal locsolt meg bennünket, hogy el ne hervadjunk — emlékszik vissza Zsuzsa néni. Ha nagy ünnep van, Karcagról is átjön a rokonság, s olyankor a füredi asszonyok sütnek-főznek, ki-ki azt csinálja, amiben a legjobb. A lányok közül Andi a torták mestere, Judit inkább a pogácsa- és kalácssütésben remekel. Persze könnyű úgy a főzés, hogy a papa mindent megtermel hozzá, szól bele a beszélgetésbe a háttérből Szűcs Imre. — Csak rám kell szólni, hogy fogjak valamit a baromfiudvarban, meg aztán egy hízó is csak elpusztul a portán - mondja, miközben térdén lovagoltatja jövendőbeli kis segítségeit, a másfél éves fiúunokákat. V GYORSSZAVAZAS ■ Ön szerint mennyire fontos ma az embereknek a család? Szavazzon honlapunkon x hétfő 16 óráig: SZ0U0N.hu / A szavazás eredményét keddi számunkban közöljük. Szűcs Imre tiszafüredi fazekasmester portáján gyakran csendül fel női hang. Merthogy a szebbik nem képviselői elsöprő többségben vannak a családban. Pólyák Adrienn Egy vasárnap délután kerestük fel a tiszafüredi Szűcs famíliát. A nagy ebédlőasztalt hat nő ülte körül: a dédnagymama, Baranyai Zsuzsanna, lánya Szűcs Im- réné Nagy Erzsébet, két unoka, Judit és Andi, valamint két dédunoka, Puskás Dorka és Szabó Izabella.- Most három hónapig voltunk így együtt, de a dédi hamarosan visszamegy Karcagra, a nővéremhez — mondja Erzsiké, jelezve, hogy rajtuk kívül is vannak még asszonyok a családban. A két lány, Judit és Andi családjával együtt a szülőkkel egy portán élnek, így természetes, hogy sülve-főve együtt vannak. Ahol ennyi nő összegyűlik, ott mindig van miről beszélni. A fő téma persze a gyermeknevelés.- A lányok meg az egyik unokanővérük egyszerre voltak állapotosak. Természetes, hogy mindig arról volt szó, ki hogyan viseli a terhességet, tanácsokat adtak egymásnák — fűzi hozzá Erzsiké.-A férjeink persze néha értetlenül kérdezik: ti mindent megbeszéltek j egymással? Hát bizony meg — veszi át a szót Judit. - Nálunk soha nem volt olyan, hogy ha gyermek született, tanácstalanok lettünk volna. Anyu tanácsait meg is fogadtuk, a dé- diével az a baj, hogy ma már egészen más világ járja, mint amikor ő szülte a gyerekeit. Akkoriban például tehéntejet adtak a kicsinek, ha az anyja nem tudta szoptatni, ma már ezt nem lehet.- Azt mondják, nem egészséges. Az én gyerekeim ették a tejet, aludttejet, és nézze Erzsikéből is milyen szép derék asszony lett — mondja Szűcs Imre a másfél éves Tivadarral (balra) és Leventével figyelte a beszélgetést A hölgykoszorú (balról jobbra): Szabó Izabella, Szűcs Andrea, Baranyai Zsuzsanna, Szűcs Imréné Erzsébet, Szűcs Judit és Puskás Dorka nevetve Zsuzsa néni. - Én egy karcagi tanyán születtem, nagy volt a család, kilencen voltunk testvérek, 4 lány, 5 fiú. Csak azt mondhatom, a mai gyerekeknek is úgy kellene felnőniük, mint ahogyan mi felnőttünk - teszi hozzá.- A dédi mindig azt mesélte, hogy a szülőktől soha egy hangos szó nem hangzott el, nem volt veszekedés, pedig szegénységben éltek, de nagy-nagy békességben - mondja Judit. A családi legendárium szerint volt olyan a tanyán, hogy a gyerekek egész télen sült tököt ettek, amitől szép sárga lett a színük. Az orvos pedig nem tudta mire vélni, hogy vajon mi bajuk lehet.- Egészséges volt az, amúgy is mindent megettünk, mindennek örültünk, amit szegény anyámék a piacról hoztak — emlékszik vissza Zsuzsa néni. Akkoriban sokkal többet beszélgettek az emberek, összejárt a rokonság.- Ma már úgy van, hogy nem a rokonságot tartják, hanem a távolságot — vonja le a rohanó tempó tanulságát a dédnagymama. S bár az élet felgyorsult, Szűcsék azért odafigyelnek arra, hogy a családi összetartás megmaradjon.- Még a mi gyerekkorunk is más volt, mint a mi gyerekeinké — veszi át ismét a szót Judit. — Több idő volt egymásra. Emlékszem, anyuéknál nagy kártyapartik voltak, aztán a disznótorok is emlékezetesek, mert olyankor is összejött az egész rokonság. Volt olyan Imre- meg Erzsébet-nap, amikor 70-80 ember fordult meg nálunk, több csapatban. A családi ünnepeket ma is mindig megtartják. - Mi még a húsvétra is készülünk, nem úgy mint mások, akik inkább menekülnek előle. Persze ma már a húsvét is más, mint a dédnagymama idejében volt.- A tanyán sok locsolkodó nem volt, de azért a szomszédok mindig átjöttek. Hozták a veder vizet, és azzal öntötték meg a lányokat. De volt olyan legény is, aki egy kis üveggel érkezett, A lányok viszik tovább az apai mesterséget A szűcs családban mindenki fazekas. Mindkét lány népi iparművész és a népművészet ifjú mestere. Szakmai téren somit köztük rivalizálás. Engem Judit tanított meg gyúrni, így aztán bár jobbkezes vagyok, úgy gyúrom az agyagot, mint a balkezesek - enged bepillantást egy-két titokba Andrea. Mint mondják, a szakma mára meglehetősen elnőiesedett, pedig vannak a fazekasságnak munkafázisai, ahol az ügyes kezű nőkre van szükség, más fázisoknál pedig bizony elkél a férfierő. A Szűcs famíliában ezt családon belül meg tudják oldani. Nehéz pénzügyi év elé néznek abádszalók A csökkenő támogatás rontja a város helyzetét Az abádszalóki önkormányzat az előző évinél 87 millió forinttal kevesebb normatív állami támogatást kap, ami jelentősen rontja a város nemrégiben elfogadott idei költségvetését. A valamivel több mint 2,2 milliárd forintos főösszegű büdzsé forráshiánya 165 millió forint, ezt azonban tovább növeli a meglévő költségvetési és fejlesztési hitelállomány. Ezekkel együtt több mint 500 millió forintos hiány mutatkozik, tájékoztatott Bordás Imre polgármester. A városvezető elmondta, hogy az önként vállalt feladatok elhagyása jelenthetne némi gyógyírt a helyzetre, de ezek többségéhez nem nyúltak a képviselők. Eltűnt a költségvetésből a polgármester költségtérítése, megszüntették az oktatás területén dolgozók kiemelt kereset-kiegészítését, nem egészítik ki a vállalkozó házi orvosok rendelőt működtető támogatását sem, és visszafogottabban támogatják az első lakáshoz jutókat. Ugyancsak kisebb mértékű támogatást kap a tűzoltóság és a sport. A humán területen további intézkedések várhatóak, az iskolát, a városi könyvtárat, a Babamúzeumot és a művelődési házat illetően. Ezek részleteit május 15-ig kell kidolgozni. Megemelték a helyi iparűzési adót, valamint a városüzemeltetési feladatokra fordított kommunális adó mértékét. Az idegenforgalmi adó viszont a tavalyi szinten maradt. A helyi adók kérdésére áprilisban tér vissza a sza- lóki képviselő-testület, mondta a polgármester. Bordás Imre szólt néhány folyamatban lévő fejlesztésről is. így az orvosi rendelő felújításáról. A100 milliós beruházás várhatóan a nyár elejére készül el. Hatmillió forintot fordítanak járdaépítésre, egy kistérségi pályázaton elnyert 40 millió forintból pedig új, fedett buszmegállókat építenek, buszöblöket, szigeteket alakítanak ki. Ugyancsak pályázati forrásból, 32 millió forintból oldják meg a városháza akadálymentesítését. ■ P. A. A hősökre emlékeztek, a legtöbb iskolában már tegnap megtartották a nemzeti ünnepünk tiszteletére rendezett megemlékezést. Képünk a szolnoki Körösi Csorna Sándor Általános Iskola és Konstantin Művészetoktatási Intézmény negyedikesei láthatók az ünnepségen. Három nap, 366 ezerforintos helyszíni bírság Összesen 473 járművezetőt ellenőriztek a megyében az e hét közepén, március 9 és 11 között megrendezett TISPOL-akcióban. Szabó Zita százados, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője közölte, hogy közülük tíz bizonyult ittasnak, Négy személygépkocsi-vezető, illetve hat kerékpáros. Tizenkilenc esetben pedig az érintettek nem használták a biztonsági övét. Hetven fővel szemben összesen 366 ezer forint helyszíni bírságot szabtak ki, harmincegy esetben szabálysértési eljárás megindítására került sor. Az akció három napja alatt gyorshajtás miatt 542 esetben indul köz- igazgatási eljárás. ■
