Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-03 / 28. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 3., SZERDA 13 TÜKÖR M ű vészetkedvelő mecénás művészetek Azt vette észre: jelentős műgyűjteménye van Gonda Sándor a Kokas Ignác-mű és egy Györfi-szobor társaságában. Számára a tárgyak nem a gazdagságot testesítik meg. Kerékpárral járják majd körbe a Tiszazugot Sikeresen pályázott a tiszaföldvá- ri Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Kol­légium. Az intézmény az EGT/Norvég Finanszírozási Me­chanizmus keretében támogatott „Környezettudatos nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája” té­májú felhíváson nyert. A beadott, „Két keréken a Tiszazugban a bio- diverzitás megőrzéséért” című projektjük célja a Jász-Nagykun- Szolnok megyei kistérség, a Ti­szazug környezeti értékeinek megóvása, a környezettudatos magatartás és szemlélet kialakí­tása, kerékpáros tájbejárással, közlekedésbiztonsági és környe­zetvédelmi témájú rendezvé­nyekkel, múzeumpedagógiai órákkal, kiállításokkal, valamint táj- és természetfotó-versennyel. Ezzel olyan középiskolai generá­ciót szeretnének nevelni, mely megszereti a természetet, megér­ti, miért van szükség a környezet védelmére, a természeti erőfor­rások ésszerű felhasználására, a biodiverzitás fenntartására. A projektnek az iskola valamennyi dolgozója és tanulója részese és közreműködője lesz. Az elnyert mintegy tízmillió forintot kerék­párok beszerzésére, kerékpártá­roló építésére, audiovizuális esz­közök vásárlására, előadások le­bonyolítására, kirándulások költségeire, valamint kiállítások szervezésére fordítják. ■ R. Á. A faluban fával, cserjével fűtik a hivatal épületét Idén, a szokatlanul hideg tél el­lenére sem költenek többet fű­tésre Hunyadfalván, mint az el­múlt évben. A faluban, az ön- kormányzat területéről össze­szedett hulladékfával fűtik már két éve a polgármesteri hivatal épületét. A szükséges fűtőanya­got, a nemrég kitakarított teme­tőből összegyűjtött cserjékkel pótolják. Az önkormányzat, az orvosi rendelő, a házi gondozó és a szociális étkezde épületé­nek tüzelése körülbelül félmillió forintba kerül a fűtési szezon­ban, tájékoztatott Vékonyné Há­zi Eszter polgármester asszony, aki elmondta, hogy jó meleg van a helyiségekben. ■ B. B. Érdekes képzőművészeti kiállítás nyílt nemrég Mezőtúron, a Városi Ga­lériában élvonalbeli kor­társ művészek alkotásai­ból. A negyvenöt fest­mény és két szobor egy helybeli művészetpártoló nagyvállalkozó, Gonda Sándor — és cége — gyűj­teményéből valók. A kiál­lított műtárgyak a teljes Gonda-gyűjtemény egy- harmadát teszik ki. L. Murányi László- Nem vagyok a klasszikus érte­lemben vett gyűjtő - mesélte la­punknak Gonda úr a kiállítóte­remben, a kedves Kokas Ignác festménye előtt álldogálva. - A műgyűjtők ugyanis tudatosan kiválasztanak maguknak egy- egy korszakot, stílust, esetleg csak festőt, szobrászt, és beáll­nak arra az irányra. Ők többnyi­re befektetésnek szánják a vá­sárlást, és abban bíznak, hogy a megszerzett alkotások értéke idővel majd növekszik, és nyere­séggel adhatnak túl rajta. En vi­szont csak belesodródtam a gyűjtésbe, és szinte mindegyik képhez, szoborhoz valamilyen érzelmi szál köt. Csak olyan ké­peim, szobraim vannak, ame­lyeknek alkotóit ismerem, és jó személyes viszonyom alakult ki velük.- Akár mecénási kapcsolat is?- Előfordul olyan is. Kiállítot­tuk például most egy tehetséges­nek tartott mezőtúri fiatal, Ja- kucs János egyik képét is. No, ő néhány évvel ezelőtt azzal jött oda hozzám, hogy Stuttgartba kapott egy ösztöndíjat, de továb­bi támogatásra lenne szüksége a stúdiómon való részvételhez. Mi­után pedig a cégemnek éppen oda vannak partneri, beszállítói kapcsolatai, vállaltuk a támoga­tását. Köszönetként kapta a cé­gem ezt a festményét. meséli Gonda Sándor, hogy néhány éve, felszámolás után, a cége vásárolta meg az egykori Túri Fazekas Szövet­kezet vagyonát, benne a szö­vetkezet teljes mintakollekciö ját is. Rendkívül nagy kultu­rális érték, amit azóta is egy­- Kívülről jött emberként, befo­gadta ez a viszonylag zárt mű­gyűjtő közeg? — Mostanra már igen. Keres­nek, hívnak a gyűjtők, jelzik, ha van valami eladó képük, amiről azt gondolják, hogy érdekelhet engem. És keresnek már olyan­kor is, ha vennének valamit, ami az enyém.- Mérnökemberként, nagyvál­lalkozóként, mi fordította a művészetek felé?- Egyfelől a házasságköté­sem, még az évtized elején. A fe­leségem, lévén szakmabéli, képzőművészetekhez értő em­ber, aukciókra, kiállításokra járt, és egy idő után én is vele mentem. Kettőezernégyben az­tán kuratóriumi elnöke lettem a ben tartott az új tulajdonosa, és szeretné azt majd a város­nak adományozni feltéve persze, hogy Mező­túr kész lesz majd méltó mó­don gondozni saját kultúr­történetének ezt a jelentős szeletét. Mezőtúri Alkotótelepet működ­tető alapítványnak. Akkoriban pénzügyi és szervezési gondok nehezítették a munkát, emiatt kért fel engem elnöknek a pol­gármester úr. Sikerült rendbe tenni az alapítvány ügyeit, és közben sok értékes kapcsolat­ra tettem szert. — Ön gazdag ember, ennek a durván százötven darabos mű­gyűjteménynek a tulajdonosa­ként?- Számomra ezek a tárgyak nem a gazdagságot testesítik meg. Nem úgy tekintek rájuk, mint vagyonra! A gyerekeim számára viszont már valószí­nűleg vagyoni értékként jele­nik majd meg elsődlegesen a gyűjtemény. Én büszke vagyok arra, hogy ismerhettem Kokas Ignácot, és életének utolsó sza­kaszában még vásárolhattam tőle. És büszke vagyok Rékas- sy-rézkarcokra, vagy a számo­zott Vasarely-nyomatokra is. Nagy értékek, de számomra el­sősorban nem anyagi értelem­ben. Még úgy sem, hogy több olyan szerzőtől is vásároltam, akikről azt mondják a hozzáér­tők: néhány év múlva nagyon sokat érnek majd... Újabb helyen fektet pénzt tehetségekbe a bankvezér A Jászság, Somogyország és Pécs után Szeged környéki fiata­lokat is felkarol a jászárokszállá­si születésű Csányi Sándor OTP- elnök. Harminc Szeged környé­ki, tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermeket karol fel idén hazánk egyik leggazdagabb embere, Csányi Sándor, egymil- liárdból létrehozott alapítványa révén. Márciustól lehet jelent­kezni az akár 10-15 évre szóló támogatásért. „Jobban kell figyelnünk az utánunk jövőkre. A Csányi Ala­pítványt 1 milliárd forinttal ala­pítottam a magánvagyonomból. Célom, hogy a tehetséges, de hát­rányos helyzetű gyermekek ne kallódjanak el Magyarországon” — e szavakkal köszönti magán- alapítványa honlapjának látoga­tóit hazánk egyik leggazdagabb embere, az OTP elnöke, a Hck és a Sole tulajdonosa, Csányi Sán­dor. A program 2006-ban indult a Jászságban és a Somogy me­gyei Nagybajom térségében, majd Kaposvárt és Pécset kap­csolták be. Idén Szeged környé­kén is megkezdi működését a szervezet. A helyszínek az alapí­tó életének fontos állomásaihoz kötődnek—írta a Délmagyar.hu. — A tehetséget a Debreceni Egyetemen összeállított tesztso­rozattal mérjük fel, egyedi mér­legelést alkalmazunk. A prog­ram intellektuális tehetségre vo­natkozik, nem sport-vagy művé­szeti talentumra. Minden kivá­lasztott gyermek családját felke­ressük, júliusra tervezzük az el­ső közös táborozást - sorolta az alapítvány ügyvezető igazgatója, Fuszek Csilla. A helyi tsz mezőőrének és a háziipari szövetkezetben fonal­hajtóként dolgozó feleségének második fiaként született 1953- ban Csányi Sándor Jászárokszál- láson — derül ki életrajzából. A szerény körülmények között ne­velkedett fiatalember albérletet nem tudott fizetni, ezért a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolán folytatott tanulmányai idején éj­szakás kollégiumi nevelőtanár­ként dolgozott. 1974-től a Pénz­ügyminisztérium alkalmazottja volt, közben elvégezte a Közgaz­dasági Egyetemet. 1992 óta az ország legnagyobb kereskedel­mi bankja, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Vagyonát a különféle toplisták 50-160 mil­liárd forintra becsülik. ■ A híres túri fazekasörökség gondozója Volt egyszer egy remek zenekar Szolnokon, az Integrál emlékezés Egykori tagok találkoztak egymással és késő estig beszélgettek a régmúlt szép időkről 1965. január 24-et írtunk, ami­kor Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Házban Bartha Kornél, Gulyás László, Róna­széki Tibor, Bendó János, Ro- zsinszki László és Túróczi Fe­renc megalapította az Integrál nevű zenei együttest. A belépő­díj erre az úgynevezett élő ze­nére akkor öt forint volt. A ze­nekar minden egyes fellépésért személyenként 87 forintot ka­pott, és folyton-folyvást telt ház, több száz hallgató, táncoló előtt muzsikált. Az est a zenészeknél rendsze­rint az Alföldi étteremben fejező­dött be, ahol a keresetből egy jó vacsorára, italra is futotta. Lá­nyok is előfordultak, de jórészt hiába, mert akkorra már a zené­szek többsége foglalt volt. így kezdődött a hőskor, ame­lyik 1965-től 1971-ig tartott. A zenekarnak mindig hat tagja volt, és ennyi idő alatt összesen tizenöten for­dultak meg az együttesnél. Szolnok szinte minden közked­velt szórakozóhelyén felléptek: így nem hiányoztak a tablóbá­lokról, az iparos- és vadászbá­lokról, sportköri bálokról, ötórai teákról sem. Sőt, játszottak a me­gye szinte valamennyi kultúrhá- zában. 1966-ban pedig Salgótar­jánban az amatőr zenészek or­szágos fesztiválján ezüst diplo­mával jutalmazta őket a zsűri. A gázsi néhány esztendő múlva fellépésenként fejenként 100 fo­rint lett, ha viszont nyolc órát ját­szottak, akkor 150. Az együttes zöme képzett muzsikusokból verbuváló­dott, a többi­ek pedig orr­vérzésig ta­nultak, gya­koroltak. Sokszor felléptek a Mú­zeum étteremben is. Sajnos, azóta a zenekarnál 1971-ig megfordult tizenöt tag­ból öten már nem élnek. A megszűnt együttes 1985- ben újraalakult, és ezek a tagok 2007-ig zenéltek együtt. A mi­nap az egyik alapító tag, Bartha ■ Szolnok zenei életének meghatározója volt a népszerű zeneekar. Kornél gondolt egyet, mi lenne, ha a vasútállomásnál lévő Cso­móponti Művelődési Házban is­mét találkoznának a régi muzsi­kusok. Ámbár Bartha úr eredetileg egy ebédre hívta meg zenésztár­sait, az összejövetel olyannyira jól sikerült, hogy az este vetett végett találkozójuknak. Sőt, el­határozták, hogy az újabb össze­jövetelig nem várnak ennyit, hi­szen az évek rohannak, az isme­rős arcok fogynak. Pedig egyko­ron Szolnok zenei, kulturális éle­tének ismert alakjai voltak, hi­szen évekig nélkülük elképzel­hetetlennek bizonyultak a zené­vel egybekötött rendezvények. ■ D. Szabó Miklós A nosztalgiatalálkozón. Álló sor balról jobbra: Munkácsi István, aki gitáro­zott, trombitált, Agócs László dobos, Münnich Károly alias Carlos, aki egy sajátos gitárt tervezett, Kalina Mihály dobos, Ács László szólógitáros. Ül­nek: Bartha Kornél szaxofonos, énekes, Gulyás László billentyűs, a zene­kar vezetője, Rozsinszki László gitáros. A képen nincs rajta Túróczi Ferenc szintén alapító tag, aki dobos volt.

Next

/
Thumbnails
Contents