Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-23 / 45. szám
12 TÜKÖR ÚJ NÉPLAP-2010. FEBRUÁR 23., KEDD Szolnoki csapat is bejutott a RangAdó kozepdontojebe A RangAdó című vetélkedőről tartott a minap sajtótájékoztatót dr. Nagy Tibor Miklós, az APEH Észak-alföldi Regionális igazgatója a Szolnoki Főiskolán. — A fiatalok adózási ismereteinek bővítése és az adótudat formálása nélkülözhetetlen az APEH számára, ezért is vállal részt az Adóhivatal a középiskolások adózási ismereteinek megalapozásában. Mindannyiunk számára fontos, hogy a fiatalok ne csak úgy tekintsenek az adózásra, mint szükséges rosszra - nyilatkozta lapunknak dr. Nagy Tibor Miklós. Továbbá azt is kiemelte, hogy a vetélkedőn való részvétel során a diákok nem csak adózástörténeti érdekességeket tanulhatnak meg, hanem elsajátíthatják napjaink alapvető adózási tudnivalóit, a magyar adórendszer felépítését és működését, az adónemeket, az adózók jogait és kötelességeit, és megismerkedhetnek magával az adóhivatallal is. A középiskolások számára másodjára megrendezett vetélkedő első fordulóján az Észak-alföldi régióban 81 csapat indult. Az internetes fordulóból azonban csak öt csapat jutott tovább a regionális középdöntőbe, közülük az egyik egy szolnoki. Az országos versenyen pedig majd hét csapat küzdhet az első helyért járó díjakért, a laptopokért. ■ Még nem termel, de üzembővítést tervez egy cég Az utóbbi időkben csökkent a vállalkozások száma Tiszavár- konyban, tudtuk meg Mészáros Zoltán polgármestertől. Mindez annak ellenére történik így, hogy az önkormányzat igyekszik ösztönözni a cégek megjelenését, tevékenységét a községben. A kezdő vállalkozásoknak például az első időkben nem kell iparűzési adót fizetniük. Szerencsére azért akad olyan cég, amely ugyan még nem kezdte el a munkát a településen, de máris bejelentette: ha bejönnek a számításai, bővítené az üzemét, s újabb helybelieket venne fel. ■ M. G. A. Zavarta, hogy pénzt gyűjtöttek jezsuita Imponált neki, hogy kiváló prédikációkat tartottak a templomban P. Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes életének nagy részét misszióban, Japánban töltötte. A rendszerváltás után tért visz- sza Magyarországra. Be- senyszögön tartott előadása előtt beszélgettünk vele. Négyesi Ildikó- Miért döntött a jezsuita szerzetesrend mellett?- Amikor fiatal voltam, ami nagyon régen volt, a mögött, amit a magyar kereszténységben, főleg a magyar katolikus egyházban igazán szépen, átgondoltan, önzetlenül, buzgóan csináltak az emberek, nagy részben ott voltak a jezsuita atyák. Nem Voltak a frontvonalban, nem mutogatták magukat, de jól végezték a dolgukat. Ott volt Banga Béla, Kerkai Jenő, Bíró Ferenc, Csávosi Elemér, ők voltak a nagy nevek. Kerkai Jenő például nagy hatású jezsuita páter volt, aki a múlt század első felében a Kalot-moZgalom keretein belül több tízezer fiatalt volt képes megszólítani és elindítani az életbe. Reményt tudott adni az ifjúságnak. Nagyon bosszús voltam diákként, amikor a papok a templomban per- selyeztek. Régen úgy volt, hogy a sekrestyés bácsi jött, mindig egy hosszú rúdon volt a zacskó, és az emberek elé tartotta. Csengő is volt rajta, ami zavarta a misét. Ez engem is zavart, hiszen nem a pénz gyűjtése a fő dolog. Egyetlen templom volt Budapesten, ahol nem volt perselyezés, az a jezsuitáké volt, azonkívül pedig remek prédikációkat tartottak. Ez nekem nagyon imponált, így amikor valahogyan a Jóisten az üstökömön megragadott és arra hívott, hogy papja legyek, a gyóntatom azt javasolta, hogy húszesztendős lévén, jobb lenne, ha szerzetes papnak mennék, mint egyházmegyésnek. Több rend van a szerzetes papoknál is, én a jezsuitákat vá^ lasztottam. Mit ad Isten, egy évvel azután, hogy 1944-ben beléptem a rendbe, hívott engem az újonc mester, és megkért arra, hogy vezessem be a házi szokásokba egyik új jelentkezőnket, akit én már ismerek. Ki!■ eHní A nyolcvanhét esztendős jezsuita szerzetes sokat tapasztalt már életében. Szellemi frissességéről tanúskodik, hogy napjainkban is oktat. derült, hogy az illető nem más, mint az én volt lelki gyóntató atyám.- Úgy tudom, sokáig élt Japánban.- Ez így van. A jezsuita rend kezdettől fogva missziós rend. Az első ember, aki Jézus Krisztus nevét kiejtette Japán földjén, az egy jezsuita szerzetes, Xavéri Szent Ferenc volt. Mivel itthon betiltották a rendünket, és már nem lehetett bennünket magyar földön tovább képezni, kiszöktünk az országból. Rómából ugyanis jött egy üzenet, hogy a papok maradjanak itthon és szenvedjenek a többiekkel, de akiket még nem szenteltek fel, hagyják el Magyarországot. Ki is szöktünk az országból, a határnál átmásztunk a drótkerítésen. Ekkor elgondolkodtam azon, hogy mit csináljak az életemmel. Mivel a szerzetes engedelmesség alatt áll, ezért nem magam döntöttem ezt el. Minthogy volt Xavéri Szent Ferenc, és a magyar az mégis a kelet népe, ezt már Széchenyi István is megmondta, úgy gondoltam, otthon fogom érezni magam keleten. Az volt az én nagy vágyakozásom, hogy Xavéri Szent Ferenc nyomán hirdethessem az evangéliumot és Jézus tanítását ötvözzem a nagy ázsiai, japán kultúrával. Ennek érdekében írtam egy levelet a mi általános római rendfőnökünknek. Elfogadták a jelentkezésemet azzal a feltétellel, hogy Rómában befejezem a tanulmányaimat. 1956- ban hajóra szálltam, és ötvenna- pos utazás után érkeztem meg a felkelő nap országába. A papneveldében a japánoktól tanultam beszélni a napi élet során. Magyar embernek könnyebb japánul megtanulni, mint a többi európainak, mert hasonlít a nyelvtanunk, a mondatszerkezetünk és a gondolkodásmódunk. ÖszP. Nemeshegyi Péter névjegye titulus: jezsuita szerzetes, egyetemi tanár, dékán iskola: római Gergely Egyetem (teológiai doktorátus) kitüntetés: a japán Szent Kincs Rendjének, Arany Sugarak a Nyakszalaggal kitüntetettje ÖNÉLETRAJZI VALLOMÁSA: „Nem is olyan rossz foglalkozás a papság. ” FILMSZEREP: a 2002-es „A Hídember” című történelmiéletrajzi fűmben egy esküvői jelenetben tűnik fel, mint lelkész. szesen harminchét esztendőt töltöttem ott. Mindenféle szép munkám volt, taníthattam egyetemeken, főiskolákon, embereket kereszteltem és azt hittem, ott fognak engem eltemetni. Ám jött a rendszerváltozás, és már Magyarországon is létezhettünk. A jezsuita atyák hívtak haza, így a római főnökünkhöz fordultam, hogy segítsen a döntésben. A tőle kapott levélben az állt, hogy misszióba küldenek Magyarországra. Azt hittem, hogy egy-két-három évig fogom azt teljesíteni, de hazajövetelem óta eltelt tizenhat év.- Mi lehet a titka a jó erőnlétének?- Nem tudok az egészségemre ügyelni, de talán a lelki béke lehet az oka. Még fiatalokkal is tudtam foglalkozni, most is tanítok főiskolákon. Amíg az ember fiatalokkal van körülvéve, átragad tán rá a fiatalság. Azt is mondja egy régi egyházatya, hogy a Szentlélek mindig fiatal. A fiatal Szentlélek az emberekben is és a fiatal egyházközségekben is állandóan megifjúho- dást hoz létre. HALLGATÓ Először úgy voltam az Adagióval első lemezük megjelenésekor, hogy egy, az II Divo-divat- hullámot meglovagló fiúcsapatról van szó, amolyan crossover zenei stílusban. Mára nem kétséges, hogy az Adagiónak hoszszabb távon is helye van a zenei palettán. Ezt megerősíti legújabb albumuk is, a Hollywood, amelyen filmslágereket dolgoztak fel. A három fiatalember — Ho- monnay Zsolt, Balczó Péter és Nagy Sándor - hangi adottságait jól kihasználva, színes és érdekes megoldásokkal, vokál- lal és fajsúlyos hangszereléssel készítette el a népszerű dalok feldolgozásait. Számomra az egyik húzódal a Scorpionstól a Still Loving You, amely nagyon erősre sikeredett, már csak a rockos hangvétele miatt is. A Száguldás, Porsche, szerelem, melyet Cserháti Zsuzsa és Charlie énekelt a ’80-as években, szintén meglepetés: kissé lassabbra fogták, hogy aztán a refrénben visszatérjen az eredeti, gyorsabb ritmus. Nagyon jó! A CD bónuszfelvétele, az Olasz egyveleg jól ismert operabetétdalokkal szintén azt mutatja, hogy a fiúk otthonosan mozognak a komolyabb és könnyedebb műfajban is. Bővebben: SZOUON.hll/Zeneajánló (Adagio: Hollywood. Kiadó: Sony Music) m B. Gy. Tv-notesz VALKÓ MIHÁLY ROVATA Rosszízű álmom volt a minap, és csak magamat okolhatom érte. Ó, én balga lélek, megnézem előző este Hajdú Péter műsorát, a Frizbit, mely újabban a TV2 csatornáján látható. Nem mellesleg ugyanakkor amikor a konkurenciánál a Heti hetes járja. Szálljunk csak ringbe vele, és üsse is ki. (Nem oly nehéz, gyengélkedik.) Ádáz verseny dúl a két nagy kereskedelmi között, aminek a kárát végül is mi látjuk. Nem azonos időben főzőcskéz- nek-e itt és ott, s vajon nem párhuzamosan fut-e a két népszerű sorozat, a Barátok közt és a Jóban, rosszban is, hogy ne lehessen nézni aztán az egyiktől a másikat. Jó, ettől persze nem dől még össze a világ, ámde mégis... Mint egy rosszízű álom Miként attól sem, amit Hajdú Péter művel álbeszélős magazinjában, aki egyébként „édes gyermeke” a televíziónak, mondhatni celebkirály, elég ha megmozdul, már is ott a képernyőn, akár asszonyostul. Hogy miért oly kapós, azt csak az Isten tudja, de talán még ő sem. Pedig nem tesz csuda dolgokat ezúttal sem. Sőt, vendégeket hív magához, többnyire a celebek világából. És rezzenéstelen arccal faggatja vagy provokálja is őket, hamuszürke tekintettel, „ártatlanul” turkál magánéletük szennyesében, és buldog módjára hálószobatitkok után szimatol, amit én végtelenül gyűlölök. S még humorizál is, ízléstelenül. Azzal például, hogy Mary Zsuzsi szűz férfiba szerelmes, és hogy volt férjénél, Klapkánál nemcsak ékszert, de még használt aszszonyt is lehet kapni. (Illik ez?) Aztán igazi dráma helyett műbalhék, például a fogyókúráztató testedző Norbié, akit állítólag súlyosan vert meg egyik vendége a saját éttermében. A bulvársajtó ezt rég megszellőztette már. Eladni újdonságként, bizony nem semmi! Se Zámbó Jimmy barátnőjét, aki állítólag megmondta volna, ki is volt a dalos gyilkosa. Csak hát nem mondta meg, csalétek volt csupán. Gesztesy Károly házasságtörési története is lerágott csont már, kell a kutyának, rágódjon az rajta. Botrányhősök: Ciccolina, Fekete Pákó, aki most újfent felbukkant, de lesz még Győzike is. A hét vallomásának - mert hogy az is van itt - legutóbb Paudits Béla jutott, az ő sirámai sanyarú sorsáról, no meg arról, hogy készül már arra is, hogy végezzen magával bármikor, fényes nappal is, a köteleket is tanulmányozta már. Celebhő- sök, már ismert mesék, kisért a dejá vu, a már láthatott és hallhatott szelleme. Ami pedig végül említett álmomat illeti: nos, azt álmodám, hogy az öngyilkos Paudits nem tudja nyakára tenni a kötelet, s nekem kell azt megtennem helyette, és már a kezembe is vettem, amikor szerencsére felébredtem. Borzasztó volt, nyomasztó, akár maga ez a Frizbi is. Kellett nekem megtekintenem! 1 t
