Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-20 / 43. szám
ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUAR 20., SZOMBAT TŰKOR 13 Hivatása a szegénység elleni küzdelem portré Irénke saját tapasztalataiból merítve segíti a nélkülözőket és az elesetteket Az unió szegénységellenes évet hirdetett, ennek részeként Madridban szerveztek konferenciát a közelmúltban. Itt felszólalt a kunszentmártoni Szvoboda Zoltánná is, aki arról beszélt az unió befolyásos politikusai előtt, hogy milyen a szegények társadalmi folyamatokban való részvétele. Németh Gergő Szvoboda Zoltánná kétszer járt már Brüsszelben a szegénységellenes hálózatok európai találkozóján, most pedig Madridban tette tiszteletét. Jómaga megtanult beszélni arról, hogy milyen szegénynek lenni, s próbál másokat is tanácsokkal ellátni, hogyan változtathatnak helyzetükön. — A legnagyobb változást az életünkben az hozta meg, amikor 2005-ben részt vehettem egy civilasszisztens-képzésen, illetve, hogy csatlakoztam a Magyar Szegénységellenes Hálózathoz - kezdte mondandóját Szvobodáné. — Jelenleg a Magyar Szegénységellenes Hálózat Munkanélküliek és Családsegítők Szociális, Kulturális Alapítványa szegénységben élők hatékony érdekképviseletéért programjának munkatársaként, és a FAIR program adósságkezelési rendszerének önkéntes tanácsadójaként dolgozom, mellette főiskolára járok. Brüsszelben minden évben megrendezik a szegénységben élők európai találkozóját, ahová minden tagállamban működtetett hálózat delegál négy-öt, szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő embert. 2005-ben és 2006-ban magam is részt vehettem ezen. Azt szeretnénk elérni, hogy ne szülessenek a szegényeket hátrányosan érintő törvények, s hogy felhívjuk a figyelmet az európai szegénység mértékére, a szegénység elleni küzdelem fontosságára. A FAIR program révén, amit a helyi családsegítő támogatásával működtetünk - pont azoknak igyekezünk segítséget nyújtani, akik krízishelyzetbe kerültek. A program azzal foglalkozik, hogy az emberek megfelelő információhoz és segítséghez jussanak, ha adósságA hetvenkilencmillió szegény Európája a madridi konferencián Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az unióban minden ötödik ember—azaz 79 millió — szegény. Ezt tovább rontotta, hogy a gazdasági válság hatására nyolcmillióval nőtt a munkanélküliek száma. Azt azért nem árt hozzátenni, hogy a tagállamokon belül is megoszlik, hogy ki minősül szegénynek és ki nem. Luxemburgban például 371 ezer 250 forint a szegénységi küszöb, míg Bulgáriában csak 16 333 forint. inai a vyi ia-i Finnin n mi ■ «msinm» Szvobodáné Irénke azt a naptárt mutatja, amelyben gyerekek a rajzaikon keresztül próbálják bemutatni, hogy milyennek látják a szegénységet ba kerülnek, megtanítja a helyes háztartási gazdálkodást. Nekünk, tanácsadóknak ebből tapasztalati végzettségünk van, korábban én is háztartási naplót vezettem a kiadások áttekinthetősége és lefaraghatósága miatt. Irénke hangsúlyozta, hogy a szegénység többarcú jelenség, minden országban sajátos, egyedi formában van jelen. Bár idén a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve van, a sanyarú helyzetük miatt most reflektorfénybe kerülő embereknek nem biztos, hogy jól jön a túlzott médiafigyelem. Erre példa, amikor 2007-ben a Validitás Alapítvány segítségével a szegénységellenes hálózat nehéz sorsú gyerekeket vitt el a fővárosi Hilton Hotelbe, mivel egy cég felajánlotta, hogy lakják le az ő szobafoglalá2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve az európai év célja egyebek között a kirekesztettek azon jogának és képességeinek elismerése, hogy aktív szerepük legyen a társadalomban, s annak tudatosítása a társadalom minden egyes tagjában, hogy a szegénység elleni küzdelemért ő is felelős. Az uniós költségvetésben összesen 17 millió eurót különítettek el az év programjaira. Ebből Magyarország részesedése 309 ezer euró. az eu-ban a népesség 16 százalékát, a gyermekeknek pedig 19 százalékát érinti a szegénység. A közösségben elfogadott meghatározás szerint azokat fenyegeti a szegénység, akiknek a háztartások saját országukban megállapított mediánjövedelmének 60 százalékánál is kisebb hányadából kell megélniük. EUROBAROMÉTER-FELMÉRÉSEK szerint az európaiak általános problémának tartják a szegénységet. Úgy érzik, hogy környezetükben háromból egy ember (29 százalék) szegénységben, tízből eg}' pedig rendkívüli szegénységben él. sukat. Programokat is szerveztek nekik, ezek helyszínein több tévéstáb is forgatott. Volt olyan gyerek, akit iskolatársai láttak az egyik csatornán és csúfolni kezdték emiatt. Rettentően erős az előítélet a szegénységben élők iránt, amin mindenképpen változtatni kell.- A családom szigorúan véve nem tartozik a szegény kategóriába. Van lakásunk, s többnyire pár száz forint választ el bennünket attól, hogy bizonyos támogatásokra jogosultak legyünk - folytatta Irénke. - A nagyszüleim szegények voltak, s most kezdem megérteni, hogy ők miért éltek akkora beosztás mellett. Négy gyermekem van, közülük a két lányom főiskolára jár, a nagyobbik fiam gimnazista Szentesen, míg a legkisebb fiam hiperaktivitásából adódóan magántanuló. Nem tud beilleszkedni, hiányzik számára a közösség szocializációs ereje. Mi mindent megteszünk érte, próbáljuk olyan helyekre elvinni, ahol egyenrangú félként kezelik őt is. Mindkét lányomnak van szakmája, de egyikük sem tudott abban elhelyezkedni. Pedig egyik sem elveszett gyerek, minden nyáron dolgoznak, de egyre kevesebb munkalehetőség akad már a számukra. Egyébként az ételen lehet a legtöbbet spórolni, ami később hozza azt, hogy hamarabb betegszenek meg és válnak egészség- károsodottakká a szegénységben élők. Egy elképzelt család - két szülő, két gyerek - mintája alapján próbáljuk majd márciusi rendezvényünkön modellezni, hogy a segély 28 500 forintos összegéből is ki lehet hozni egy hónapra a napi háromszori étkezést (feltételezve, hogy a családi pótlék kifutja a rezsit). Hihetetlennek tűnik, de nem lehetetlen. Ez éppen arra elég, hogy éhen ne haljon a család. Luxemburg 371 250 Norvégia 308 250 Németország 238 500 Spanyoloiszág 189 000 Csehország 130 500 Szlovákia 90 000 Magyarország 90 000 Lengyelország 87 750 Románia 42 750 Bulgária 16333 FORRÁS: EUROSTAT Nagy Kálmán új tevékenysége a tehetséggondozás lett elismerés A kitüntetett pedagógus szerint ebben a nehéz időszakban jól jönne most egy új Klebersberg Kunó A közelmúltban Arany Katedradíjban részesítették Nagy Kálmánt. A magas állami elismerésre a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskola egykori címzetes igazgatóját, a református egyházkerület nyugalmazott tanügyi tanácsnokát a Magyar Tehetség- gondozó Társaság választmánya terjesztette fel, mely szervezet Kelet-magyarországi Tagozatának elnöke is egyben a kitüntetett. A Szépművészeti Múzeumban tartott díjátadót követően beszélgettünk a hazai oktatás és tehetség-felkutatás területén még ma is aktív pedagógus-igazgatóval. — A díj megtisztelő számomra, ám sokkal több munkára is sarkall, hiszen tapasztalható, hogy nincsen minden rendben a magyar oktatásban, melynek bizony sürgős infúzióra lenne szüksége. Ez a terület gyors tartalmi és szerkezeti változásra szorul. Mihamarabb, a jelenleginél pontosabban megfogalmazott tantervet kell összeállítani. Véleményem szerint a középfokú oktatásban a kétszintű érettségi bevezetése is elhibázott lépés volt, de a bolognai képzés sem vált be a felsőoktatásban. Mindezeken kívül is számos buktatót lehetne még Minőségi oktatásra és minőségi oktatókra van szükség. ni kell felsorolni. Minőségi oktatásra és minőségi oktatókra van szükség. Minél több jól felkészült, magas szinten képzett tanítót és tanárt kell a tanintézményekben foglalkoztatni. A változtatás elindításához, illetve az új szerkezetű oktatás működtetéséhez pedig elegendő forrást is biztosíta- a költségvetésből. Szerinte nagyon hasonló helyzetben vagyunk most, mint a trianoni békediktátum, az ország és a nemzet megcsonkítását követően, az első gazdasági világválság idején, amikor hazánk lelkileg és gazdaságilag is mélypontra süllyedt. Ám abban a nehéz időben akadt egy Klebersberg Kunónk, aki megfogalmazta és véghezvitte kultúrfólény- politikáját. Az elhatározáshoz az akkori magyar kormány jelentős pénzt is rendelt, és kisvártatva Magyarország kilábalt a gödörből. A mihamarabbi felemelkedéshez a jelenkor tehetségeire van szükség, tehetséggondozó társaság és a Géniusz tehetségsegítő tanács tagjaként fontos feladatomnak érzem, hogy az erre akkreditált oktatási intézményekben felkarolják a kiemelkedő képességekkel rendelkező diákokat - hangsúlyozza a 69 esztendős Nagy Kálmán. ■ Mészáros Géza Az Arany Katedra-díjas Nagy Kálmán a pályán eltöltött több évtizedes munkájáért érdemelte ki az elismerést
