Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-20 / 43. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 20., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR OlvasóinK írtáK Mi mire számítsunk? Többször olvashatunk, hall­hatunk arról, hogy az állam­kasszából nehéz a nyugdíja­kat kifizetni most és az elkö­vetkező években, és hogy a kialakult helyzettől akár a magyar gazdaság is összerop­panhat. A Gazdasági Szociá­lis Tanács megrendelésére készült tanulmány szerint Magyarországon 2021-ben már több mint 3 millió idős emberről kell majd gondos­kodni, és ez megfelelő létszá­mú, gazdasági teljesítőképes­ségű aktív népesség nélkül megoldhatatlan feladat. De hazánk népesedési helyzete is aggodalomra ad okot, mert például az ország lélekszáma éppen csak hogy 10 millió fe­lett van, és hamarosan az alá is kerülhet. A korösszetétel előnytelenül változik, egyre nagyobb az idősebb korosz­tály, 2007-től pedig nemcsak a fiatalok száma csökken az idősekével szemben, hanem a középkorosztály létszáma is mérséklődik. Ebből milliós nagyságrendűre tehető az ak­tív korosztály létszámcsökke­nése a következő húsz évben. De arról is hallottam a témá­ban, hogy egy politikus kije­lentette: a nyugdíjrendszer nem a szociális rendszer ré­sze, az biztosítási alapon szerzett „váromány”, és hogy a nyugdíj nem segély! Igaza van! Az információk hallatán bizony több ismerő­sömmel háborgunk. Ugyanis mi idős emberek nem jótéte­ményt, jótékonykodást vá­runk elkövetkező éveinkre, hanem az évtizedek során a bérünkből befizetett összegek után a nekünk jogosan járó nyugdíjat. Tehát nem a fiatal generáció terhe kívánunk len­ni, és a jótékonykodásukat igényeljük, hanem a megdol­gozott éveinkért járó tisztes­séges nyugdíjfizetést. Szomo­rú, hogy idejutott az ország, és ráadásul még a generációkat is szembeállítja ebben az ügyben. így véleményem szerint szemléletváltozásra is sürgősen szükség lenne nyugdíjügyben! SZABÓ LAJOS, SZOLNOK Urbánék az igazukat keresik mezőgazdaság A hivatal azdákat bünteti a rendszer hibái miatt Urbán Béla azt panaszolta lapunknak, hogy a támogatott területét a gátak felületével csökkentette a hivatal — és megbüntette A földműveléssel foglal­kozó gazdák időnként úgy érzik, packázik velük a hivatal. Indokolatlanul és jogszerűtlenül bírsá­golják őket, állítják, ha pedig fellebbezést adnak be, akkor hosszú hóna­pok telnek el a döntésig. Addig pedig, kártyásnyel­ven szólva: „a pénz az ab­lakban”. A gazdák pénze! L. Murányi László Még két hónap, s a növényter­mesztő és legelőművelő gazdák benyújtják igényléseiket az idei területalapú támogatásra. Teszik ezt úgy, hogy sokuknak még a ta­valyi, tavalyelőtti pénzük is füg­gőben van. Korábban Sülyi Gá­bor alattyáni gazda ügyéről szá­moltunk be, akinek fellebbezését 7 hónap után bírálta el a hivatal, | s adott minden pontban igazat = neki. Most két újabb esetet ismer- | hetünk meg: Urbán Béla jászjákó- | halmi gátőr, és névrokona, a két- 1 pói Urbán László gazda ügyét. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatal válaszai kapcsán pe­dig betekinthettünk annak dön­téshozatali gyakorlatába is. A jászjákóhalmi Urbán Béla 2008 májusában, ahogyan kell, Területalapú támogatást igénylők JáSzNagykun-Szolnok megyében /.vz. • besétálta falugazdász irodájába, hogy annak segítségével be­nyújtsa a területalapú támoga­tás iránti igényét az általa hasz­nált területekre. Pontosan betar­tották az MVH által előírt terüle­ti korlátokat, az elektronikus rendszer az igényt befogadta. Azután 2008. december 5-én a hivatal felmérette Urbán gazda területét, és az egyik blokkban 17,12 hektárról 6,12 hektárra csökkentette a támogatható te­rület nagyságát. Méltányolható indokkal: eszerint a gátakat az uniós szabályok már nem enge­dik legelőterületként támogatni. A gazda tudomásul vette a dön­AZ MVH MEGLEHETŐSEN hOSSZÚ levélben reagált az Urbán Bé­la ügyében feltett kérdéseink­re. Sok mindent megtudhat­tunk belőle. Nem kevés olyan dolgot is, amit nem kérdez­tünk, igaz, jó néhány felveté­sünk viszont válasz nélkül maradt. Nem tudtuk meg például, pe­dig erre vonatkozó kérdésün­tést, és módosította az igénylé­sét, a hivatal azonban tovább lé­pett: bírságolt, 182 ezer forintra. Hivatalos határozatot - többszö­ri sürgetés, reklamáció után - végül fél évre rá, 2009. június 23-án kapott csak kézhez Urbán úr. Rögvest, két héten belül, fel­lebbezett is ellene, ám az elbírá­lásra azóta is vár. Hót. hónapja! Időközben pedig esedékessé vált már - tavaly októberben - a 2009-es támogatás előlege is, amit azért nem kapott meg, mert a 2008-as ügye még függőben van. Jelenleg mintegy 750 ezer forinttal lóg összesen a hivatal a jákóhalmi gátőrnek. két eljuttattuk a hivatalnak, hogy melyik jogszabály enge­délyez 5-7 hónapos elbírálási határidőket az MVH-nak, mi­ként azt sem, hogy a közigaz­gatási eljárásról szóló törvény (KÉT) helyett milyen más sza­bály alapján járnak el? Nem sikerült rá választ kapni, pedig arra is kíváncsiak vol­tunk, hogy milyen jogszabály A kétpói Urbán Lászlót csak­nem másfél millió forint támoga­tás visszafizetésére kötelezte 2009 októberében az MVH. A 2006-os, tehát három évvel ko­rábbi (!) támogatás felülvizsgála­ta után. A képlet hasonló: a támo­gatási kérelemben szereplő terü­letnagyság 2006-ban megegye­zett az MVH által kiadott mér­tékkel, három évvel később azon­ban a hivatal felülírta korábbi ön­magát, és jogosulaüan igénylő­nek minősítette az idős gazdát Természetesen Urbán László is fellebbezett! Jogértő, jogtudó helyi emberek dugták össze a fe­jüket az igazsága érdekében, és alapján büntethetnek valakit visszamenőleg azért, amiért nem látta előre a bekövetkező területmódosításokat, és önhi­báján kívül vált túligénylővé. Megtudtuk viszont — pontos jogszabály-megjelöléssel — hogy sem a hivatal, sem az ál­lam nem fizet kamatot a vét­len gazdától visszatartott tá­mogatások után. alapvető jogszabálysértéseket fe­deztek fel a hivatal eljárásában. Közülük most csak a legvasko- sabbat idézzük ide. Az MVH te­vékenységét és eljárásrendjét szabályozó törvény azt mondja: akkor minősül jogosulatlan igénylőnek valaki, ha az igény­lésben valótlan tényeket közöl, vagy adatot eltitkol. Urbán Lász­ló esetében erről szó sem lehe­tett, mert az adott pillanatban va­lós adatokat közölt. A fellebbezés november 10-én elment, azóta semmi hír róla. A jászjákóhalmi ügyben vi­szont megjöttek már az MVH vá­laszai az újságírói kérdésekre. A legfontosabb, hogy’ ez a mondat is ott szerepel benne: „a fellebbe­zés elbírálására jogosult hatóság álláspontja az, hogy az ügyfél nem szankcionálható”. Tehát a hivatal valószínűleg hamarosan visszavonja majd Urbán Béla bír­ságát, és kifizeti neki a felfüg­gesztett 2009-es támogatást is. Csak csendben kérdezzük ezek után: vajon mivégre ezek a sem­mire sem jó, felesleges hivatali huzavonák, és mikor válik végre valóban ügyfélbaráttá a hivatal - ahogyan ezt magáról a válasz­levélben már most állítja? Továbbra is nagyon sok az olyan kérdés, amely válaszra vár Letették az alapkövet a megújuló Székácsban Európai uniós támogatásból va­lósulhat meg a törökszentmikló­si Székács Elemér Szakközépis­kola épületének felújítása és tel­jes akadálymentesítése. A beru­házás nyitórendezvényét, egy­ben alapkőletételét pénteken tar­tották. A felújításra kiírt közbe­szerzési pályázatot egy helyi kft. nyerte el, a szerződést a felek már idén február 1-jén ellátták kézjegyeikkel. Az 550 millió forintos beruhá­zás befejezési határideje 2010. július 15-e. Ennek részeként a következő tanévre megtörténik a fizikai és informatikai akadály- mentesítés, a látássérültek szá­mára vezetőnyomokat, illetve táblákat helyeznek majd ki. Az iskola összképét meghatá­rozza az itt folyó sportmunka. Hamarosan egy teljesen új csar­nok épülhet, szabványméretű kézilabdapályával, 350-400 fé­rőhelyes lelátóval. Lesz emellett még egy aszfaltozott külső kézipálya is, 200 méteres mű­anyag borítású futópályával, il­letve egy többcélú sportpályával bővül a sportudvaruk. Ezek az oktatás körülményeit és a kép­zés feltételeit is jelentősen javít­hatják. Továbbá új kollégiumi szobákat is kialakítanak moz­gáskorlátozott diákok számára. Az intézményben jelenleg hat- százan tanulnak, vagyis teljes kihasználtság mellett zajlik majd a felújítás. ■ Németh G. Megkérdeztük olvasóinkat Segíti vagy nehezíti az állam a gazdák túlélését? pusztai Béla. Jászkarajenő- Régebben jobb soruk volt a gazdáknak, fiatalkoromban a településünkön rengeteg jószág, szarvasmarha, sertés volt Ma­gam is tartottam állatot, hízóle­adásnál sokat kellett várni, egész hosszú sorok álltak, több volt a termelő. Szerintem az ál­lam megnehezíti a gazdák éle­tét, ma már kizárólag gazdál­kodásból nehéz megélni magos Vilmos, Túrkeve - Véleményem szerint az ál­lam ma nem karolja fel a gaz­datársadalmat. A gazdaság alapját hazánkban a jó minő­ségű termőföld kell, hogy je­lentse, ennek ellenére a gaz­dák többsége a túlélésért küzd. Néhány nagy vállalkozó boldogul, de a többséget jelen­tő kisgazdák nem kapnak iga­zi segítséget lajtos István, Nagytván - Nagy probléma, hogy a ma­gyar állam nem támogatja a baromfi- és a sertéstermelést, sok pénzbe kerül az előállítás, a külföldi termények nagy konkurenciát jelentenek a ha­zaiak számára. Ezt ellensú­lyozza viszont, hogy többféle uniós támogatást lehet igény­be venni, amelyekkel igen jól is járhat a gazdálkodó. peredi TiBdR, Pusztamonostor- Szerintem a növénytermesz­téssel foglalkozó gazdák szá­mára nehézkes a hozzájutás a támogatásokhoz. Gyakorlatias emberek lévén a pályázatok­kal az egyik hivatalból a má­sikba szaladgálni csak a mun­ka rovására tudunk, az ügyin­tézésbe belekeseredve pedig vé­gül a termelők kapják a legke­vesebbet a támogatásból.

Next

/
Thumbnails
Contents