Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-11 / 35. szám
ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 11, CSÜTÖRTÖK TÜKÖR Első munkáit végzősöknek készítette mesterség A tiszafüredi Horváth Tibor ma már népi iparművészként adja át tudását tanítványainak Általános szerves vegyészből lett gránátalmadíjas népi iparművész Horváth Tibor bőrműves. Feleségével, Katókával Tiszafüreden működtetett alkotóházuk tavaly elnyerte az év Tisza-tavi turisztikai szolgáltatója címet. Pólyák Adrienn Horváth Tibor dolgozott fémüzemben, műanyagöntödében, és a Heves megyei Köjálnál, mielőtt hivatásszerűen kezdett el foglalkozni a bőrművességgel. — Volt családi indíttatás is, hiszen a nagybátyám cipész volt, gyakran ültem nála a műhelyben a kis háromlábú széken, és figyeltem, hogyan csinálja a cipőket Később édesapám, aki eredetileg borbély volt, a cipész ktsz-ben lett raktáros. Az első munkám is ehhez kötődik. Volt ugyanis egy ismerős lány, aki matematika-fizika szakon akkoriban végzett a főiskolán. Ő szólt, hogy ha már úgyis a hulladékbőrök közelében vagyok, nem csinálnék-e nekik olyan emléktárgyat ami fémjelzi, hogy milyen szakon végeztek. Nekivágtam, és csináltam nekik egy nyakbavalót, amire matematikai jeleket róttam. Ez volt a legelső munkám, amiért aztán némi pénzt is kaptam — idézi fel a múltat Horváth Tibor. A második darabhoz, ami a keze alól kikerült, ugyancsak tartozik egy történet. — Még csak udvaroltam a feleségemnek, amikor édesanyám szólt, hogy másnap Ka- talin-nap, mit vettem Katókának? Hát ez bizony kiment a fejemből. Otthon volt egy darab bőr, azt kiszabtam és készítettem egy míves kis ékszerdobozt, így megvolt az ajándék. Horváth Tibor autodidakta módon kezdte kitanulni Az alkotó egyik legkedvesebb motívuma a cseremiszi tarsolylemez díszítménye Horváth Tibor szerint minden táska egy karakter, s az emberek azt választják, amely az ő sajátosságaikkal leginkább megegyezik mesterséget, majd később, mint régen a céhlegények, a nyári szabadság alatt útra kelt, hogy tanuljon. Egyik mestere a híres debreceni szíjjártó, Kádár Gyula volt. Kábán Csávás Ambrustól a hajcsárkarikás, Hajdúszoboszlón Vágó Lászlótól a ványolásos technikát, Debrecen mellett Dankó Imrétől a különböző pásztorkészségek, karikás ostor, bicskátok Ványolással készülő remekművek- a ványolás nem más, mint a nedves bőr nyújtása. Először elkészítem a fadúoot, amelyre kifa- ragpm a motívumot - avat be a mester a bőiműves technika titkaiba. —Amikor megvan a minta, ráhelyezem a nedves bőrt a színével lefelé, és egy igen bonyolult eszközzel, egy százas szög fejével dörzsölgetve fellazítom a rostokat addig amíg a bőr szép lassan jelveszi a mintát Aztán jön az élek eltisztázása, amit Katóka csinál egy kis csontdarabbal Végül jöhet a festés. Az egyedi darabok alapja minden esetben a fadúc, amit én cse resznyefából faiagok. A tömege sen készülő kisebb dolgok alapját műanyagból készítem. készítésének mesterségbeli fogásait leste el. Az így apródon- ként összeszedett ismeret birtokában úgy döntött, hogy 15 év után otthagyja a Köjált és azzal foglalkozik, amihez igazából kedve és tehetsége van, a bőrművességgel. Közben megkapta a Népi Iparművész címet, s most már ő kezdett tanítani, Hatvanban, Debrecenben, Békéscsabán. Annak is története van, hogyan kerültek Tiszafüredre.- Amikor Magyarország megkapta a jogot, hogy rendezzen világkiállítást, akkor jött az ötlet, mi lenne, ha építenénk egy alkotóházat, ahol minden együtt van, ami a tanításhoz kell. Pályáztunk, bekerültünk a világkiállítás programjába. Tiszafüreden volt ez a telek, amit kedvezményesen megkaptunk, szerződést kötöttünk, s nekiláttunk a munkának. A számításba azonban hiba csúszott, mert kiderült, hogy mégsem lesz világkiállítás, így se kedvezményes hitel, se támogatás - meséli Horváth Tibor. ■ Úgy kell megválasztani egy-egy darab motívumát, hogy az ne veszítse el a jelentéstartalmát. Ám ennek ellenére felépült az alkotóház, amely ma is működik, bár meglehetősen kevesen veszik igénybe az itt kínált lehetőséget. A műhelyben azonban sorra készülnek a növényi cserzésű marhabőrből a válltáskák, tarsolyok és egyéb tárgyak, díszítésüket az ősi magyar motívumvilágból választva.- Úgy kell megválasztani egy-egy darab motívumát, hogy az ne veszítse el a jelentéstartalmát. Minden táska egy karakter, s az a tapasztalatom, hogy az emberek a karakterüknek megfelelő darabot választják ki — mondja a mester. Kedvelt motívum a rakamazi varkocsdíszről a turulmadár vagy kerecsensólyom, ki hogy ismeri. Vagy a csókolózó galambpár, amely egy ruhadarab, egy mellyes hátáról való. Vagy itt van a női alak indával, ahol az inda a szabadságot jelképezi. Aztán az ősi időkből való kakaskodó kakas alakja, amely a lélek halhatatlanságát, a feltámadást jelképezi. Az egyik legszebb motívum a cseremiszi vagy etelközi tarsolylemezről való. A rajta látható jelképek azt mutatják, hogy a régi magyar társadalom olyan masszív volt, hogy jól megfért egymás mellett a kereszténység és a sámánizmus. Hadd sntyon! SZÓLJON A SZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE Hadd szóljon! ■mm A magyar rock-blues zene hiteles alakjai között mindenképpen helye van Deák Bili Gyulának. A Király, ahogy nevezik Bilit, sorsán keresztül is megélte a mélységeket és szerencsére a jobb napokat is. Egy évvel a Hatvan csapás című, szinte visszatérésnek is beillő albuma után ismét itt van a Bili kapitány, hogy A Király meséi című lemezével megmutassa, mi is az a blues életérzés. A javarészt a Kormorán szerzői gárdájából (Koltay Gergely és társai) származó szerzők írta album még erősebb, kiforrottabb és változatosabb lett az előző CD-nél. És Deák Bili Gyula, a Király csak mesél 16 dalon keresztül, mi pedig odakuporodunk mellé, és hallgatjuk őt. A lemezen a szomorkás bluesok- ból kevesebb van, akad helyette nagyon erős rhythm and blues, rock és olyan felvétel is, amely már a metal kategóriába nyúlik át. Bili kiereszti a torkát, és nincs mit szégyellnie 61 évesen is, mert abban a torokban még mindig kincs van, amely hol felráz, hol elaltat minket. Nem véletlenül nevezte Chuck Berry a legfeketébb fehér toroknak. Bővebben: SZÜUON.hu/Zeneajánló (Deák Bili Gyula: A Király me sél Kiadó: Sony Music) ■ B. Gy. zad következő másfél évtizedének lehetőségeit vitatták meg. Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza tárvezetője előadásában azokról a lehetőségekről beszélt, melyeket az intézménye lát abban, hogy a tárgyalkotó népművészet ne múzeumi, hanem élő legyen. Az alkotók oldaláról nézve az anyagbeszerzés mellett az értékesítés a legnagyobb probléma. Azt a marketing- és reklámlehetőséget kellene megtalálni, amellyel segíteni lehetne az alkotások értékesítését. A legfontosabb, hogy a megyebeli civil szervezetek összefogjanak, és együtt igyekezzenek eredményeket elérni. ■ N. I. Eteti a vadakat. Csillag Benő, a tószegi vadásztársaság tagja rendszeresen járja társaival együtt a vadetetőket, és kukoricával, napraforgóval tölti fel azokat, hogy a téli hidegben könnyen táplálékhoz jussanak az állatok. —A megye tárgyalkotó népművészetével foglalkozó emberek naponta találkoznak olyan kérdéssel, amire nem tudnak választ adni - mondta Kenyeres Sándor- né, a Jász-Nagykun-Szoínok Megyei Népművészeti Egyesület elnöke. A tárgyalkotó népművészet helyzetéről tartott tegnapi konferencián számtalan dolgot vitattak meg a résztvevők. Szó esett arról is, hogy fel kell mérni, van-e arra igény és lehetőség, hogy a felmerült kérdésekre megpróbálják a válaszokat közösen megtalálni. Ezt segítette elő az első két előadás, amelyek egyrészt a megye helyzetét mutatták be, másrészt pedig a 21. száA következő tizenöt év lehetőségeit vitatták meg
