Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-10 / 34. szám

4 PÉNZ — SIKER — VÁLLALKOZÁS ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 10., SZERDA Kevesebb csoportos létszámleépítés jász-nagykun-szolnok me­gyében januárban 14 főt érintően jelentettek be cso­portos létszámleépítést a munkáltatók. Decemberben még ez a szám közelítette a százat. Országosan is ha­sonló mértékű csökkenésről adott számot az Állami Fog­lalkoztatási Szolgálat. A le­építések főleg a feldolgozó- ipart és az egészségügyi, szociális ellátást érintették. Fórum a szakképzési hozzájárulásról A megyei kereskedelmi és iparkamara a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó- szervezetek szakképzési hozzájárulás-felhasználási és elszámolási lehetőségei­ről rendez szakmai napot Szolnokon. A megyeháza disztermében február 15-én 10 órakor kezdődő fórumon a gyakorlati képzőhelyek el­lenőrzéséről is tájékoztatják az érdeklődőket. Tavaly visszaestek az adóbevételek az ÉszAK-AtFÖLDt régióban tavaly a kiemelt adó- és já­ruléknemekben 497,2 milli­árd forintot szedett be az APEH, ugyanakkor 81,4 mil­liárd forintot fizetett vissza. Mindez azt jelenti, hogy az adhatóság bevételei 3,2 szá­zalékkal csökkentek a régió­ban. A visszaesés a gazdasá­gi válsággal összefüggésben leginkább a foglalkoztatás­hoz kapcsolódó adó- és járu­léknemeknél tapasztalható. Uniós gond lett a képzettség hiánya az európai munkavállalók harmadának nincs képesíté­se, vagy nagyon alacsony, és csak negyedének van felső­fokú végzettsége - derült ki az Európai Bizottság jelenté­séből. Az EU szakoktatási és -képzési referencia-központ­jának előrejelzése szerint az új álláshelyek többsége ma­gasan képzett munkaerőt igényel majd. SZ0U0N.hu További gazdasági híreket a SZÍUONJhi hírportálon olvashatnak. Remekeltek a kézművesek elismerés Inkább értékmegőrzés, mint üzlet a csipke, a hímzés Kevesebb cég szűnt meg, de ez még nem a válság vége Megyénk két népi ipar­művésze is azon kevesek közé került, akik a Ma­gyar Kézműves Remek emblémával jelölheti meg termékeiket. A kunszent­mártoni Ország László kun hímzésével, az Öcsö­dön élő Révész Márta kü­lönleges vert csipkéjével érdemelte ki a közelmúlt­ban a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara által alapított díjat. Teleki József- Ez a díj a minőséget jelezi, így ha jól élünk vele, reklámértéke is lehet. Felhívhatja a figyelmet a kézművestermékekre — véli Ország László. A kunszent­mártoni népi iparművész sze­rint erre pedig igen nagy szük­ség van. Jelenleg ugyanis kéz­művességből nem lehet megélni. Nincs igazi igény a kézi mun­kákra. Egyrészt eltűnt az a társa­dalmi réteg, a parasztság, mely használta ezeket a termékeket. Másrészt az emberek a tömeg­termékekhez szoktak. Ez pedig felborította az értékarányosságot is. — Egy párnán heteket dolgo­zom. Azt a felhasznált anya­gok minősége és a mögötte lé­vő szellemi munka miatt sem adhatom 2-3 ezer forin­tért. De ha harmincezret kérek, akkor a vevő kitér a hitéből “ mondja Ország László. A kunszent­mártoni hímző szerint így leginkább múzeumok­nak és önmaguknak, az­az a szekrényfióknak dol­goznak a kézművesek.- A gépi csipke el­árasztotta a piacot kül­földön is. De egy kézi­munkának lelke van. Ab­ban benne van az alkotó kéz­ügyessége, személyisége — magyarázza Révész Márta. Az öcsödi népi iparművész sze­rint is a legnagyobb gond a fizetőképes kereslet. Sarko­san fogalmazva, míg az em­bereknek kenyérgondjuk van, nem vesznek csipkét. Bár tapasztalata szerint na­gyobb családi ünnepekre, mint a ballagás, esküvő vagy nyugdíjba vonulás alkalmával egyre gyakrabban jut eszébe az embereknek, hogy egy szép csipkét, szőttest, hímzést aján­dékozzanak. Mindezért tenni is igyekszik. Néhány éve Cserkeszőlőn egy csipkeházat nyitott. Itt nemcsak megvásárolhatják a kész termé­keket az érdeklődők, de bele is tekinthetnek a csipkeverés tit­kaiba. Hasonló bemutatóterem a cserkein kívül csupán kettő van az egész országban. A kézművestermékeknek a külföld is felvevő piacot jelent­hetne. Ám Révész Mária szerint ez esetben úgy exportról beszél­Az Öcsödön élő Révész Márta is elnyerte csipkéivel a Magyar Kézműves Remek díjat ni nem lehet, mint más termé­keknél. Azaz, hogy egy adott na­pon jön egy autó és abba betesz­nek ötven térítőt. Hiszen akad olyan csipke melyen három hó­napot is dolgozik. De ha lehető­sége van rá, akkor külföldi be­mutatókon és kiállításokon is megjelenik csipkéivel. Ország László szerint persze volt idő, amikor azért szép számmal mentek külföldre a magyar kézművesek termékei. Hímzett portékájukat még a ten­gerentúlon is árulták. Ország László ugyanakkor bí­zik egy jobb jövőben. Hazánk­ban sokfelé jár bemutatókat tart­va, és mindenütt azt tapasztalja, van igény a szépre. Most azon­ban az értékmentés a legfőbb fel­adat. A jobb jövőért akart tenni a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkama­ra is. Ezért hívta életre még 2001- ben a Magyar Kézműves Remek díjat. A különleges előállítási technológiát őrző, kiemelkedő minőségű kézművestermékek dí­jazásának célja a magyar kézmű­veshagyományok és adottságok jobb hasznosítása, a hagyomány- őrző vállalkozói kultúra, a kéz­művesszakma rangjának emelé­se, piaci lehetőségeinek feltárá­sa, bővítése. Az elismerő oklevél mellett valamennyi díjazott lehe­tőséget kap arra, hogy használ­hassa a Magyar Kézműves Re­mek emblémát és termékéhez el­ismerő kártyát készíthessen. Ez három nyelven utal a termék ere­detére, a hagyományra és a gyár­tóról is rövid tájékoztatást ad. A turisztikai értékre is figyeltek a magyar Kézműves Remek díjra tavaly hetve­nen pályáztak. Az elismerést egy szakmai zsűri döntése nyomán 37-en érdemelték ki. Az érté­kelésnél kiemelt szempont volt a termékek eredetisége, nemzeti kultúrát őrző, egyedi ér­téket képviselő hagyományhűsége, a kivitele­zés kiváló minősége és turisztikai hasznosít­hatósága. AZ öcsödi Révész Márta egy új típusú, ovális vert csipke terítővei nyerte el a díjat. A kun­szentmártoni Ország László pedig kunhím­zéssel díszített firhanggal, párnákkal és tás­kákkal pályázott, sikerrel. Ezek a munkák is megtekinthetőek még a hét végéig a Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeumban, ahol a díjazott termékekből nyílt Az Észak-Alföldön idén január­ban a tavalyinál 28 százalékkal kevesebb, összesen 233 céggel szemben indult felszámolási el­járás, és ennél is nagyobb mér­tékben, 35 százalékkal csökkent a végelszámolások száma. Or­szágosan is hasonló folyamat volt megfigyelhető, ám a vissza­esés jóval kisebb volt a régiónk- belinél. Az Opten céginformáci­ós szolgáltató legfrissebb jelen­tése szerint januárban hazánk­ban összesen 1296 céggel szem­ben indítottak felszámolási eljá­rást a hitelezők, ez 92-vel keve­sebb, mint egy évvel korábban. Csökkent a végelszámolások száma is. Míg egy évvel ezelőtt 975 cég bezárását határozták el a tulajdonosok az első hónap­ban, addig idén csak 886-ét. ■ A szakértők szerint egyhavi adatból nem lehet messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni. Fordulópontról mégsem be­szélnek a szakértők, sem orszá­gosan, sem régiónk esetében. A végelszámolások csökkenése esetében valószínűleg egyszeri jelenségről van szó, hiszen tavaly az utolsó negyedévben lendüle­tesen nőtt azoknak a cégeknek száma, amelyek a bezárás mel­lett döntöttek. Felszámolások ese­tében pedig egyhavi adatból nem lehet messzemenő következteté­seket levonni. De ha ki is derült, hogy a cégbedőlések száma lassú csökkenésnek indult, már akkor is lényegesen hosszabb ideig tart a válság Magvarországon, mint Európában általában. Az Opten elemzői ugyanakkor a cégmegszűnések Észak-Alföl- dön tapasztalt igen erőteljes visszaesését is óvatosan kezelik. Az feltehetőleg nem magyaráz­ható azzal, hogy vége lenne a válságnak. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy idén januárban kevesebb munkanap volt, mint tavaly, így a cégbírók is keve­sebb végzést hoztak. Ezt erősíti meg az is, hogy a ta­valyi 431-gyel szemben idén ja­nuárban csak 26 új céget jegyez­tek be. Ha a fizetésképtelenségi eljárások valóban egy trendfor­duló miatt következtek volna be, akkor az logikusan a cégalapítá­si kedv feltámadásával járna együtt - olvasható az Opten elemzésében. ■ Tavaly közel kétszáz ügyet vizsgált megyénk békéltető testületé vitarendezési fórum A tagok felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek, a tizennégy fő közül négy jogász A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bé­kéltető Testület a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara mellett működő független szer­vezet. A fogyasztói jogviták alterna­tív, bíróságon kívüli vitarendezési fó­ruma. A testület eljárása ingyenes, az eljárási határidő 90 nap. A testület tagjai felsőfokú végzettséggel rendel­kező szakemberek, a szolnoki békél­tető testület 14 tagjából négy jogász. A békéltető testület tízéves műkö­dése alatt az ügyszám évről évre duplázódott, jelenleg kb. évi 200 ügyet tárgyalnak. Egyre több fo­gyasztó fordul vitás ügyével a testü­lethez. Az ügyek nagy részében egyezség jön létre. Abékéltető testü­leti eljárás célja egyezség létrehozá­Dr. Lajkóné dr. Vígh Judit sa a felek között. Az ügyek többségé­ben ajánlás jellegű határozatot hoz a békéltető testület, a vállalkozások ezeket is részben végrehajtják. A tes­tület az ügyek kb. 2/3-ában érdemi döntést hoz, nagy hatékonysággal működik. 2009-ben a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Békéltető Testülethez 165 kérelem érkezett be - tájékozta­tott dr. Lajkóné dr. Vígh Judit ügyvéd, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bé­kéltető Testület elnöke. A 2008-as évről 21 elintézetlen ügy húzódott át 2009-re, így az elintézendő ügyszám 186 volt. A befejezett ügyek száma 174, amely jelentős - 20 százalékos - növekedést jelent. így a feldolgozá­si mutató 93,5 9áos. A 2009-es évben a békéltető testület létszáma két fő­vel emelkedett, amely közül az egyik új tag jogász végzettségű, a másik pedig gépészmérnök végzettségű. A 174 lezárt ügyből három eset­ben volt kötelezés, 38-szor egyezség és 78 esetben ajánlással fejeződött be az eljárás. Megszüntetésre 55 esetben került sor, amelyekből 18 kérelem volt megalapozatlan, és 37 ügy került egyéb okból megszünte­tésre. Az egyéb okból történő meg­szűnések nagy részében a fogyasz­tó visszavonta a kérelmet, amely több esetben amiatt történt, mert a vállalkozás már a fogyasztó kérel­mének megküldése után eleget tett a fogyasztó kérelmében foglaltak­nak. Olyan eset is előfordult, hogy a fogyasztó a hiánypótlásra többszöri felszólítás ellenére sem válaszolt, ezért meg kellett szüntetni az eljá­rást. Több esetben áttételre is sor ke­rült hatáskör hiánya miatt. Legnagyobb száma a terméksza­vatossági ügyeknek volt, összesen 93 (az összes ügy 53 százaléka). Ezt követték az egyéb szolgáltatással kapcsolatos ügyek, amelyeknek száma 37 (21 százalék). Az építő­ipari szolgáltatással kapcsolatos ügyek száma 18 volt (10 százalék). A pénzügyi, biztosítási szolgáltatás­sal kapcsolatos ügyek száma 13 (8 százalék) volt, amely az előző évi­hez képest némi csökkenést mutat. A közüzemi szolgáltatással kapcso­latos ügyek száma 10 (5 százalék), utazással kapcsolatos ügyek száma 2 (1 százalék), amely némi csökke­nést mutat.Tizennyolc esetben mi­nősült a fogyasztó kérelme megala­pozatlannak, amely az ügyek 10 %- át jelenti. A vállalkozások közül 101 együttműködött az eljárásban, amely az ügyek 58 %-a. Ez az előző évhez képest 20 százalékos csök­kenést mutat, ennek oka az ügy­szám növekedése lehet. Az átlagos ügyintézési határidő kb. 60 nap kö­rül volt. Minden fogyasztó számára ajánl­juk a békéltető testületi eljárást, akit árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban sérelem ér, és fogyasz­tói jogvitáját olcsón, gyorsan és ha­tékonyan kívánja elintézni. a Elérhetőség CÍM: 5000 Szolnok, Verseghy park 8. TELEFONSZÁM: 06-56-510010. ‘ E-MAIL: Kamara@JNSZMKIK.hu FOGADÓÓRA: keddi napokon 1012 óráig t A \

Next

/
Thumbnails
Contents