Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-08 / 32. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ TŰKOR 9 Majdnem patikus lett Payer Öcsi táncdalfesztivál A mai zenék nagy része műanyag: tele van „E-vel” Alapvető cél a kézműves szakma megismertetése Napra pontosan egy évvel a tavaly sikerrel megren­dezett „Táncdalfesztivál anno” után, idén február 14-én ismét a ’60-as-’70- es évek nagy slágerei csendülnek fel az akkori dalok népszerű előadói tolmácsolásában. Mészáros Géza A szolnoki Tiszaligeti Sport- csarnokban újra lesz Táncdal­fesztivál. Az elmúlt esztendő­ben Harangozó Teri, Mary Zsu­zsi, Zalatnay Sarolta, Aradszky László, Koós János és Poor Péter elevenítette fel a fesztiválnyer­tes dalokat, ezúttal pedig Ko­vács Kati, Szűcs Judith, Karda Beáta, Payer András, Soltész Re­zső és Sólymos Tóni utaztatja vissza az időben slágereikkel a nagyérdeműt. Utóbbiak közül ezúttal Payer Öcsit kaptuk toll- végre.- Valószínűleg kevesen tudják Önről, hogy egy híres patikus­család sarja. Tudtommal az édesapja találta fel a Quare- lint is!?- Valóban. A nagyapám, Sza­bó Vince már 30 évesen patika­tulajdonos volt. Előbb Csurgón tevékenykedett, majd áttelepül­ve Budapestre, a lipótvárosi Vígszínház Gyógyszertárat ve­zette. Édesanyám és édesapám is gyógyszerész volt, illetve anyám két lánytestvérének is gyógyszerészek lettek a férje­ik. Még én is patikusnak tanul­tam, de a gitár jobban állt a ke­zemben, mint a gyógyszeres té­gely. Apám bizalommal rám hagyta a választást, így lettem patikus helyett zenész. És az is igaz, hogy apám, dr. Payer Dé­nes maradandót alkotott a Qua- relinnel. A fájdalomcsillapító Payer: A fiatatok ráéreztek az élő zene adta élményekre. Nekik köszönheti a korosztályom a másodvirágzását. SZOLNOKON! j I Tiszaliget /% I Városi Sportcsarnok A\ 2010.február 14. Q1* 17 óra A magyar előadói élvonalnak szerzett dalokat az 1999. Évi eMeRTon életmű­díjas és a Magyar Köztársasá­gi Arany Érdemkereszttel ki­tüntetett Payer András dalait többek között Németh Lehel, Záray Márta, Vámosi János, Kovács Erzsi, Koós János, Tol- dy Mária, Sárosi Kati, Zalat­nay Cini, Aradszky László, Ma- gay Klementina, Koncz Zsu­zsa, Szécsi Pál, Korda György, Katona Klári, Németh József, Mikes Éva, Komár László, to­vábbá Hofi Géza, illetve az Omega, az Illés és a Bergendy együttes vitte sikerre. eredeti neve Algopan volt, s csak később keresztelték Qua- relinre.- Az élete igazolta a választá­sát, hiszen már a szakmába csöppenésének kezdetén is­mertté vált...- A ’60-as évek elején tánc­dalszerzőként kezdtem a pá­lyát, majd 1963-tól S. Nagy Ist­vánnal dolgoztam hosszú éve­kig együtt. Büszke vagyok arra, hogy kortársaim közül számos népszerű előadó énekelte a da­laimat.- Büszke lehet arra is, hogy most, a retrókorszak idején is lépten-nyomon felcsendülnek a Payer-muzsikák. Ki ne is­merné a jelenkor nosztalgia­bulijaiból az Annyi arc isme­rős, a Gedeon bácsi, a Felme­gyek hozzád, az Almát eszem, illetve más, fülbecsengő sláge­reket. Ön szerint miért lett di­vat a régi idők zenéje?- Mert ez szívhez szóló zene, és az emberek tudják valami­lyen élményhez kötni. A fiata­loknak új élményt ad, az idő­sebb korosztálynak pedig fiatal­koruk legszebb pillanatait idé­zi fel. A szövegek, a dallam rá­adásul könnyen megjegyezhe­tő, szájról-szájra terjed. Szeren­csére ma is vannak olyan fiata­lok, akik ezt az élő, organikus műfajt képviselik. Nehezen tu­dom elképzelni, hogy a mai ze­nék jelentős részére emlékez­nek majd ötven év múlva. Túl­nyomó iréazük ugyanis mű­anyag, tele van „E-vel”. Ennek ellenére sokan inkább koncer­tekre járnak, és nem diszkóba, hogy élő zenét hallhassanak.- Szolnokon mit hallunk Öntől?- Nem hazudtolom meg ön­magam, elsősorban régi szá­mokkal készülök. Ám, talán nem is kevesen tudják, hogy mind a mai napig komponálok zenéket, például a Cotton Club Singer’snek, vagy a Republic együttesnek is. Talán ebből is fel­elevenítek néhányat. Ahogy az idő, s főleg a hallgatóság engedi. Haddszódon! SZ0LJ0N.hu A SZ0LN0K-JÄ5ZKUN ONLINE Határokon átnyúló tervekkel rukkol elő ismét a Túri Fazekas Múzeum. >- A Kézművesség határok nél­kül rendezvénysorozatunkat 2005-ben indítottuk el. Tervünk nyolc évre szól, melynek során négy téma köré csoportosítva mutatjuk be a megye kézműves­hagyományait és képviselőit - mondta Pusztai Zsolt, a Túri Fa­zekas Múzeum igazgatója. Első két témájuk feldolgozását 2008- ban fejezték be, s 2009-ben ké­szítették elő Körmönfontak programjukat, mely kiállításo­kat, kézműves-bemutatókat, - foglalkozásokat és -vásárokat tartalmaz. Ennek a programnak az első kiállítása Szolnokon lesz a Damjanich János Múzeumban és március 18-án nyílik meg. Azt követően Kismartonban, Rozs­nyón és Kézdivásárhelyen lesz kézművesvásár és -bemutató. A kiállítások ideje alatt kézműves­foglalkozások várják a családo­kat, iskolai csoportokat, vakokat és gyengén látókat. Összesen hu­szonkét kézműves képviselteti magát megyénkből. A tárlatok alkotásai különböző alapanyag­okból és technikával készülnek. — Alapvető célunk a kézműves szakmák megismertetése, a mai ember számára közérthető, hite­les formában. Értékeik kiemelé­sére, hasznosságuk bemutatásá­ra törekszünk — tette hozzá Pusztai Zsolt. ■ N. I. Pusztai Zsolt Csengeti Gábornak a tökéletes szinte már unalmas portré Számára úgy lesz maradandó egy-egy darab, műsor, ha az előadó és a néző „összeér” „Figaro itt, Figaro ott...”—jut e so­rok írójának eszébe Mozart ope­rájának egyik betétdala a most tollvégre kapott interjúalanyáról. Csengeri Gábor ugyan nem ép­pen egy borbélyaikat, ám hason­lóan energikus, mint a megéne­kelt sevillai mesterfodrász. A harmincesztendős szolnoki fia­talember legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Szig­ligeti Színház által kezdeménye­zett Ádámok és Évák ünnepének bemutatóján az általa felkészí­tett, s a Tiszaparti Gimnázium ad hoc „társulata” által előadott ró­mai színt ítélte a legjobbnak a Jó­kai Anna Kossuth-díjas írónő el­nökletével felálló zsűri. De fizi­miskája, vagy neve ismerős le­het a városban, sőt, immáron azon túl is. Ugyanis a Városi Kol­légium —Kaszab Zoltánnéval kö­zösen irányított — Aranycsillag színjátszó körének, a Szolnoki Thália Színház és Ifjúsági Szín­padnak is igazgatója, rendezője, továbbá a Hegedűs T. alapítványi iskolában is színkört vezet. Ezen kívül a Dan-Ton Művészeti Egye­sület, illetve a Körtánc Egyesület jóvoltából prózai és zenés dara­bokkal, pódiumműsorokkal, rendhagyó irodalomórákon lép a nagyérdemű elé, amely korosz­tálytól függetlenül hallgatja élve­zettel Csengeri Gábor előadásait. Nagyon szeretem, amit most csinálok. A fiatalokat igyekszem bevezetni a kultúra világába úgy, hogy folyamato­san gondolkodásra késztetem őket. A színház lett az az esz­köz, amellyel mindezt próbá­lom elérni náluk, s az eddigi visszajelzések alapján úgy vé­lem, sikerrel. Közel kell vinni az ifjúsághoz a színházat, amelyben maguk a nézők is résztvevők. Legalábbis az elő­adások végén a közönségnek úgy volna jó felállnia a székből, hogy még sokáig hatása alatt legyen a látottaknak, hallottak­nak. Az élő színházban hiszek. Úgy lesz maradandó egy-egy darab, műsor, ha az előadó és a néző „összeér”, s mindkét fél érti, s érzi mit szeretne monda­ni az író, a rendező és a színész. Az érzékenységre és a nyitott­ságra próbálom hangolni a nö­vendékeimet, mely tulajdon­sággal nem csupán a színpa­don, hanem az életben is sike­resek lehetnek. Jómagam mun­kamániás és önmagámmal szemben szigorú vagyok, de ezt várom el azoktól is, akikkel együtt dolgozom. Minden éles előadásban találok helyreigazí­tani valót, s mire minden egyes Névjegy neve: Csengeti Gábor született: Tiszafüred, 1979. 10. 28. végzett: Shakespeare Szín- művészeti Akadémia (2003.; Csiszár Imre osztálya) . hobbi: a munkája. elemet a helyére illesz­tek, végül a tökéletes már szinte nem is érdekel. Azt már unal- 3 masnak tartom. Úgy vélem, hogy minden darabhoz bátran kell hozzá­nyúlni, akkor fog ugyanis a je­lenkornak szólni. Nem szabad azonban kifordítani, megerősza- ^ kölni a mon­danivalót, mert élvezhetetlenné Munkamániás és önmagámmal szemben szigorú vagyok, de ezt várom el azoktól is, akikkel együtt dolgozom ff : itiáypwáilfe I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents