Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-29 / 24. szám

2010. JANUÁR 29., PÉNTEK Megyeházi tükör Fejlesztések az elvonások ellen értékelés A ciklus eddigi teljesítményéről számolt be a megye vezetése A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés vezető tisztségviselőinek beszámolóját érdeklődéssel hallgatta a Hozam Klub tagjaiból álló közönség A fejlesztések terén az 1998—2002-es mellett a mostani lehet a másik legsikeresebb ciklusa a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat­nak. Jóllehet, az indulás­kor erős ellenszélben kel­lett dolgoznia a 2006-ban ellenzéki vezetéssel meg­alakult testületnek. A me­gyei önkormányzat vezető tisztségviselői a Hozam Klub tagsága előtt érté­kelték az elmúlt három esztendőt, és beszámol­tak az idei tervekről is. Munkatársunktól — Előadásában politikai és gaz­dasági ellenszélről beszélt. Miben nyilvánult ez meg? - kérdeztük Fejér Andortól, a megyei közgyű- J lés elnökétől.- Valóban meglepetés volt g számunkra, hogy milyen óriási | ellenszélben kell dolgoznunk. £ Az sem jó, ha általában az ön- kormányzatoktól vesznek el pénzt, de akkor legalább min­denkit egyformán sújtanak. Azt viszont nehéz volt előre látni, hogy a megyei önkormányzato­kat ilyen szempontból külön „megtiszteltetés” érte, például a megyei fejlesztési források elvé­telével. Számos olyan pályázati kiírás volt, amelyben a pályázók köréből eleve kizárták a megyei önkormányzatokat. Másfelől a normatíva, az illetékbevétel és az átengedett személyi jövede­lemadó csökkenésével draszti­kusan szűkültek azok a forrá­sok, amelyeket önerőként igény­be vehettünk volna. Ezért kény­szerült a megye kötvénykibocsá­tásra, hogy a fejlesztéseket fi­nanszírozni, és a pályázatokhoz szükséges önerőt biztosítani tudjuk.-A kezdeti nehézségeken sike­rült úrrá lennie a megyei önkor­mányzatnak. Milyen állomásai voltak ennek az útnak? — A legnehezebb a források előteremtése volt. Azt pillanatok alatt felmértük, hogy ha keve­sebb a bevétel, a kiadásokat csök­kenteni kell. Azonnal megtettük azokat a struktúraváltó intézke­déseket, amiket különösebb elő­készítés nélkül meg lehetett hoz­ni. Viszont voltak olyan dönté­sek, amelyeket csak hosszas elő­készítést követően lehetett meg­hozni, például az oktatási intéz­mények összevonása esetében, amelyre két példa is volt. Ezt kö­vette a gazdasági integráció, amelynek eredményeként ma 8 önállóan, és 14 részben önállóan gazdálkodó intézménye van az önkormányzatnak. Ezek mind olyan döntések voltak, amelyek az életben maradásunkat biztosí­tották. Mindez 1,7 milliárd forint megtakarítást hozott az önkor­mányzatnak. Csak az a nagy gond, hogy ezzel szemben az el­vonás 2,9 milliárd forint volt. —Az elmúlt három évben meg­lehetősen sok fejlesztési forrást si­került a megyébe hozni annak el­lenére is, hogy mint említette, a megyei önkormányzat jó néhány pályázatból eleve ki volt zárva. — Minden olyan lehetőséget megragadtunk, ami a működé­sünket jobbá, költségtakaréko- sabbá teszi. Van egy másik fontos tényező is. A megyei önkormány­zat egyik fontos feladata, hogy in­tézményeket tart fenn. Ezekben diákok tanulnak, időseket látunk el. A fejlesztések elmaradása vég­ső soron intézménybezárásokhoz vezetne. Ezért kell nekünk olyan beruházásokat megvalósítani, amelyek a versenyképességün­ket javítják. Természetesen nem­csak építési, felújítási projektje­ink vannak, hanem a megye gaz­dasági versenyképességét erősítő turizmusfejlesztési és energeti­kai programjaink.- Nemcsak az oktatási, illetve szociális intézményekben voltak fejlesztések, hanem a megyei kór­házban is.- A kórház esetében, ha min­den a terveink szerint alakul, so­ha nem látott mértékű fejleszté­si forrást tudunk bevonni. Napo­kon múlik egy közel 600 millió forintos beruházási döntésnek a nyilvánosságrá kerülése, és két héten belül kell beadnunk egy olyan pályázatot, amely a kórhá­zi ellátás szerkezetváltását ered­ményezi. Ha ezt a közel hatmil- liárd forintos beruházást meg tudjuk valósítani, az oda vezet majd, hogy — a fejlesztés utolsó fázisaként — a kórház jelenleg legrosszabb állapotban lévő hét­emeletes tömbjének felújítása is megvalósulhat. A fejlesztések ré­vén lerövidülnek a betegutak, je­lentősen korszerűsödik a beteg- ellátás színvonala.- Rentzné dr. Bezdán Edit me­gyei főjegyző, a megyei önkor­mány hivatalának vezetője mi­kéntértékeli az elmúlt három év hivatali tevékenységét? — Az első és legfontosabb do­log a takarékosság volt, hiszen a három év alatt fokozatosan csökkent a finanszírozás. Eh­hez a feltételhez a megyei ön- kormányzat hivatalának épp­úgy alkalmazkodnia kellett, mint az intézményeknek. Há­rom év alatt több mint 30 szá­zalékkal csökkent a hivatalban dolgozók létszáma, viszont a feladataink száma növekedett. Örömmel mondhatom, hogy kollégáimmal együtt sikerült Fejér Andor elnök: — A nehézségek ellenére is jelentős fejlődést értünk el alkalmazkodnunk a kialakult helyzethez. Egyik legfőbb felada­tunk, hogy a megye döntéseinek előkészítéséhez és végrehajtásá­hoz biztosítsuk a háttérmunkát. Másfél éve állok a hivatal élén, ez idő alatt azt tapasztaltam, hogy egy szakmailag felkészült csapat dolgozik a közgyűlés, ezen keresztül pedig a megye la­kosságának szolgálatában. Kedvezőek a szociális foglalkoztatás tapasztalatai-A megyei önkormányzat fenn­tartásában működő szociális in­tézményekben 2007-ben új rendszerű szociális foglalkozta­tást vezettünk be. Ennek kereté­ben a bánhalmai Fenyves, a kar­cagi Gólyafészek, a pusztatasko- nyi Tóparti, a tiszaugi Szőke Ti­sza, a törökszentmiklósi Angol­kert és az újszászi Kastély Ott­hon biztosít szervezett, jövedel­met is biztosító elfoglaltságot a foglalkoztatást igénybe venni tu­dó ellátottak számára - mondta Búsi Lajos, a megyei közgyűlés alelnöke. — Az egyik forma a munkarehabilitáció. Ez a legfel­jebb napi 6 órában végezhető te­vékenység a kevésbé terhelhető ellátottaknak nyújt hasznos el­foglaltságot, fejleszti munkavég­ző képességüket. A nagyobb megterhelést jelentő fejlesztő-fel­készítő foglalkoztatás keretében már akár napi 8 órában is végez­hető munka, amely elősegíti, hogy az intézményben élők el­sajátíthassák azt'a tudást, amely fejleszti munkaerő-piaci alkal­masságukat. Ez a forma munka- viszonyt jelent, melyért munka­bért kapnak a gondozottak - tet­te hozzá az alelnök. Búsi Lajos szólt arról is, hogy a tapasztalatok szerint a támoga­tás fedezi a foglalkoztatással kapcsolatos kiadásokat, eredmé­nyesen járul hozzá az intézmé­nyekben élők fejlesztéséhez, ak­tivitásuk fenntartásához. — A szociális foglalkoztatás központi támogatási rendszere az idei évtől megváltozott, mivel a szaktárca - a tavalyinál ala­csonyabb keretösszegből - az eddig normatívaként lehívható támogatás helyett pályázat útján biztosítja a finanszírozást. A me­gyei önkormányzat által benyúj­tott valamennyi pályázat sikeres volt, így összesen 147 815 ezer forint támogatást nyertünk erre az évre. Céljaink között szerepel a már bevált tevékenységek mel­lett a piacképes termékek előál­lítása, ezek bevétele kiegészíthe­ti az állami finanszírozást - mondta az alelnök. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. Kitüntetéseket adtak át a magyar kultúra napja alkalmából ünnep A közművelődés és a művészet területén kiemelkedő munkát végzők tevékenységét ismerték el A Himnusz születésnapján büsz­kén emlékezünk meg legfonto­sabb közös kincsünkről, nemze­ti kultúránkról, amely határo­kon átívelve kapcsol egybe ben­nünket, magyarokat - mondta ünnepi beszédében Kovács Sán­dor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke a magyar kultúra napja alkalmá­ból rendezett megyeházi ünnep­ségen. Az alelnök szólt arról is, hogy a magyar kultúra ápolása valójában nem más, mint a jö­vőnk érdekében kifejtett céltu- * datos cselekvés és nemzeti ön- g azonosság-tudatunk következe- I tes megőrzése. Az ünnepségen | megyei elismerések átadására is I sor került. A megyeházán ünnepi műsorral köszöntötték a kitüntetetteket A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Közművelődési Díj egyik kitüntetettje Pató Mária, a me­gyei múzeumok igazgatósága könyvtár- és közönségkapcsola­ti osztályvezetője. - A Damja­nich múzeumban kezdtem el dolgozni, ez az első és egyetlen munkahelyem, immár 21 éve. Nagyon sokat köszönhetek a múzeumnak, a kollégáimnak, hiszen ez olyan munkahely és munkakör, ahol anélkül, hogy ne lennének jó kollégái az em­bernek, nem lehetne sikereket elérni. Krúdyt idézném, aki azt írta: „Ketten kellünk hozzá. Mindig. Ahhoz, hogy élni kezd­jen egy gondolat, egy történet, egy érzés. Én csak elkezdhe­tem.” Én is csak elkezdtem, és remélem, hogy lesz folytatása. Számunkra fontos, hogy egyre többen jöjjenek el a múzeumba, nemcsak a felnőttek, hanem a diákok, az óvodások, a jövő nemzedéke. Lássák a múzeu­mon, hogy az nem csak nézni- szemlélni való, hanem megfog­hatják, tapinthatják, érezhetik a tárgyakat, és jól érezhetik ma­gukat. Igyekszünk ennek a cél­nak a jegyében olyan programo­kat, kiadványokat készíteni, ahol ezt a szellemiséget is meg­tapasztalhatják. Árvái Zsigmond tiszafüredi néptáncpedagógus a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Művészeti Díjat vehette át a kultúra napi ünnepségen. - Nagyon meg­tisztelő a díj, jólesik, hogy a munkámat ilyen szinten is elis­merik, és inspirál a továbbiak­ra is. 1983 óta táncolok, és bár voltak hullámhegyek és -völ­gyek, alapvetően mindig biza­kodóan néztünk a jövőbe. Az­zal, hogy beindult az alapfokú és a középfokú művészetokta­tási képzés, sokkal szélesebb tömeg áll már a néptáncmozga­lom mögött, mint amikor annak idején, a hetvenes években elin­dult. A gyerekek sokkal köny- nyebben be tudnak kapcsolód-' ni a munkába, és éppen ezért is fontos, hogy a művészeti kép­zés a továbbiakban is megma­radjon. ■ i 4 \ É

Next

/
Thumbnails
Contents