Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-28 / 23. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2010. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK FELSŐFOKON Előkelő helyen a főiskola rangsor Egyre nagyobb érték a közgazdász diploma Nagyon sok érdeklődőt vonzott a Szolnoki Főiskola tegnapi nyílt napja, ahol számos információt megtudhattak az intzéményről Szolnok város marketing- koncepciójával ért el sikert Balogh Edina a Miskolci Egye­tem Marketingmesterek verse­nyén negyedik helyezést ért el Szolnok város marketingkon­cepciója című pályaművel. A megméretés két fordulóból állt, az első körben a beérkező pályaműveket értékelték a meg­adott szempontok szerint. A má­sodik körben a továbbjutott hat diáknak kellett bemutatnia a dolgozatát.- A felkészülésre nem sok időm volt, mivel későn kaptam hírt a versenyről, így három hét alatt írtam meg, amiben a felké­szítő tanárom végig segített, és tanácsai alapján haladtam lépés­ről lépésre - mesélte Edina. Az, hogy Edina marketing té­mában versenyzett nem vélet­len, hiszen a főiskola kereskede­lem és marketing szak marke­tingmenedzsment szakirányán negyedéves hallgató. A versenyre az egyik tanára hívta fel Edina figyelmét. Azért a városmarketingről írt, mivel kifejezetten érdekli ez a téma. Balogh Edina — A Szolnokon töltött három év során láttam, hogyan változik a város, és jobban bele akartam látni ennek a hátterébe. Vélemé­nyem szerint ez nemcsak egy. dolgozat, hanem kutatás is, és a jövőben szeretném kibővíteni e tanulmányomat még több kuta­tással és saját javaslattal — vázol­ta terveit a negyedéves hallgató. Minként kutatta fel a pálya­művéhez szükséges forrásokat?- Elsősorban a szakirodalom nagy alakjaihoz fordultam, hogy tisztázzam a fogalmi kérdéseket, valamint, hogy mindenki értse, miről is szól a dolgozatom. Má­sodsorban pedig egy mélyinterjú keretében sikerült belső informá­ciókhoz jutnom a témával kap­csolatban. S akinek igen sokat köszönhetek a felkészülésem­ben, az László Éva tanárnő. ■ Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelent meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. Ismét bebizonyosodott, hogy a Szolnoki Főiskola továbbra is tartja előkelő helyét az ország legjobb felsőoktatási intézményei között. Munkatársunktól Ha valaki olvasta, s netán még elemezte is a Népszabadság Top 150 leggazdagabb Magyarorszá­gon című tanulmányát, akkor láthatta, hogy a 150-ek egyhar- mada közgazdász végzettséggel rendelkezik, egyhatoda mérnö­kivel, néhányan pedig mindket­tővel. S ha hozzátesszük, hogy az évenkénti sorrendbe egyre kevesebben kerülnek be diplo­ma nélkül, akkor láthatjuk, hogy aki sikeres szeretne lenni, an­nak célszerű diplomát szerez­nie, s mindenekelőtt közgazdász diplomát. Sokan úgy gondolják, hogy ehhez jó matematikusnak kell lenni, de ez koránt sincs így. Az említett listán a matematiku­sok aránya mindössze 2 száza­lék, tehát nem igazán számolni kell tudni (persze az sem árt), hanem valami másra van szük­ség, olyan képességekre, ame­lyeket kibontakoztatni, megala­pozni csak közgazdász képzett­séggel lehet. Az, hogy ezt az érettségizők nagy része is tudja, látszik abból, hogy 2009-ben a legma­gasabb pontszám­mal felvételt nyer­tek rangsorában a Corvinus Egyetem három kara foglalja el az első há­rom helyet a karok versenyében. A vidéki főiskolák között pedig nagyon előkelő helyen szerepel a Szolnoki Főiskola. A bekerül­a részletesebb elemzések arra is rámutatnak, hogy az egyes szakok helyzete tekinte­tében az általános, sokszor nehezen megítélhető adathal­maz alapján végzett rangsor­hoz képest igen jól állunk a karok, intézmények, szakok esetében a 18 minősített egy­ség között, a Szolnoki Főisko­la említett szakja a 4. helyen áll, a nemzetközi gazdálko­dás szak a 8. helyen, a turiz­mus-vendéglátás szak a 10. helyen áll, a kereskedelem és teknek az átlag pontszáma háromszázhetvenkettő volt, s ha leszámítjuk belőle az agrársza­kokat, akkor ez a szám bőven négyszáz fölé kú­szik. Ezzel nem ijesztgetni akarjuk a leendő hallgató­kat, sőt szeretnénk rámutatni arra, hogy közgaz­dász.szakjaink magas presztí­zsűek, ami abból is fakad, hogy a munkáltatók értékítélete alap­ján a Szolnoki Főiskolán végzett marketing szak pedig a 8. he­lyet foglalja el. A LEÍRTAKAT kiegészítjük OZZül, hogy gyakorlatilag minden igénylőnek tudunk kollégiumi ellátást biztosítani. A sportolá­si lehetőség a versenysporttól a hobbiszintű sportig minden­ki számára adott. A főiskola épülete, környezete bízvást mondhatjuk, hogy Magyaror­szágon a legszebbek közé tar­tozik. Mindezek alapján állít­hatjuk: jó döntés a Szolnoki Főiskolán diplomát szerezni. hallgatók igen keresettek a mun­kaerőpiacon. A diploma meg­szerzése után 2-3 hónapra, de legkésőbb fél év után szinte min­denki el tud helyezkedni. Ha a fizetéseket vizsgáljuk - s ezt már a HVG novemberi kiad­ványa alapján tudjuk — egyes gazdasági szakmákban, mint például az adószakértők, piac­kutatók, reklám- és marketing- szakemberek, üzletkötők, a leg­jobban fizetettek akár tízszer annyit keresnek, mint a legrosz- szabb jövedelmű 10 százalék, de egyes területeken még ennél is nagyobb a különbség. Talán mondani sem kell, ezekre a szakmákra a Szolnoki Főiskolán is meg lehet szerezni a felettébb értékes diplomát. Mindezt a már itt tanuló hall­gatók is tudják. Az ez évi, 2009- es felvettek hallgatói rangsorban a 76. helyet foglaljuk el a 168 mi­nősített kar, illetve önálló intéz­mény között. Mondhatjuk azt, hogy a jobbik felében vagyunk ezen rangsorban, tehát a hallga­tókon nem múlik a sikeres sze­replés a főiskolán. Ismerve a ta­nári kart, nyugodtan mondhat­juk, hogy rajtuk sem múlik egy tudással megalapozott diploma megszerzése. Szolnoki Főiskola Megtanulta, hogy kell támogatókat keresni Debreczeny Balázs immáron ha­todik éve a GS1 Magyarország Zrt. - globális szabványosító szervezet — tréning- és marke­tingmenedzsere, ahol nemzetkö­zi munkacsoportokban való részvétele sok utazással, a kultu­rális különbségek mindennapi rugalmas kezelésével jár.- A Szolnoki Főiskola erőssé­ge abban rejlett, hogy az ország különböző részeiről érkezett hallgatók hamar egységgé ková- csolódtak - nyilatkozta. Ez az összetartás, a főiskolán szerzett barátságok alakították munkavállalását és alakítják máig életét.- Kapcsolati tőke az, amikor az embernek olyan kollégái, ba­rátai vannak, akik a nehéz pilla­natban is mellette állnak, de ne feledjük, ez a ritka kincs a köl­csönösségre épül — mondta. A főiskolán jó átjárhatóság volt a szakok között, így az egykori keresekkel és külkeresekkel egyaránt közeli kapcsolatot ala­kíthattak ki. Segítették egymást a vizsgára való felkészülésben és a hétköznapokban egyaránt. Munkája során a gyors, haté­kony és találékony probléma- megoldást, valamint a statiszti­kai számításokat alkalmazza az üzleti és stratégiai tervezések készítésekor, melyeket dr. Dudás Péter tanóráin sajátíthatott el.- Takács Katalintól, a Tanul­mányi és Információs Központ vezetőjétől a határozott, de ko­operatív vezetést tanultam meg. Szabó Lászlóné gasztronómiai órája is jó példa volt arra, hogy miként lehet a mindennapi ko­moly elvárásokat, nehezen telje­síthető határidőket humorral fű­szerezve elviselhetővé tenni. ■ Debreczeny Balázs ■ Aki sikeres szeretne lenni, annak célszerű diplomát sze­reznie. Jó döntés itt felsőfokú oklevelet szerezni Elhunyt a tudományos élet egyik utolsó polihisztora vEKERDi László Tizenhat könyve, tizenöt könyvfordítása, több mint félezer dolgozata jelent meg életében „Akár egy értelmiségi Tiborc pa­naszait hallanánk, máig érvé­nyesen.” Vekerdi László (Hódmezővá­sárhely, 1924. július 21.-2009. december 27.) gazdag szellemi örökségét nehéz lenne számba venni, hiszen egész életművét a tanulással párosuló alkotás kényszere hatottját. Sokoldalú­ságát jelzi, hogy nevéhez nagy­számú orvosi, orvostörténeti, matematikatörténeti, fizikatör­téneti, csillagászattörténeti, bio­lógiatörténeti, tudományfilozófi­ai, irodalomtörténeti, művelő­déstörténeti, nyelvtörténeti, in­tézménytörténeti publikáció és számos könyvfordítás, lektorá­lás kötődik. Válogatott életmű­l* A bibliográfiájának 170 oldala több mint hatszáz publikációt tartalmaz. Tizenhat könyvé, ti­zenöt könyvfordítása, több mint félezer kisebb-nagyobb tudomá­nyos és tudomány-népszerűsítő dolgozata jelent meg életében. Jórészük a magyar vidék folyó­irataiban lelhető fel (Tiszatáj, Forrás, Alföld, Jelenkor, Új For­rás, Napjaink). Felmérhetetlen értékű az a teljesítmény, amit Ve­kerdi Lászlónak köszönhetünk. Személyét az Arcok és vallo­mások sorozatban megjelent Né­meth László-portré kapcsán is­merhette meg a hazai közvéle­mény. Nagyon sokat tett a tudomány magas színvonalú terjesztéséért. 1984-ben, illetve 1985-ben a hu­szonkét adásból álló „Gondolko­dás évszázadai” címmel sugár­zott televíziós sorozat legtöbb előadását Vekerdi László tartot­ta. A Magyar Rádió Gordiusz Műhelye adásaiban közölte a „Véges végtelen” című esszéri- portfolyamot, amelynek ő volt az előadója. Ezekből a felolvasások­ból a nézők és a hallgatók törté­nelmet, művészetet, irodalmat, matematikát, természettudomá­nyokat tanulhattak. A kétszáz­nál is több adást megért „Véges végtelen” ismeretterjesztő mű­sor egyedülálló volt a magyar rá­diózás történetében. Munkásságát Szabó Ervin- emlékéremmel (1987), a Nyitott Társadalom Alapítvány díjával (1991) , Szent-Györgyi Albert-díj- jal (1992), József Attila-díjjal (1992) , Tiszatáj-díjjal (1993), So­ros-életműdíjjal (1993), a Soros­alapítvány alkotói díjával (1999) ismerték el. 2000-ben Pro Litera- tura-díjjal, 2001-ben pedig Szé- chenyi-díjjal tüntették ki. 2003- ban az év ismeretterjesztő tudó­sa címet ítélték neki oda. 2004- ben Magyar Örökség díjjal, 2008-ban pedig Teleki Pál-ér- deméremmel ismerték el. Néhány fontosabb műve: A Geometrie (1637) és a differenci­álási algoritmus születése. A Ma­gyar Tudományos Akadémia III. Osztályának Közleményei, 1965. 33-49.; Németh László alkotásai és vallomásai tükrében. Buda­pest, 1970.; Európa születése. Európa a IX—XIII. században. Budapest, 1977.; A sorskérdések árnyékában. Kalandozások Né­meth László világában. Tatabá­nya, 1997.- Vekerdi László tanár urat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában PhD hallgatóként ismertem meg. Óriási tájékozott­sága, lenyűgöző tudása, segítő­készsége, tanácsai nagyban se­gítették disszertációm színvona­las elkészítését - mondta el la­punk érdeklődésére Madaras Lászlóné, a Szolnoki Főiskola tanszékvezetője. A magyar szellemi élet legen­dás alakjaként, magányos ellen­állóként, a hatalomnak, tekin­télynek behódolni nem akaró utolsó szabad emberként méltat­ták 2003-ban, az év ismeretter­jesztő tudósa díj átadásakor. Sze­mélyében az emberi szabadsá­gért küzdő, szabadon szolgáló értelmiség klasszikus képvise­lőjét tisztelhettük. Érték - mérték — minőség: ez az a nagyon fontos hármas jelző, amelyet Vekerdi László neve ér­telmiségi körökben felidéz, s amely életútját, alkotásait a leg­jobban jellemzi. Olyan kutató volt, akit a múlt és a jelen, a ha­za és haladás ügye egyaránt iz­gatott, aki a „szerettem az igaz­ságot, gyűlöltem a hazugságot” igézetében élt. ■

Next

/
Thumbnails
Contents