Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-26 / 21. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2010. JANUÁR 26., KEDD INTERJÚ kultúra A minőségi szolgáltatásról, az ismeretterjesztés fontosságáról, a működő zárakról, a kortárs formatervezés hiányáról a szolnoki kulturális központ új vezetőjével ABA-NOVÁK - ÉLMÉNYT NYÚJTANI Molnár Lajos Milán: „Úgy lenne jó megtartani a programokat a kulturális központban, hogy meg tudják fizetni az emberek, és mi is tudjunk működni" Januártól új vezető, Molnár Lajos Milán áll a szolnoki Aba-Novák Kulturális Központ élén. Az ügyvezető igazgató interjújában többek között arról is szólt, hogy nem csak egy helyet akarnak adni a látogatóknak, a programoknak, hanem szolgáltatni is, eközben biztosítani a gazdasági hátteret a munkához. Szeretnék jobbá tenni a közönségkapcsolatot, kialakítani egy igazi Aba-Novák-élményt. Baranyi György-A korábbi tevékenységét ismerve talán meglepő lehet, hogy pályázott egy ilyen intézmény vezetésére.- Nem gondoltam még két hónappal ezelőtt sem, hogy majd dolgom lesz az Aba-Novák Kulturális Központban. Szalay Ferenc polgármester úr keresett meg, hogy elvállalnám-e a feladatot. Úgy gondoltam, hogy egyrészt az intézmény eddigi szakmai munkája, másrészt az infrastrukturális fejlesztések révén igazán kiemelkedő szakmai munka lehetőségére van mód. Nem vagyok f szerepzavarban: reklámszakem- I bér vagyok, akiből rendezvény- g szervező lett. A kulturális köz- ' pontban egyrészt folytatom 1 mindazt, ami eddig jó volt, másrészt a feladatom ennek másként művelése. Ehhez nagyon jó és elhivatott kollégáim vannak. Arra ügyelek, hogy ha egy jó program volt az elmúlt években, bárki is találta azt ki, akkor az menjen tovább. A közönséget nem érdekli, hogy vezetőváltás történt, ők a programot nézik, és ha valamit szerettek, akkor az maradjon is meg, mint például a Csillagfény estek, a Hazatalálás, a néptáncrendezvények, -gálák. Azt szoktam mondani, hogy nem csinálni szeretném a kultúrát, hanem közvetíteni és menedzselni.- Kultúra és gazdaság: hogy sikerül a kettőt összeegyeztetni?- Amikor megkaptam a felkérést, azt gondoltam, hogy ez szakmai kihívás. Ám az elmúlt egy hónap alatt kiderült, hogy egy ilyen állás nem csak erről szól, hanem kemény gazdasági háttérnek a megteremtéséről. Bármilyen távol is áll látszólag a kultúra a gazdaságtól, nem függetleníthetjük magunkat attól, hogy nekünk is szilárd gazdasági alapokon kell állnunk. Hiszen ki kell fizetnünk a futésszámlát, a béreket, járulékokat, és csak utána „szárnyalhatunk”. A racionalizálást, az átcsoportosításokat végre kell hajtanunk, a lejáró szerződéseket egyelőre nem hosszabbítottuk meg. Jelenleg annyit tudtunk csinálni, hogy a működőképessége megmaradjon a háznak, a szakmai munka és a megtervezett programok ne csorbuljanak. Azt mondtam a bizottsági meghallgatáson, hogy egy nagyon erős gazdasági vezetővel együtt szeretném és merem elvállalni ezt a feladatot. A tulajdonos érdeke is, hogy a közpénzeket megfelelő kontroll mellett használjuk fel. így kinevezték a kiváló szakembert, Tóth Sándort gazdasági ügyvezetőnek.- Cégvezetőként két nagy feladatunk van - vette át a szót Tóth Sándor. — Első körben biztosítani az eszközhátteret a munkához, ami nagyon fontos és sok pénzt fog igényelni. A másik rész, hogy a munkatársaink meglévő szellemi potenciálját a lehető legjobban hasznosítsuk. —Egy olyan kulturális menedzsmentet hoznánk létre, ami nem megszokott még Magyarországon- folytatta Molnár Lajos Milán. - Akár üzleti szempontok alapján is mérhető legyen a tevékenységünk, de mellette ez alapvetően támogassa és segítse a kulturális munkát — Nyilván nem kerülhető meg a gazdaságin túl a szakmaiság kérdése sem.- Több területen is tapasztalom, hogy a közművelődésben a szakmaiságon van a hangsúly. Ez fontos, de legalább ilyen fontos a háttér, az üzemeltetési, logisztikai rész is. Az lesz az első féléves vagy éves munkánk, hogy a szilárd alapokat letegyük. Nem csak helyet szeretnénk adni a látogatóknak, a programoknak, hanem szolgáltatni is. Egy ilyen alapozó munka után elmehetünk egészen olyan dolgokig, mint hogy a ruhatárban legyen tükör, az öltözőben működjenek a zárak, mindig tiszta legyen a mosdó, vagy a hangstúdióban bármelyik zenei előadást le tudják vezényelni és így tovább.- A célközönséggel való ka;y csolattartás az internet világában akár személyes is lehet. Erről hogyan gondolkodik?- Amikor óriási verseny van a programkínálók között, akkor csak egy plakát, egy hír már nem elég. Egy évben 150-200 ezer ember fordul meg itt, a házban vagy a külső rendezvényeken. Ráadásul most készült felmérések alapján nagyon jó a megítélése a háznak. Tegyük akkor ezt még hatékonyabbá! A jó megítélést fordítsuk át nézőszám-növekedéssé. Ennek az intézménynek művelődési házként, közösségi házként, klubhelyiségként kell funkcionálnia, másrészt pedig színházszerűen. Ám mindig sugároznunk kell a minőségi kulturális szolgáltatást. A látogatók közül, aki megadja nekünk az adatait, bekerülhet egy adatbázisba, és tudjuk értesíteni a programokról. Sok pénzt spórolok meg azzal, ha van egy ilyen adatbázisom, nagy gesztust teszek a közönségnek, hogy partnerként kiszolgálom, és felméréseket is tudok készíteni arról, hogy mit is szeretnének.-Mit is szeret egy olyan közönség, amely igencsak összetett? — Csak az általános ízlés mellett nem haladhatunk, mert eléggé bulvárosodott a kulturális élet. Nekünk valamennyire irányítani is kell a városlakók ízlését, mert hosszú távon sokkal inkább a budapesti, vagy például a pécsi, debreceni kulturális kínálatnak szeretnénk alternatívája lenni. Az ismeretterjesztésben még sok tartalék rejlik. Amikor megrendeztük a Régi idők terét, akkor derült ki, hogy az itt élőkben van igény a szolnokiság erősítésére. Csak úgy kell tálalni, hogy azonnal tudják emészteni az emberek. Számomra ez jelenti most a megoldandó feladatot: úgy nyújtsunk közönségbarát programokat, hogy egyrészt ne csapjunk át bulvárba, másrészt közművelődési szempontból mérhető legyen az eredménye. Amikor ismeretterjesztésről beszélek, akkor ilyen szinten gondolom ezt is. Népszerű vagy népszerűén tálalt tudományos orvosi eredmények, földrajzi felfedezések, úti beszámolók - ezt kínáljuk fel.- A terveket, gondolom, azért a konkurencia is figyeli. —A Szolnokon, a kistérségben működő, hasonló profilú kulturális, közművelődési intézményekkel maximálisan jó kapcsolatot szeretnék kialakítani. Sokkal inkább integráló szerepet szándékozom betölteni. Nekem a legnagyobb dicséret lenne, ha közösen csinálunk valami nagy dolgot, és utána azt mondanák, hogy nagyon jó volt, és ebben volt fontos szerepe az Aba-Nováknak. Egyébként a városi ünnepségek lebonyolítása is nagyon fontos feladatunk, és ráadásul kevesebb pénzből, majdnem feléből kell megcsinálni, mint tavaly. — A megszorítások hatására sokan a kultúrára áldoznak kevesebbet. Hogyan lehet mégis rávenni őket arra, hogy erre is fordítsanak pénzt?- Az a közönség, amely nekünk megbízható törzsközönségünk, ha a zsebén azt érzi, hogy már nem tud elmenni színházba, üdülésre, akkor éli meg igazán a maga szegénységét. Mi ezen úgy tudunk a legjobban segíteni, hogy egyrészt jó árú jegyeket kínálunk. Úgy lenne jó megtartani minden programot, hogy meg tudják fizetni az emberek, mi is tudjunk működni, és szeretnénk az a hajó lenni ebben a nehéz időben, amely a kultúrát átviszi a túlsó partra. Operaműsorokat, komoly színházi programokat tudunk hozni, de gondoljunk bele, hogy mondjuk 400-50 fizető nézőnél mibe kerül egy jegyár, és még nincs benne a rezsink. Ekkor jön az, hogy tudunk-e olyan programokat kitalálni, ami nem feltétlenül pénzkérdés. Miért ne hozzuk össze a művészeti együtteseket, zenekarokat a városban, és rendezzünk egy komoly szolnoki produkciót? Mért ne lehetne bevonni a képzőművészeket is ebbe, miért ne csinálhatnánk performance-okat? KiMolnár Lajos Milán született: Tiszafüred, 1966. december 9. végzettség: reklámmarketing, rendezvényszervező CSALÁD: nős, két leánygyermek édesapja: Blanka 15, Lili 13 éves KARRIER: 1993: Szolnoki Nemzetközi Vásár; 1994: Hofi-turné; 1993-1999: Hozam Klub; 1999-2005: Gyermekfesztivál, Eletmódfesztivál, könyvkiadás; 2003-2007: országos kiállítások és fesztiválok szervezése; 2007- 2009: budapesti üzleti rendezvények szervezése; . 2010: Aba-Novák Kulturális Központ ügyvezető igazgatója hobbi: labdarúgás (jelenleg is játszik a szolnoki senior műfüvesbajnokságban); olvasás (most éppen a kortárs írók); horgászat; hagyományőrzés (mesterségek tárgyi emlékeinek gyűjtése) alakult egy igényes közönség, amely a kultúra, a művészetek sok ágára nyitott. Emellett szerencsére jelenleg is vannak támogatói, mecénásai a kultúrának, és természetesen ezt a kört nem szeretném elhanyagolni. — Mi az, ami eddig hiányzott ön szerint a kínálatból?- Számomra a kortárs forma- tervezés, a dizájn nem jelenik meg eléggé a városban. Nagyon szeretnék ebbe az irányba elmozdulni. Itt van jelenleg a Herendi-kiállítás. Megjelent a Herendi cég teljes vezérkara, és azt mondták, hogy az egyik legnagyobb sikerű megnyitójuk volt a szolnoki. Tehát a formakultúra jelenjen meg a városban, mert az egyik kulcsszó egy ilyen intézménynek a működésében az, hogy az itt lakóknak összetett élményt adjon. Szolnok zenei hagyományaira alapozva szeretném elindítani gyermekek számára a musicalképzést, illetve a kisgyermekes családoknak szervezünk Zsibongó néven hétvégi programsorozatot.- Miként látja végül is a kultúra jövőjét?- Szerintem a gazdasági válság eléggé elfogadóvá teszi az embereket arra, hogy más értékeket becsüljenek meg, mint amit eddig fontosnak tartottak . Lehet, hogy egy szép szónak, hegedűdallamnak, alakításnak, kiállításnak sokkal nagyobb becsülete lesz most, mint a fogyasztási cikkeknek vagy a fogyasztásnak. Az utóbbi időben a közösségi lét szentélyeivé váltak a szupermarketek, ahová sok ember szórakozni vagy programként megy el. Nekünk kell ügyesnek lenni: tudjunk olyan alternatívát kínálni, hogy legyen mindenkinek egy Aba-Novák-élménye. SZ0U0N.hu Az interjú teljes szövege elolvasható a SZOUONJiu hírportálon. ' Nekünk valamennyire irányítanunk is kell a szolnokiak, a térségben élők ízlését, meri hosszú távon sokkal inkább a budapesti vagy például a pécsi, debreceni kulturális kínálatnak szeretnénk alternatívája lenni.
