Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-23 / 19. szám

6 2010. JANUAR 23., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2010. január 22-én 22 200 ] változás: -2,08% 22000 Záróérték: 21667 21800 21600 21400 21200 21000 20800. »••t/ Nyitóérték: 22 002 Előző napi záróérték: 22127 15.30,aNewíi tőzsde nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.01.22. Részvény Utolsó ár (R) Változás (%) Millió R | Emasz 22 250 1,13 3 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft KEG 420-7,07 20 TVK 3 200-3,61 23 Mól 18000-3,48 8739 Rába 739-2,89 46 OTP 5825-1,93 21324 Synergon 765-1,67 12 FHB 1361-1,66- 92 Econet 127-1,55 119 Fotex 390-1,51 61 A BOX index az elmúlt napokban 23200 23 000 22800 22600 22400 22200 21800/ 01.14 01.15 01.18 01.19 01.20 01.21 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.22.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. március 29 990 TAKARMÁNYBÚZA 2010. március 28 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. március 31200 TAKARMÁNYÁRPA 2010. március 28 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. március 75 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. január 22-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft III III III * * * 27 1,12 191,50 184,40-0,62 Ft-1,81 Ft-0,18 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank 5,75** 3,75 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,00 2,00 Raiffeisen Bank** 6,20 6,30 UniCredit Bank 5,40 5,40 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. ** AKCIÓS. *** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.22.) Vételi Eladási Allianz Bank 265,28 278,88 Budapest Bank 263,84 280,16 CIB Bank 261,11 282,87 Citibank 260,66 282,38 Erste Bank 264,37 279,61 K&H Bank 263,29 278,45 MKB Bank 264,22 277,78 OTP Bank 265,01 278,60 Raiffeisen Bank 266,34 278,32 Fejlődik a csúcsgasztronómia elit éttermek A drága helyeken az ételek alapanyagai is sokba kerülnek Megérdemeljük a Michelin csillagot A MAGYAR GASZTRONÓMIÁNAK nagy szüksége lenne a Mi­chelin csillagra, a szakma közös érdeke, hogy valame­lyik étterem végre megkapja - véli Molnár Attila. Úgy gondolja: már igazán megér­demelné a hazai szegmens ezt az elismerést, ugyanis külföldön járva már megfor­dult olyan „egycsillagos”étte­remben, amelynél biztosan találni jobbat itthon. Csapody Balázs szerint a csillagnak hihetetlen marke­tingereje van, általa Magyar- ország felkerülne a gasztro­nómiai világtérképre. Véle­ménye szerint az elismerés megkoronázná azt a gasztro- forradalmat, amely pár éve indult Magyarországon. „Ga­rantáltan rekordbevételt hoz­hat magával a csillag a díja­zott étteremnek” - tette hoz­zá Bíró Lajos. A Costes az év étterme A budapesti Costes nyerte a Dining Guide étteremkalauz Év Étterme 2009 díját - de­rült ki a szerda este tartott ünnepélyes gálán. A 36 fős társadalmi zsűri indoklása szerint a Sziget Fesztivál f& szervezője, Gerendái Károly érdekeltségébe tartozó Ráday utcai étterem „a csúcsgaszt­ronómiát, a kulináris szín­házi élményt képviseli”. A megnyitás óta a konyhát a portugál Miguel Rocha Vieira vezette 2009 végéig, az idén az argentin Nicolas Rafael Delgado váltja. étkészletek, dekoráció, de hoz­zájön még az adott ingatlan ára is, amennyiben a helyiséget nem bérlik” - mondta Bíró Lajos. A szakmabeliek szerint az elit ka­tegóriás vendéglátás hosszú tá­von megtérülő befektetés, oly­annyira, hogy egyes tulajdono­sok a megnyitás utáni első egy­két évben, a törzsközönség ki­építésének, a végleges imázs ki­alakításának periódusában is több pénzt raknak bele, mint amennyit az egység megtermel. A csúcsgasztronómiai szegmensbe tartozó étter­mek is megérezték a gaz­dasági válságot, a lapunk­nak megszólaló tulajdo­nosok mindegyike az egy vendégre jutó fogyasztás érezhető visszaeséséről számolt be. Németh Márk „Általánosságban a vendéglá­tást, de azon belül a csúcsgaszt­ronómiai szegmenst különösen hátrányosan érintette a válság” - véli Molnár Attila, az Arany Ka­viár étterem tulajdonosa. Mint mondta: nem elég, hogy keve­sebb lett a céges rendezvény, munkavacsora, de az üzleti úton lévő külföldi vendégek száma is megcsappant. Ez szerinte azért különösen problémás, mert a csúcskategóriájú éttermek ven­dégkörének jelentős részét ha­gyományosan a külföldi üzlet­emberek, ínyenc turisták adják. „A vendégszámunk csak eny­hén csökkent tavaly, ám a csúcs­borok például alig mentek, elto­lódott a kereslet a közepes árka­tegória felé” - ecsetelte Bíró La­jos, a Bock Bistro séf-résztulajdo­nosa. Tapasztalatai szerint a kis­méretű, 30-40 férőhelyes ven­déglők jobban tűrik a krízist, ugyanis kisebb apparátust igé­nyel a működtetésük, ennek megfelelően a költségszintjük is alacsonyabb. „Ennyi vendéget pedig könnyebb összeszedni még válságos időkben is” - tette hozzá. Molnár Attila pedig úgy látja, hogy talán azt a pár nagy­nevű éttermet, amelyek már na­gyon régóta vannak a piacon és stabil a törzsközönségük, nem érintette a recesszió. Volt olyan csúcsvendéglő, amely profitált is a válságból. „A hazai turisták között a külföldi utazás helyett újra népszerűvé vált a Balaton környéke, talán en­nek is köszönhető, hogy tavaly negyedével több volt a vendé­günk 2008-hoz képest” - számolt be lapunknak Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étte­rem tulajdonosa. Azt azonban ő is megjegyezte, hogy az egy főre eső fogyasztás érezhetően esett. A szakmabeliek szerint egy csúcsétterem anyagi helyzete szempontjából meghatározó, hogy milyen extra költségei van­Az Év étterme díjat a Costes nyerte. A fővárosi éttermet eddig portügál, az év elejétől pedig argentin séf vezeti nak. A banki hitel törlesztése vagy a magas bérleti díj jelentő­sen megnehezítheti a nyeresé­ges gazdálkodást. A csúcsétter­mek ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy bizonyos költségeken spóroljanak, így pél­dául a személyzeten vagy az alapanyagokon. Egyrészt sokkal több, illetve magasabban kép­zett, nyelveket beszélő alkalma­zottra van szükség, a prémium minőségű alapanyagokat pedig nem lehet alacsonyabb kategó­riájúra cserélni, mert a vendé­gek egyből megéreznék. „Az új- zélandi báránygerinc kilóját fa­gyasztva négyezer forintért is meg lehet venni, frissen azon­ban tízezer forintba kerül. A csúcsgasztronómia hívei azon­ban elvárják, és hajlandók is megfizetni az utóbbit” - véli Molnár Attila, hozzátéve, hogy ezt a hajlandóságot azért a vál­ság megtépázta. Az üzemeltetés havi költsége tág határok között mozog, az ét­terem nagysága, a személyzet létszáma, a használt alapanya gok milyensége és számos egyéb tényező függvényében lehet két­millió forint, de akár tízmilliónál is több. De nem a működtetés, hanem az étterem létrehozása jelentette a tulajdonosok számá­ra a legnagyobb költséget. Egy csúcsétterem létrehozásának egyszeri beruházási költsége száz-kétszáz millió forintnál kez­dődik - ebbe beletartoznak a konyhai berendezések, asztalok, Oktatási börze egyre több külföldivel educatio Negyvenezer látogatót várnak az idén a kétnapos kiállításra Hatmilliárd kell a csődbe jutott biztosítókra Megnyílt tegnap az idei Educatio szakkiállítás. A budapesti Syma csarnokban rendezett kétnapos börze a képzési kínálat bemuta­tása mellett abba is betekintést nyújt, hogy az egyes intézmé­nyek milyen fejlesz­tési eredményeket értek az elmúlt években - mondta Arató Gergely, az oktatási tárca állam­titkára a kiállítás hivatalos meg­nyitója után. A szaktárca állam­titkára kifejtette: az elmúlt idő­szakban 15 felsőoktatási intéz­mény kapott több mint 70 milli­árd forintos uniós támogatást infrastrukturális fejlesztésekre, és közel 60 milliárd forint áll rendelkezésre szakmai fejlesz­tésekre. A Syma rendezvénycsarnok­ban a kétnapos rendezvényen a felsőoktatási intézmények mel­lett tankönyvkiadók, taneszköz­gyártók és forgal­mazók, külföldi egyetemek, nyelvis­kolák, szakképző intézmények, okta­tással foglalkozó kutatóintézetek képviseltetik magukat. Az oktatási börzén tíz­ezer négyzetméteren mintegy 150 kiállító várja a látogatókat. A kiállításon egyre több külföldi intézmény is képviselteti magát. A kétnapos rendezvényre mint­egy 40 ezer látogatót várnak. ■ ■ Százötven kiál­lító várja a ta­nulni vágyókat Budapesten. Sajátos reklám: az Állattudományi Karhoz nyuszival csinálnak kedvet A kötelező biztosítást kínáló biz­tosítók negyedévente az ebből származó díjbevételük negyed százalékát kötelesek befizetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt alapba - de­rül ki egy friss rendeletből. Az ez év első napjától hatályos kgfb-törvény már tartalmaz sza­bályt a csődre is: ha egy ilyen üzletet művelő biztosító csődbe megy, akkor a közös kártalanítá­si alapból kell kifizetni a csődöt jelentett társaság ügyfelei által okozott kárt. Trunkó Barnabás, a Mabisz főtitkára elmondta, a szakértők úgy kalkuláltak, hogy hatmilliárd forint összegyűjtése teszi zökkenőmentessé egy csőd kezelését. ■ ♦ 1

Next

/
Thumbnails
Contents