Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-15 / 12. szám

2010. JANUÁR 15., PÉNTEK 7 GAZDASÁG Szombattól már tizenegy mobilszámjegyet kell tárcsázni Szombaton nulla órától már csak a 11 számjegyű mobilhívá­sok lesznek eredményesek a mobiltelefon-szolgáltatók háló­zatán belüli hívásoknál, illetve a hálózaton belüli SMS-, MMS- küldésnél vagy akár videotele- fonáláskor is. A Nemzeti Hírköz­lési Hatóság (NHH) arra kéri a mobiltelefon-felhasználókat, hogy ha eddig nem tették, akkor most nézzék át a telefonmemó­riában tárolt számokat, és ha vannak csak hét számjeggyel be­írtak, azokat írják át a 11 szám­jegyes formátumra. A jelenleg még hét jeggyel elmentett szá­mokat minden előfizetőnek a sa­ját szolgáltatója előhívója alap­ján a +3620, a +3630 és a +3670 számokkal kell kiegészítenie. A szolgáltatók adatai szerint az elmúlt hetekben mindhárom szolgáltató hálózatában jelentő­sen csökkent a hétjegyű előfize­tői szám megadásával indított hí­vások, illetve üzenetek száma, de az is látható, hogy sokan még mindig ezt a formátumot hasz­nálják. Szombattól az ilyen hívá­sok esetében a szolgáltatók hang- bemondással figyelmeztetik az ügyfeleket a helyes tárcsázásra. A hét számjeggyel indított és hang- bemondással végződő hívások in­gyenesek lesznek, miként a csak hét számjegy megadásával küldött és így célba nem érő SMS-ekért és MMS-ekért sem számláznak majd a szolgáltatók. ■ Az átállás nem érinti a segélykérő 112-es szám hívását. Az NHH, a HFJK, a Pannon, a T-Mobile és a Vodafone egyaránt azt javasolja az előfizetőknek, hogy minden esetben a bel­földön és külföldön egyaránt használható nemzetközi formá­tumot, a +36 előhívóból, a háló- zatkijelölő-számból és hívószám­ból álló formátumot használják, azaz a telefon memóriájában tá­rolt hétjegyű számokat a fo­gyasztók egészítsék ki a +36 azo­nosítóval és a hálózatkijelölő 20- as, 30-as és 70-es számmal. A telefonszámok az átállást követően nem változnak meg, az átállás nem érinti a mobilhá­lózatból vezetékesbe vagy veze­tékesből mobilba irányuló hívá­sok és a rövid számok, például a segélykérő 112-es szám hívá­sát sem. ■ Forrás: OEP TÁPPÉNZES ADATOK m m as mi Táppénzesek napi átlagos létszama (ezer fo) Tappenzkiadas (milliard formt) 2000 2002 2006 2008 2009 56.14 3465 2002 122 80,86 3480 2006 99,95 3523 2008 102,62 3478 2009 100,02 3392 2000 2002 2006 2008 2009" VtCRAFIKA * Becsült adat. * l-XI. hő. A szigorú szabályozás, a válság és az enyhébb inf­luenzajárvány miatt az egészségpénztár nem lép­te túl a táppénzre elő­irányzott kasszát. Nógrádi Tóth Erzsébet * 100 Megúszták az emberek, de jól jött az egészségpénztárnak is, hogy a múlt év végén az influen­zajárvány nem okozott tömeges megbetegedést, így vélhetően nem lépik túl a táppénzre elő­irányzott 102,8 milliárd forintos kasszát. Az első 11 hónapban 100 milliárdot fizetett ki e célra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) - tudtuk meg a biztosító szakembereitől. A kassza betartásában jelen­tős szerepe van a megszigorított szabályoknak, és annak is, hogy a válság miatt megszűnt mun­kahelyek miatt nem nőtt a táp­pénzes állományban lévők szá­ma. Az előző években több mint 1,1 millió táppénzes eset volt, a múlt év első tizenegy hónapjá­nak átlaga alig több egymillió­nál. Az augusztusi szigorítások során a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegsza­badság távolléti díja 80-ról 70 százalékra csökkent. A táppénz mértéke a napi átlagkereset 60, illetve 50 százaléka lett a koráb­bi 70 és 60 százalék helyett. Öt­ven százalékra esett vissza a kór­házban töltött időre járó táppénz is. A korábbi 45 napról 30-ra csökkent a méltányossági ala­pon igényelhető táppénz ideje. Legdrasztikusabban a passzív jogon járó (a biztosítási jogvi­szony megszűnése után kifizet­hető) táppénz folyósítási ideje esett vissza. Ez 2003-ban egy év volt, 2008-ban 45 napra, augusz­tustól pedig csak 30 napra jár ez az ellátás. Ettől azt várták, hogy a munkanélküliségtől fenyege­tettek ne a táppénzes állomány­ba meneküljenek. Az egy beteg esetre jutó táp­pénzes napok száma az elmúlt januártól a korábbi egységes üzemi balesetekből kiemelték az úti baleseteket. Üzeminek minősül az a baleset is, amely a munkába vagy on­nan a dolgozók lakására tör­ténő utazás során történik. Az úti baleset esetén a baleseti táppénz összege a járulékala­pot képező jövedelem naptári napi összegének 90 százaié­it évben harminc körül volt, ám a bérek növekedése miatt foko­zatosan nőtt az egy napra jutó táppénz összege, a tavalyi év ti­zenegy hónapjában átlagosan 3320 forint volt. Maximálták az egy napra kifi­zethető táppénz összegét is. Ez a biztosítási jogviszonyban lévők­nél nem haladhatja meg a mini­málbér 400 százalékának har­mincad részét, ez tavaly 9533,33 forint volt. A biztosítási jogvi­szony megszűnését követően ez az arány a minimálbér 150 szá­zalékának harmincad része, ez 2009-ben 3575 forint volt. Az OEP méltányosságból is fo­lyósíthat táppénzt, amennyiben a biztosított nem rendelkezik az előírt biztosítási idővel. Ennek ka, míg egyéb esetben meg­egyezik a járulékalapot képe­ző jövedelem naptári napi összegével. A baleseti táppénz összege megegyezik a jogo­sultság kezdő napját közvetle­nül megelőző naptári hónap­ban végzett munkáért kifize­tett, az egészségbiztosítási já­rulékalapot képező jövedelem naptári napi összegével. A keresőképtelenség okainak sorrendje 1. légúti betegségek 2. mozgásszervi bajok 3. vírusfertőzések _______ 4. sérülések^ 5. emésztőszervi bajok 6. keringési betegségek 8. mentális gondok időtartama azonban a korábbi 45-helyett 30 napra csökkent. A táppénzkassza kordában tartásában jelentős szerep hárul az OEP felülvéleményező orvosi ellenőrző hálózatára. Tavaly több mint 1,1 millió alkalommal vizs­gálták meg a keresőképtelen ál­lományban lévők jogosultságát, s 40 ezer esetben nyilvánították keresőképessé a betegállomány­ban lévőket. Az ellenőrző dokto­rok a kezelőorvos jelenlétében vizsgálhatják meg a betegeket, betekinthetnek a dokumentáció­ba, szükség szerint szakorvosi vizsgálatra utalhatják a beteget. Megállapíthatják a keresőképes­séget, és javasolhatják a táppénz folyósításának megszüntetését. Az ellenőrzést hivatalból vagy a munkáltatók kérésére is végez­hetik. Utóbbi esetben a felülvizs­gálatért 15 800 forintot kell fi­zetni. Tavaly ezerszer kezdemé­nyezték a foglalkoztatók a táp­pénzes dolgozók ellenőrzését. Munkába menet is érhet minket üzemi baleset Ellenőrzött táppénzesek szabályozás Az OEP orvosai 40 ezer „beteget” lefüleltek MIM.l IM Ma húzzák meg a ponthatárokat MA ESTE DERÜLNEK KI a fel­sőoktatási keresztféléves képzésekre vonatkozó pont­határok. Az idén 5820 hall­gató jelentkezett keresztfél­éves képzésre, kétszer any- nyi, mint tavaly. A február­ban induló képzésekre ösz- szesen 12 311 jelentkezést adtak be a november 15-1 határidőig. A jelentkezők mintegy 80 százaléka mesterképzésre adta be adatlapját. Átmeneti támogatást kaphatnak a gazdák legfeljebb 15 ezer euró át­meneti támogatást kaphat­nak ez év végéig a mező- gazdasági termelők - áll a földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszteri rende­letben. Az összes átmeneti támogatás 2008 első napjá­tól ez év utolsó napjáig nem haladhatja meg a 15 ezer eurót. A fenti szabály miatt azonban az összeg csökken, mivel azt össze kell vonni a jelzett időszakban kapott kis összegű - de minimis - támogatásokkal. Obama díjat ró ki a nagybankokra barack Obama amerikai el­nök díjat fog kiróni több mint húsz nagybankra an­nak a veszteségnek a meg­térítésére, amely a pénz­ügyi szféra megmentését célzó tavalyelőtti rendkívüli segélyprogramban keletke­zett. A következő tíz év so­rán mintegy 120 milliárd dollárt kíván begyűjteni a bankoktól, ebből akarja kárpótolni az adófizetőket, akik segítettek a pénzinté­zetek talpra állításában. Obama: kárpótolja az adózókat Alkalmasnak tartják Andort biztosnak Brüsszel A néppárti frakció szerint a magyar jelölt felkészületlen volt A lakosság szerint rossz irányba mennek a dolgok Az Európai Parlament foglalkoz­tatás- és szociálpolitikai szakbi­zottsága alkalmasnak találja An­dort Lászlót arra, hogy tagja le­gyen a következő Európai Bizott­ságnak - közölte a magyar jelölt meghallgatásának értékelését követően Pervenche Beres, az EP-bizottság elnöke. A jelölt ren­delkezik azzal a készséggel és alkalmassággal, hogy betöltse a posztot - mondta a bizottsági ta­gok jelentős többsége. Beres sze­rint „bizonyos politikai csopor­tok” az említettől eltérő vélemé­nyeket is kifejezésre juttattak az értékelésen, de ezek „egyáltalán nem mondhatók többséginek”. A francia szocialista EP-képvi- selő közölte, a bizottság hivatalo­san egy bizalmas levélben továb­bítja javaslatát az EP vezetőihez, mely tartalmazza az említett fenntartásokat is. Elsősorban a keresztényde­mokrata-konzervatív erőket tö­mörítő Európai Néppártot nem győzte meg tökéletesen a ma­gyar jelölt az alkalmasságáról. „Kiütközött a jelölt tapasztalat­lansága, Andor eléggé felkészü­letlen volt, és mellébeszélt” - hangoztatta a meghallgatás után a néppárti frakció témafelelőse, a fideszes Őry Csaba. Az EP várhatóan január 26-án szavaz arról, alkalmasnak tart­ja-e a tagországok jelöltjeiből ál- | ló bizottságot a következő öt év 1 alatt a munkára. ■ Andor László jelöltségéről január 26-án szavazhat az Európai Parlament A teljes felnőtt lakosság mind­össze 15 százaléka számít anya­gi gyarapodásra a következő egy évben, míg 42 százalék úgy vé­li, 12 hónap múlva rosszabb lesz az anyagi helyzete, mint 2009 végén volt. Decembert tekintve az előző hónap adataihoz képest enyhe pozitív változás figyelhe­tő meg a magyar lakosság vára­kozásaiban. Hasonló arányok látszanak a hazánk gazdasági kilátásairól al­kotott véleményekben. A Tárki reprezentatív kutatásából az de­rül ki, hogy a lakosság 16 száza­léka szerint nagyon rossz idő­szak vár ránk, 27 százalék úgy véli, egyszerűen csak rossz, s mindössze 16 százalék vár javu­lást. Az [origo] nem reprezenta­tív felmérésében részt vevők az ország sorsát illetően is derűlá­tóbbak: mindössze 4 százalékuk mondja, hogy sokkal, 23 száza­lékuk pedig azt, hogy valamivel rosszabb lesz az ország helyze­te 12 hónap múlva. A válaszadó fele szerint ugyanakkor az or­szág egy év múlva jobban áll majd, mint most. A Tárki kutatásából kiderül, hogy a teljes felnőtt lakosság 80 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok. Az [origo] fel­mérésében ez az arány csak 65 százalék, a képet azonban ront­ja, hogy az itt válaszolók 37 szá­zaléka választotta a -5-ös, vagyis a legrosszabb osztályzatot. ■

Next

/
Thumbnails
Contents