Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-13 / 10. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2010. JANUÁR 13., SZERDA MEGYEI TÜKÖR OlvasóinK írtáK Felháborító juttatások Bajnai Gordon miniszterelnök egy interjúban közölte, a köztisztviselőknek idén a ca- feteriarendszer keretében a minisztériumokban több százezres béren kívüli pluszjuttatásokról döntöttek. Mint mondta, „valamit fizetni” kell a minisztériumokban dolgozóknak, mert „rengeteget elvettek” tőlük, miközben a velük szembeni elvárások nőttek a válság miatt. Nem tartja magasnak a minisztériumi köztisztviselőknek 2010-ben járó cafeteriajuttatást. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban bruttó 875 ezer forintért választhatnak juttatásokat a tárca dolgozói, a második legbőkezűbb Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban évi 850 ezres bonusz jár. A Miniszterelnöki Hivatalban (MÉH), az önkormányzati és a szociális tárcánál 750 ezer forint összértékű juttatást kapnak a munkatársak. Erről már többször hallottam, olvastam, és fel is háborodtam. Hiszen a válság miatt országunkban sokan dolgoztak a munkahelyükön nagyon sokat, sokkal többet, mint korábban - csökkentett bérért, megvont juttatásokkal. És sokkal kevesebb, csupán néhány tízezres fizetésért, nem úgy, mint a minisztériumi dolgo- zókíNekik is jólesne több százezres, sőt még néhány tízezres pluszjövedelem is. Hogy a minisztériumi dolgozók jól tették dolgukat? Az a kötelességük! De hogy több százezres pluszjuttatást kapnak, az felháborító. Különösen napjainkban, amikor a válság miatt nem kevesen a munkahelyüket is elveszítették. Nem mozdult a magyar gazdaság, csak lefelé az elmúlt időszakban. Ugyan mit is jelent a minisztériumokban a válság miatti elvárások növekedése? Úgy gondolom, hogy ez az osztogatás már a választások előtti jótékonykodás. Nevezhetik ezt bárminek a minisztériumok élén ülők és a politikusok. A kisemberek tisztán látják ezt. ID. SZABÓ ALAJOS, SZOLNOK Saját magukon takarékoskodnak örményes Nem veszik fel tiszteletdíjukat és költségtérítésüket a képviselők * GYORSSZAVAZAS Csupán a működés nem lehet célja egy településnek. Örményesen ezt az elvet követve, a képviselők és a bizottsági tagok inkább nem veszik fel a tiszteletdíjukat, költségtérítésüket, hogy a falu 2010- ben is fejlődni tudjon. Németh Gergő rintot tudunk spórolni, amiből a fejlesztési oldalon tudunk forrást képezni. Török Csaba hozzátette: semmi értelme sincs, hogy a megspórolt összeget a működési hiány toldozására-foldozására fordítsák, hiszen idővel a működés is veszélybe kerülhet, ha nincsenek fejlesztések.- Milyen lehet a jövőképe egy ilyen kistelepülésnek?- A nagyobb városok 25-30 kilométeres sugarú körben elérhetők innen. Csendes, nyugodt Az idei költségvetési koncepció összeállításán dolgoznak az ör- ményesi képviselők. A településen tervezett fejlesztések megvalósítása érdekében a testületi tagok, a bizottsági tagok, a polgármester, valamint az alpolgármester is 2010. január 3-i dátummal felfüggesztették tiszteletdíjuk, valamint költségtérítésük felvételét.- A 2010-es évet 4,5 millió forintos működési hiánnyal kezdtük, amit igyekszünk szinten tartani - kezdte Török Csaba, Örményes polgármestere. — A költségvetési koncepció készítésekor megvizsgáltuk a működési és a fejlesztési oldalt. Amit a jelenlegi számolgatások alapján már tudunk, hogy a tavalyi 37 milliós támogatásnál többet igényelnek az intézmények. A fejlesztési oldalt tekintve a képviselő-testület tagjai a további hitelfelvételtől elzárkóztak. A közhangulat a faluban olyan volt, hogy bár a faluközpont felújításával kapcsolatban pályázatot nyertünk, inkább mondjunk le róla, de ne hitelből biztosítsuk az önerőt. Aztán jött az ötlet, hogy függesszük fel a tiszteletdíj és a költségtérítés felvételét. Ezen éves szinten 5,6 millió foA megspórolt tiszteletdíjakból pályázati önerő lesz. Ebből szépülhet meg a faluközpont — mutatja Török Csaba, Örményes polgármestere Szászberek és Berekfürdő is takarékoskodik Két hónappal tartoznak RÁKÓCZIÚJFALUBAN a múlt évben több alkalommal is maradt el testületi ülés, mert a képviselők nem jelentek meg, ám ennek ellenére mindig felvették tiszteletdíjukat.- a képviselők a 2009. márciusi ülésen hoztak egy határozatot, miszerint akkor is ki kell flzetni tiszteletdíjukat, illetve a költségtérítést, ha sorozatban nem jönnek el a tanácskozásra - tudtuk meg Papp János polgármestertől.- Mivel decemberre és januárra nem volt elfogadott költségvetésünk, így e két hónap díjával tartozunk. gj. ■ Ön szerint követendő példa, hogy képviselők lemondanak a tiszteletdíjukról?. Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: SZOUON.hu Sr A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. SZÁSZBERKEN tavaly augusztus óta a polgármester nem veszi fel járandóságát. Ezzel, a járulékokat is számítva 2,5 milliót takarított meg az önkormányzatfél év alatt. A településvezető, Vasas Zsuzsanna lapunknak korábban kifejtette: megtehette, hogy lemond a polgármesteri juttatásról, hiszen rendelkezik más jövedelemmel. Az önkormányzat pénzügyi egyensúlyért pedig az egész település áldozatot vállalt. Az intézményekben ugyanis megszüntették a cafe- teriajuttatást, a pedagógusoknak nem fizetnek túlórát A képviselő-testület tagjai pedig már a ciklus kezdetén lemondtak tiszteletdíjukról. berekfürdőn is magukon spórolnak a képviselők. 2009 októbere óta ugyanis a hétfős képviselő-testület hat tagja, illetve dr. Hajdú Lajos polgár- mester nem veszik fel a nekik járó tiszteletdíjat. t.j.-d.e. Iványiné Andrea (balra) és Sávainé Katika szerint jó ötlet, hogy magukon spórolnak a képviselők környezet fogadja az ide érkezőket, viszonylag olcsón lehet lakáshoz jutni. Szeretnénk fiatalokat idecsalogatni: őket infrastrukturális fejlesztésekkel tudnánk segíteni. Az új út mentén önkormányzati tulajdonú telkek vannak, amik ideálisak házépítésére. A lakosság elöregedőben van, ezt a folyamatot kellene megállítani - zárta Török Csaba. A falu fejlődése érdekében tett lépésről a településen élőket is kérdeztük. — Jó ötletnek tartom, hogy így spórolna az önkormányzat - vélte Sávai Sándorné Katika. - Fejleszteni lenne mit. Rossz a víz minősége, a szennyvízcsatornahálózat kiépítése is várat magára, így szippantani kell, ami nekünk havi 6200 forint. A Dózsa György út borzasztó állapotban van, ebben is lépni kellene. — Amióta mínuszos a költség- vetés, én nem veszem fel a költségtérítést - árulta el Iványiné Barta Andrea, a pénzügyi bizottság egyik tagja. - Az idei koncepció kidolgozásakor a testület egyetértett, hogy ne verjük a következő generációkat hitelbe. Nekem az a véleményem, hogy nagyobb beruházásokat hitel nélkül nem lehet megvalósítani. Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan spórolhatnak még a települések? HALÁPf JÁNOS. JÁSZBERÉNY:- A tiszteletdíjról való lemondás erkölcsileg javít a képviselők megítélésén, de gazdaságilag elenyésző egy település számára. A közbeszerzéseket kellene áttekinthetőbbé tenni, a bürokrácia és a korrupció csökkentése volna a fontos. No, és a költséghatékonyságra kellene törekedni, nemcsak az önkormányzatoknál. DEBRECENI LÁSZLÓNÉ, SZOLNOK: - Szerintem már nem nagyon tudnak spórolni a települések önkormányzatai. A legtöbb helyen talán nem kell annyi anyagi támogatást adni az idősebbeknek. Megtermelik a házak kertjeiben. A képviselők nagyon jól teszik, ha lemondanak a tiszteletdíjukról. De csak abban az esetben, ha a fizetésük mellé kapják azt. CSÁSZÁR ZOLTÁN, KARCAG:- Véleményem szerint a legnagyobb spórolás az lenne, ha a képviselők lemondanának az igencsak magas tiszteletdíjukról, hiszen mindenkinek van állása, vagy nyugdíja. Az iskoláknál sem kellene ebben a szűkös helyzetben tíz-tizenkét fős csoportban oktatni az idegen nyelvet, az is spórolás lenne, hiszen ßteni kell. BALOGH KÁROLYNÉ. KISÚJSZÁLLÁS: - A gazdasági válság miatt az intézményekben is egyre kilátástalanabb a helyzet. Úgy látom, az iskolák, intézmények már amin lehetett, spóroltak. Sok dolgozót csak 4~6 órában foglalkoztatnak. A felújítások is elmaradnak, a kiadásokat fillérre megnézik, hogy mindenre jusson. Már nem nagyon lehet házni a nadrágszíjon. Sokan a felsőoktatásban, kevesen a szakképzésben A szakképzést jobban kell közelíteni a munkaerőpiac igényeihez — fogalmazta meg tegnapi a sajtóbeszélgetésen a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) igazgatója. Szűcs Gyula szerint jelenleg a magyar oktatási rendszer eltorzult. Az ország igényeihez képest túl sokan tanulnak a felsőoktatásban, a gimnáziumokban és kevesen a szakképzésben. A szakképző iskolákba csak szükségből mennek a fiatalok. A megyében is több olyan szakma van, melyben jelentkező híján nem, vagy alig tudtak beiskolázni, pedig a végzett szakemberekre lenne kereslet. Ilyen például a szerszámkészítő vagy a villanyszerelő. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, sok sikeres szakmunkás életutat kellene felmutatni - véli az igazgató. Azt, hogy milyen szakmába hány szakember képzésére van szükség, a regionális képzési bizottságok igyekeznek meghatározni különböző felmérések segítségével. Garancia azonban arra nincs, hogy a most szakmát tanulók, mire kikerülnek az iskolapadból, el is tudnak helyezkedni. Ám aki jól választ szakmát, annak 90 százaléka biztos talál képzettségének megfelelő munkát. De az elhelyezkedést segíti a modul rendszerű képzés is, amely lehetővé teszi rövidebb idő alatt több képesítés megszerzését. ■ T. J. » t t I
