Új Néplap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-07 / 286. szám

2009. DECEMBER 7., HÉTFŐ 7 büdzsé A foglalkoztatás bővítése és a stabilitás megőrzése a célja a jövő évi költségvetésnek. Az elemzők optimisták, az ellenzék azonban a tervezettnél magasabb hiányt vár. KÖLTSÉGVETÉS VAN, DE KOCKÁZATOK IS GAZDASAG A jövő évre szóló költség- vetést egy hete szavazta meg az Országgyűlés. Normális esetben ennek nem lenne nagy hírérté­ke, de a helyzet most ki­élezett, részben a válság, részben a parlamenti vá­lasztások miatt. VG-összeállítás Stabilitás, a foglalkoztatás bővíté­se, a növekedés megalapozása - e célok szem előtt tartásával szü­letett meg a 2010-es költségvetés, amelyet 201 igen szavazattal tá­mogattak, 179 nem szavazat elle­nében. Éppen e célkitűzések kö­rül zajlottak heves viták, és a né­zeteltérések a büdzsé elfogadá­sával sem oszlottak el. A kor­mányzati logika a költségvetés összeállítása során végig a „több megtakarítás, nagyobb növeke­dési potenciál” elvet követte. Az idén már hatályba lépett és a jö­vőre esedékes szigorításokkal - akár a szociális ellátások, akár az önkormányzatok vagy a kö­zösségi közlekedés terén - a ki­adáscsökkentés volumene eléri a GDP 6 százalékát. Ez utóbbi adatot a legutóbbi felülvizsgálat lezárásával az IMF-delegáció ve­zetője is megerősítette. Mind a kabinet, mind a nem­zetközi hitelezők arra számíta­nak, hogy a gazdasági helyzet ja­vulásával növekedésnek indul­nak az adó- és járulékbevételek, így lehetővé válik az államház­tartási hiány további csökkenté­se és az államadósság leszorítá­sa. Némi többletforrásra ad okot az is, hogy a korábbi 0,9 száza­lék helyett a kabinet immár csak 0,6 százalékos recesszióra szá­mít jövőre, az elemzők többsége pedig ennél is optimistább. A kormány heves viták árán spórol meg több tízmiliiárd fo­rintot a szociális és jóléti kiadá­sok terén, emellett jövőre keve­sebbet kapnak az önkormány­zatok, a minisztériumok és a MÁV is. Míg utóbbinál - a közel 30 szárnyvonal bezárásán túl - nem világos, miből áll össze a mintegy 40 milliárd forintos megszorítás, a települések attól tartanak: a normatívák csökken­tését csak az adósság növekedé­sével tudják átvészelni. Mind a bevételi, mind a kiadási terveket komoly kételyek övezik. Arra a Költségvetési Tanács (KT) is felhívta a figyelmet, hogy az ön- kormányzatok további eladósodá­Barbara Kauffmann, az uniós tárgyalódelegáció vezetője is gratulált Oszkó Péter pénzügyminiszternek a 2010-es költségvetés elfogadása után sa és az állami tulajdonú vállala­tok vesztesége 175-200 milliárd forintos kockázatot jelent. Eköz­ben a legnagyobb ellenzéki párt­nál úgy számolnak, hogy nem­csak ezeket a veszteségeket, ha­nem az adósság jó részét is kezel­ni kell a 2010-es költségvetési ke­reteken belül, emellett pedig a szakembereknél is nagyobb koc­kázatokat lámák a szerintük fe­lültervezett adóbevételek alaku­lásában. Összességében a Fidesz szerint a hiány elérheti a 7 száza­lékot is, ez viszont már tolerálha- tatlan lenne a finanszírozók - az IMF és az EU - számára. E félelmeket a kormány a költ­ségvetési tartalék felemlegetésé­vel igyekszik csillapítani. A fog­lalkoztatás bővítését a szja- és já­rulékteher lefaragása, valamint az ilyen célú támogatások növe­lésétől reméli a kabinet, ám a fel­lendülés bevallottan a nemzet­közi gazdasági helyzeten múlik. Az borítékolható, hogy a költ­ségvetés terén jövőre sem lehet állóvízre számítani. Nemcsak azért, mert a Fidesz kormányra kerülése esetén a büdzsé vissza­vonását helyezte kilátásba, ha­nem mert a Költségvetési Tanács elemzése is arra jut: a hazai kilá­balás nemzetközi környezete bi­zonytalan. A stabilizációs erőfe­szítések hatására ugyanis csök­kenhet a világgazdasági növeke­dés üteme, beszűkülhet a magyar áruk exportpiaca. E kockázatok realizálódása a hazai költségve­tés mozgásterét is jelentős mér­tékben behatárolja a következő években - véli a KT. Munkahelyteremtésre is lesz uniós támogatás? a foglalkoztatás elősegítése összefügg az adó- és járuléksza­bályok átalakításával, például a tb-járulék csökkentésével Emel­lett a kormány jövőre többet szán az álláskeresés és a szak­képzés támogatására a Munka­erő-piaci Alapon keresztül. Az uniós források bevonásával mű­ködtetett munkahelymegőrző és -teremtő támogatások az idén jó­részt csak a leépítések fékezésé­re voltak képesek. Az, hogy jövő­re ennél többet remélhetünk-e, a kereslet alakulásán múlik A kabinet kismértékű fellendü­léssel számol az export terén. A foglalkoztatás javítása (milliárd forint) támogatások Álláskeresési támogatás Munkáltatói tb-járulék bevétele 1124,4 ■ 2008 2009 112,9 ■12010 121,4 97,2 100,0 1142,7 Forrás: zárszámadási és költségvetési törvények Szociális szféra A legnagyobb megtakarítás a 13. havi nyugdíj kivezetéséből származik. A táppénz és a csa­ládi pótlék szigorítása hosz- szabb távon hat, a gázártámo­gatás terén pedig még folynak a viták, mire lesz elég a jövőre előirányzott 20 milliárd forint. Kiadások (Mrd Ft) 2008 2009* 2010* Családi pótlék 366 374 364,7 13. havi nyugdíj 217,2 165,6 0 Táppénz 92,2 90,8 85,7 Gázártám. 81,1 62,8 20 Lakástám. 185,6 205,5 147,3 • ELŐIRÁNYZAT FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Jövőre még növekszik az államadósság mértéke Annak ellenére, hogy a kor­mány hangsúlyozza az állam- adósság csökkentését, ennek mértéke jövőre elérheti a GDP 80 százalékát, igaz, a nemzet­közi hitelek visszafizetésével és a költségvetés elsődleges egyen­legének várható javulásával idő vei valóban javul majd a muta­tó. A kormányzati előrejelzés szerint az adósságszint 2013-ra éri el a 2008-asat. Nominálisan azonban nem várható csökke­nés: az államadósság összértéke a 2008 végi 18 104 milliárdról 2013 végére 21 119 milliárd fo­rintra nő. A központi költségvetés bruttó adóssága (a GDP százalékában, év végi állomány) F- I » Fis­70 60 50 40 ­2008-2013 VG-GRAF1KA Forrás: költségvetési törvény Rövid vagy hosszú távon lesz hatása? BAJNAI GORDON MINISZTERELNÖK „A 2010-ES költségvetés r elfogadásá­nak többek i között azért van különös jelentősége, A JM mert Ma­gyarország így a világgaz­dasági válság közepén is biztonságban érezheti ma­gát. Az, hogy a büdzsét meggyőző többséggel sza­vazták meg a honatyák, azt üzeni a világnak: hazánk eleget tesz a nemzetközi szervezetekkel szemben tett vállalásainak. ” JAMES MORSINK, A MAGYARORSZÁGI IMF-DELEGÁCIÓ VEZETŐJE „ÚGY LÁT­JUK, hogy reálisan számolva teljesíthető a 2010-es 3,8 százalé­kos GDP- arányos államháztartási hiánycél. Igaz, amennyiben a legrosszabb feltételek vál­nak valóra, a deficit ennél nagyobb is lehet. Előremu­tató, hogy a világgazdasági folyamatokkal párhuzamo­san a magyar gazdasági kilátások is stabilizálód­nak.” SIMOR ANDRÁS JEGYBANKELNÖK „JÓ ESÉLY van a hi­ánycél tar­tására, ám ennek az a feltétele, hogy a kor­mány zárol­ja a több mint 200 milliárd forintnyi költségvetési tar­talék nagy részét. Fontos, hogy az utóbbi hónapok­ban elhatározott átalakítá­sok általában nem rövid, hanem hosszú távon jár­nak jelentős pozitív hatá­sokkal, javítják a potenciá­lis gazdasági növekedés ütemét. ” VARGA MIHÁLY, A FIDESZ ALEL- NÖKE, EXPÉNZÜGYMINISZTER „ÖRVENDE­TES, hogy az ország­nak van el­fogadott költségveté­se, ám ko­moly aggo­dalomra ad okot, hogy a büdzsé csak májusig »lát«. Több előirányzat esetében félő, hogy a források az év első felében kimerülnek, az éves hiány a 6-7 száza­lékot is elérheti. Hiba, hogy a költségvetés alig- alig fogalmaz meg társa­dalom- és gazdaságpoliti­kai célokat. ” A *

Next

/
Thumbnails
Contents