Új Néplap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-30 / 304. szám
UJ NÉPLAP - 2009. DECEMBER 30., SZERDA PÉNZ — SIKER — VÁLLALKOZÁS 13 HÍRSÁV A megyében több lett az egyéni vállalkozó Jász-Nagykun-Szolnokban egy év alatt három százalékkal emelkedett az egyéni vállalkozások száma. A KSH legfrissebb, szeptember végi adatai szerint a 37 700 egyéni vállalkozó 49 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedett. Jelentősebb arányt képviselt még az ingatlanügyletek (11 százalék), a kereskedelem, gépjárműjavítás (7 százalék). Régiós Almanap Brüsszelben Az Észak-alföldi Régió a közelmúltban Almanapot rendezett Brüsszelben. A rendezvény ötletét a tavaly decemberi sikeres Mézes nap adta. A Szász-Anhalt német tartománnyal közös programsorozat részeként szakmai tanácskozások mellett kiállítás is várta az érdeklődőket, ahol hazai termelők is bemutatkoztak. Erősödő félelem a munkanélküliségtől A lakossági várakozásokat tükröző GKI fogyasztói bizalmi index értéke novemberben minimálisan csökkent. Rövid távú megtakarítási képességét az előző havinál kedvezőbbnek, saját pénzügyi helyzetét viszont rosszabbnak ítélte a lakosság. Fél évnyi javulás után jelentősen nőtt a munkanélküliségtől való félelme is. Elfogadottá kell tenni az agrártámogatásokat A Közös Agrárpolitika jövőjéről nem szabad, hogy kizárólag költségvetési megfontolások döntsenek — mondta az Európai Parlamentben Tabajdi Csaba. A képviselő úgy vélte: azzal tehetnénk indokolttá az erősen támadott kifizetéseket, ha egyértelműen bizonyítanák a gazdák a kapott támogatás és a megtermelt vagy megőrzött közjavak közötti kapcsolatot. SZ0U0N.hu További gazdasági híreket a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatnak. A visszalépés éve az agráriumban mérleg A válság még nehezebbé tette a vállalkozások helyzetét Laczi Zoltán Az alapvetően gabonatermelő megye agrárágazatának idei eredményét az elmúlt három év aszályai és belvizei, továbbá a gabonapiaci árcsökkenés határozta meg. A megyei agrárkamara értékelése szerint megtört az a stabilizálódási folyamat, amely a természeti csapások ellenére megfigyelhető volt az elmúlt két évben. A tavaszi időszakban tapasztalható közel hatvannapos csapadékhiány eleve behatárolta a növénytermesztés idei termésreményeit. Búzából megyeszerte hektáronként 3,2 tonna termett, míg kukoricából 4,5 tonna. A visszafogottan kalkulált kárérték mintegy 15 milliárd forint. Ám annak ellenére, hogy negyedével kevesebb kalászos termett, mint tavaly, az árak mégis jóval alacsonyabbak, mint egy éve. Az aratás első fázisában értékesített tételek még elfogadható áron találtak vevőre, ezt követően azonban a betakarítás már csak „raktárra” történt. A válság okozta hitelszűke miatt a kereslet megcsappant, az export is kevesebb, így a termények nagy része a gazdálkodók nyakán maradt. Manapság a takarmánybúzát tonnánként 23 ezerért veszik, ha viszik, a malmi 26 ezer körül mozog, míg a javító búzával is legfeljebb 33 ezer forint érhető el. Ez jóval alatta marad a korábbi évek árainak, de ami igazán aggasztó, az egy hektárra vetített önköltségnek is. Az olajos növények termesztői sem jártak jobban, mert a 2007-es 100-120 ezer forintos ár helyett csak 45-55 ezret kaptak egy tonnáért, az egy hektárra jutó veszteség így eléri a 70 ezer forintot. Ezek a piaci hatások együttesen súlyos likviditási problémákat idéztek elő a termelőknél. Olyannyira, hogy a kamara szerint várható, hogy amennyiben rövid időn belül nem lesz lehetőség a stabilizálásra, a kis- és közepes gazdálkodók jelentős A termelői összefogás és a közös termékértékesítés terén bőven vannak még kihasználatlan lehetőségek. Képünk illusztráció. számban ellehetetlenülnek. A válság oly módon is sújtotta az agrárvállalkozásokat, hogy jóval nehezebben jutnak a működtetéshez szükséges forrásokhoz, hitelekhez. A gazdák egy része pedig kényszerűségből ott is takarékoskodik, ahol éppen nem kellene, például kevesebb műtrágyát, fémzárolt vetőmagot használnak. A megyei állattenyésztésben folytatódtak azok a kedvezőtlen tendenciák, amelyek az állománycsökkenés irányába mutatnak. A megfizethető takarmányárak dacára különösen hátrányos helyzetbe a kizárólag állata válság következtében az agrártárca költségvetéséből 33 milliárd forintot vontak el, amely összeg a korábban már 78 milliárdra csökkentett nemzeti kiegészítő támogatási keretenyésztéssel foglalkozó, ám föld híján vásárolt takarmányra alapozó gazdálkodók kerültek. A kamara szerint a 2005-ben meghirdetett 7 lépés programból — amely az állattenyésztés és növénytermesztés egyensúlyának megteremtését, továbbá az előbbi ágazat versenyképességének javítását tűzte zászlajára - gyakorlatilag nem valósult meg semmi. A szarvasmarhatartók elhúzódó válságban vannak, mivel a felvásárlási ár messze alatta marad az önköltségnek. A krízis nyomán, a likviditási problémák enyhítése végett sok vemhes üsző értékesítéséről hallani, tét apasztotta tovább. Az elvonás a gabona, fehérje és olajnövényeket érinti, a fennmaradó nemzeti forrással a speciális ágazatok pozícióját kívánja erősíteni a minisztérium. ami a szarvasmarha-állomány további drasztikus csökkenését vetíti előre. A sertés felvásárlási ára az előző időszakhoz képest valamelyest nőtt, aztán az év vége felé kilónként 280-300 forintra csökkent. A megye agrárvállalkozásainak eredménye vagy eredménytelensége szempontjából a termelési mutatók és az értékesítési árak mellett meghatározó az uniós Közös Agrárpolitika büdzséjéből kifizetett, továbbá a nemzeti keretből finanszírozott támogatások szerepe. A területalapú támogatás a növénytermesztést hozta előnybe versenyképességi és jövedelmezőségi vonatkozásban. A nemzeti kiegészítés megvonása ellenére, az uniós támogatás tízszázalékos emelkedése révén az egy hektárra jutó összeg valamelyest emelkedett tavalyhoz képest. A kamara tudomásul veszi, hogy a válság a gazdaság minden szereplőjétől bizonyos mérTerületalapú támogatások összegének alakulása (SAPS és Top-up, forint/hektár) Év Támogatás 2005 38 046 2006 36 826 2007 37 124 2008 42 106 2009* 42 940 * AZ IDEI RENDELETBEN KÖZZÉTETT MAXIMÁLIS ÖSSZEG tékű áldozatvállalást követel, de ebben a helyzetben az agrárágazat nem engedheti meg magának, hogy lemondjon a hazai költségvetési támogatásokról. A megszorítások szükségességét a köztestület nem vitatja, de annak a mezőgazdaságra vonatkozó mértékét igen. Ezt már akkor leszögezte a kamara, amikor idén 33 milliárd költségvetési támogatást vont el a kormány, s jövőre 46 milliárdot tervez. A kamara szerint az ágazat jövedelmezőségének szinten tartásához, versenyképességének megőrzéséhez szükséges a korábbi nemzeti támogatási keret biztosítása. Alaposan lecsökkent a nemzeti kassza Annak ellenére, hogy biztatóan indult az idei év, az esztendő egészét tekintve inkább negatív jelzők fogalmazódnak meg az agrárium megyei szereplőiben. Még három évig segítik a földvásárlást Hozzájárultak az európai uniós országok mezőgazdasági miniszterei ahhoz, hogy Magyar- ország 2013. december 31-ig meghosszabbítsa a földvásárlás állami támogatásának lehetőségét. Ez ugyanis most év végével megszűnt volna. Magyar vonatkozásban a lehetőség konkrétan a birtokfejlesztési és a birtokösszevonási hiteltámogatás intézményének fenntartását jelenti további három évig. A szakértők szerint ezen időszak alatt mintegy 5-6 ezer támogatási kérelemre és 12-13 millió euró támogatás megadására lehet számítani. A támogatás kizárólag nemzeti forrásból történik, uniós pénz nem jön hozzá. ■ FémkereSŐk az épülő tározónál. Szakemberek fémkereső műszerrel vizsgálják át Jászkisér és Pély között a leendő új töltés helyét, a hanyi-tisza- sülyi árvízcsökkentő tározó építésének megkezdése előtt. Az érzékeny műszerek háromméteres mélységig jelzik a talajban lévő fémtárgyakat. A Vásárhelyi-terv újabb tározójának területe 56 négyzetkilométer lesz, és 250 millió köbméter vizet lesz képes befogadni. Nőtt az álláskeresők száma munka A régióban megyénkben a legkedvezőbb a kép Átmenetinek bizonyult a munkaerőpiac élénkülése a megyében. Hiszen míg három hónapon át elenyésző mértékben emelkedett az állástalanok száma, addig novemberben 3,4 százalékkal lett több a munkanélküli. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint ennél nagyobb mértékű emelkedés csupán egyetlen megyében, Veszprémben volt Országosan 1,9, az Észak-alföldi régióban pedig 2,2 százalékkal emelkedett az álláskeresők száma. Az elmúlt esztendőhöz képest ugyanakkor lassulni látszik a növekedés. Ezt azonban az magyarázza, hogy tavaly év vége felé, ha kisebb mértékben is, de már érződött a válság hatása a munkaerőpiacon. A regisztrált munka- nélküliek aránya meglehetősen magas, a gazdaságilag aktív népesség 16 százaléka. Ez jóval az országos átlag fölött van, de a régióban még mindig itt a legkedvezőbb a helyzet. Hogy a következő hónapokban mi várható, nehéz Álláskeresők száma a megyében (fő) Szeptember Október November megmondani. Novemberben ugyanis öszszesen 105 főt érintő csoportos létszámleépítést jeleztek a foglalkoztatók. Másrészt azonban a nem támogatott állás- kínálat legjelentősebben éppen megyénkben emelkedett. Ám még így is közel ötödével kisebb, mint egy esztendővel ezelőtt volt. Idén is meglehetősen hullámzott a foglalkoztatás. Áprilisról májusra például valamelyest csökkent a munkát keresők száma. Azután azonban emelkedésnek indult a pályakezdők megjelenésével a munkaerő-piacon. Augusztusban, szeptemberben és októberben pedig alig változott megyénkben az álláskeresők száma. ■ T. J.
