Új Néplap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-01 / 281. szám
4 UJ NÉPLAP-2009. DECEMBER 1„ KEDD MEGYEI TÜKÖR Török múlt Szolnokon: a dzsámi emlékek Részben az egykori imahely építőanyagai felhasználásával épült fel a mai Vártemplom sr 1 i w tjjgLJTii Dr. Kertész Róbert régész feltárta a múlt egy szeletét Úgy lebontották, hogy még az alapot is felszedték Ha a kövek beszélni tudnának, de sokat elárulhatnának hányattatásuk ról! Például arról, hogy hogyan lesz sok-sok faragott kőből előbb keresztény templom, majd török dzsámi, majd ismét templom. Ez a fajta változás persze ezen a magyar tájon egyáltalán nem szokatlan. Dr. Kertész R. - Bana Zs. Szolnok dzsámija egykor a várban állt, közvetlenül a déli várfal mellett, a Tiszára nyíló vízikapuhoz közel, a jelenlegi várplébánia, illetőleg az attól nyugatra eső területen. Az 1973-ban elvégzett régészeti ásatáson részben feltárták a dzsámi alapárkait. A nyugati falhoz tapadó, négyzet alakú minaret alapjának alsó részén, 1,5 m mélységben egymás mellé helyezett fagerendák nyomait azonosították, fölötte pedig mészbe ágyazott faragott köveket, majd kőtörmeléket rétegesen. A17. századi török földrajzíró, Behrám Dimiski a dzsámi helyét tévesen a városban határozta meg, de egyedül az ő leírásából tudjuk, hogy építtetője Bektás pasa volt. Bektás 1596-1598 között működött Szolnokon szandzsákbégként, később egri, majd temesvári, végül budai pasa lett. Bizonyosra vehető, hogy a dzsámit szolnoki bégsége alatt alapította. Behrám Dimiski kortársa, Evlia Cselebi török világutazó azt írta, hogy téglából készült, de Gorové László történész szerint, aki 1820- ban még alaposan szemügyre vehette az álló épületet, nagy része — a minarethez hasonlóan — faragott kövekből állt. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a kőanyag egy része eredetileg a gótikus templomhoz tartozhatott, amely 1595-ben, Szolnok ostromakor sérülhetett meg. Később lebontották, majd köveit beépítették a dzsámiba. Mivel a Bektás dzsámi építése elég kései, azt a lehetőséget sem zárhatjuk ki, hogy a törökök már közvetlenül Szolnok elfoglalását követően a gótikus templomot dzsámivá alakították át, vagy pedig erre a célra egy ideiglenes faépületet emeltek. Elméleti rekonstrukciónk szerint a Bektás pasa-dzsámi a magyarországi emlékek legáltalánosabban elterjedt alaptípusába tartozik. A négyzet alaprajzú dzsámit nyolcszögű dobon ülő félgömbkupola fedte. Kupolája ólomból készült, mely Evlia Cselebi leírása szerint művészi látványt nyújtott. A fő- | homlokzat északnyugati falá- | hoz eredetileg háromboltszaka- | szos, kupolákkal fedett, nyitott, | oszlopos előcsarnokot építettek. £ Az imaterem Mekka felé tájolt délkeleti falának közepét az imafülke foglalta el, amellyel szemben, az északnyugati falon nyílt a dzsámi egyetlen bejárati kapuja. A belső tér tagolására (karzat), berendezésére (szószék), padozatára és díszítésére vonatkozóan nincsenek adataink. Gorové László az imaterem belső falain felfigyelt az akkor már hiányzó kupola tartóelemeinek még látható maradványaira. Ugyanakkor a délkeleti falon a két eredeti helyzetben lévő, kőkeretes, felső részükön szamárhátívesnek rekonstruálható, befalazott ablakot tévesen ajtónyílásoknak mondta. Ez utóbbi adat alapján viszont valószínűsíthető, hogy az imaterem négy főfalát a földszinten két-két szamárhátíves ablaknyílás törte át, amelyeket ugyancsak szamárhátú ív keretezett. Az imaterem belső megvilágítását a földszinten rekonstruálható 8 ablak mellett az emeleti szinten, a homlokzat középtengelyében még egy-egy (összesen 4), míg a kupoladob oldalfalainak tengelyében további egy- egy (összesen 8) ablaknyílás biztosíthatta. A dzsámi minaretje a bejárattól jobbra csatlakozott az imaterem délnyugati falához, amelyet az imateremből lehetett megközelíteni. Szolnok a százharminc éves török uralom alól 1685. október 18-án szabadult fel. Harc nem alakult ki, mert az utolsó szandzsákbég, Musztafa ostrom nélkül adta fel, bár elmenekülése előtt a várat és a Tisza-hidat is felgyújtatta. A visszafoglalást követően az ide települt ferences szerzetesek Bektás pasa dzsámiját nem rombolták le, hanem keresztény templommá alakították, amely ebben a minőségben még 135 évig működött. 1687 , után bonthatták el a dzsámi előcsarnokát és a minaretet, a beA minaretes dzsámi ábrázolása 1687-ből (a térkép eredetije a bécsi Hadilevéltárban van) járati kaput áthelyezték a délnyugati fal középtengelyébe, az imaterem földszinti ablaknyílásait befalazták, északkeleti falához pedig szentélyt, sekrestyét és tornyot építettek. A főépület 1696-ban nyerhette el végleges formáját azzal, hogy a várparancsnok javaslatára leszedték ólomborítású kupoláját és eladták. A befolyt összeg nem csak az új tető költségeit fedezte, hanem a várban álló kaszárnyák helyreállítására is futotta. A Vártemplom tetejét ezután deszkával lezárt síkfódém és sátortető fedte. 1700-ban elvégezték belső felújítását is. A Rákóczi-szabadságharc idején a Vártemplom tetőzete ugyan leégett, de ezt később újjáépítették. A minaret alapjának maradványa egy írott forrás szerint még sokáig látható volt a felszínen. Hadd uöjjori! SZ0U0N.hu A19. század elejére a templommá alakított egykori dzsámi állaga igencsak leromlott. A Tiszára néző délkeleti fala 1811-ben számos helyen megrepedezett, kidőlni készült. Megerősítették, de néhány év múlva ismét életveszélyessé vált, több alkalommal le kellett zárni, nehogy valaki megsérüljön. Falai között az utolsó szentmisét 1820. június 25-én tartották. Lebontását a következő év január 22-én fejezték be, mely az 1973-as régészeti ásatás szerint olyan jól sikerült, hogy a falak mellett - a minaretalapozást leszámítva — még alapárkaiból is mindent eltávolítottak. részben köveinek és tégláinak felhasználásával építették 1822-1824 között a jelenleg is álló Vártemplomot. A SZOLNOK-vlÁSZKUN ONLINE Bektás pasa dzsámijának alaprajzi rekonstrukciója és metszete. A török kézre került Szolnok a 16-17. században Az önkormányzatoknak nincs hova hátrálniuk Az idei költségvetés első háromnegyed évi teljesítése, valamint a következő esztendő koncepciója volt napirenden a tiszafüredi képviselő-testület legutóbbi ülésén. 2009-re 150 millió forintos működési hiánnyal tervezett a Tisza-tó fővárosa. Néhány feladat átszervezésével ez a hiány az év végére 87 millió forintra csökkenhet. Ebben az évben nem vett fel hitelt a füredi ön- kormányzat, a hiány finanszírozását a kötvénykibocsátás hozamából és felhalmozási bevételekből tervezik megoldani. A 2010- es költségvetés koncepciójáról szólva Pintér Erika polgármester lapunknak elmondta: jövőre 100 millió forinttal kevesebb állami normatívára számíthatnak. - A szociális területen komoly krízishelyzet várható, ami az önkormányzaton kívülálló okokra vezethető vissza. Mozgásterünk nem nagyon van, hiszen az intézményeink többsége már kistérségi társulási formában működik - tette hozzá a polgármester. - A jelenlegi költségvetési körülmények között lehetetlen az ésszerű gazdálkodás. Ráadásul míg eddig az idegenforgalmi adóbevétel minden forintjához még kettőt hozzátett az állam, addig jövőre ezt megfelezi. Emiatt körülbelül 15 millió forintról kell lemondanunk - jelezte a további megszorításokat Tiszafüred polgármestere. ■ P. A. A város fája. Jászberényben hétfőn délelőtt daru segítségével em ;lték a helyére a város karácsonyfáját. A fenyőfa beállításán gyakorlott kézzel dolgoztak a munkások, a napokban pedig izzódíszeit is megkap! atja a méretes fenyő, hogy az ünnepek elmúltáig ékesítse a város főtér it. Környezettudatos életre ösztönöz az Édenkert A Szolnoki Evangélikus Gyülekezetért Alapítvány 10 millió forintot nyert el a közelmúltban az EGT Finanszírozási Mechanizmustól a környezetvédelmi alap kategóriában. A támogatás a szervezet 11,4 millió forintos programjának alapjául szolgál. Mint arról az alapítvány munkatársai beszámoltak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség társfinanszírozásával, valamint a szolnoki önkormányzat támogatásával megvalósuló „Édenkert” program a környezettudatos nevelést, a teremtett világ védelmét tűzte zászlajára. Elhangzott: a környezettudatos szemlélet és magatartás kialakításával élet-, gondolkodás- és viselkedésmódbeli váltást, illetve fejlődést szeretnének elérni, melyben alapérték a természet és társadalom összhangja, a szülőföld értékeinek védelme, a természettisztelő és természetvédő cselekvéskultúra kialakítása. Az „Édenkert” program - melynek célcsoportja a megye 13-18 éves diákközössége - januártól indítja Természetvédelmi Ifjúsági Szabadegyetemének (TISZA) kurzusait, addig középiskolai természetvédelmi munkacsoportokat alakítanak meg, amely hálózattá fejlődve többek között egy megyére szabott természetvédelmi és turisztikai információs bázist hoz létre. A fiataloknak környezetvédelmi vetélkedőket és.táborokat is szerveznek. ■ M. G.
