Új Néplap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-12 / 291. szám

10-25 % ENGEDMÉNNYEL Mik illet», rendelhetők, f • K3KK5SS3ÍÍ :

_______________________

Akció ideje: 2009. december 1-jétől 31-ig. www.feherfortunabutor.hu

ÚJ NÉPLAP-2009. DECEMBER 12., SZOMBAT

13

MEGYEI TÜKÖR

.ttclli.

Kemény év vár a megye intézményeire

interjú Az eddigi beruházások, fejlesztések költségét a kamatnyereség fedezte

Nem lesz ugyan újabb intézménybezárás a megyei önkormányzati fenntartású intézményeknél, ám a kormányzat megpróbálja a költségvetésen keresztül ellehetetleníteni a megyéket. Erről is beszélt interjúnkban Fejér Andor, a megyei közgyűlés elnöke.

Bán János

— Mindenütt elbocsátásokról, megszorításokról hallani. A megyei önkormányzat intézményeire is még nehezebb napok jönnek, mint eddig?

— Sajnos igen. A kormány teljesen ellehetetleníti a megyék munkáját. Amikor 2006-ban tizenkilenc megyéből tizennyolcban fideszes vezetőt választottak az önkormányzatok élére, rögtön jöttek az üzenetek az MSZP- től (gondoljunk csak Lamperth f Mónika kiszivárgott megjegyzé- % sére), miszerint tudják ők a fel- | adatukat. Mivel jogszabályi ol- ^ dalról túl sok lehetőségük nem £ volt, ezért költségvetési oldalról próbálták ellehetetleníteni a megyei önkormányzatokat. Ez már

a 2007-es költségvetésben tetten érhető volt, amikor egyetlen tollvonással vettek el 10 milliárd forintot. Ez a mi önkormányzatunk esetében 500 milliós mínuszt jelentett. Eközben — ne feledjük — a helyi önkormányzatok is egyre nehezebben tudtak megbirkózni az általuk fenntartott intézmények működtetésével. Mi is átvettünk három intézményt: a tiszafüredi Hámori András Szakmunkásképzőt, a kunhegyesi Nagy László Gimnáziumot és-Szakmunkásképzőt, valamint a mezőtúri Idősek Bentlakásos Otthonát.

— Ez mekkora pluszköltséget jelentett?- Az átvétel időpontjától a mai napig 200 milliót. Ezt még tetézi, hogy a személyi jövedelem- adóból visszaosztott, egységes megyei normatívát, 370 millió forintot 2010-ben elvonni szándékoznak tőlünk. Persze nem jó szívvel, de tudomásul veszi az ember, hogy ha az államnak kevesebb a bevétele, akkor kevesebbet osztanak vissza különböző feladatokra. El is fogadnánk ezt a helyzetet, ha egyformán mérne az állam, és megpróbálna a központi költségvetési szerveknél is takarékoskodni. így valóban lenne erkölcsi alapja arra,

hogy az önkormányzatokat is megértésről győzködje. Viszont most nagyon úgy tűnik, hogy az önkormányzatokon veri el a port a kormány. Csakhogy az önkormányzatok mögött ellátottak ezrei, tízezrei vannak! A megyei önkormányzat esetében 6300 éllátottról beszélünk, akik azt várják el nap mint nap tőlünk, hogy legyen fűtésük, gyógyszerük, élelmiszerük, világításuk.

— Marad tehát a leépítés, elbocsátás?-Tény, hogy nem sok mozgásterünk maradt. Tíz évvel ezelőtt az állam az adókból 70 százalékot osztott vissza a megyékhez a feladatuk ellátásukhoz. Ez elég volt a bér és járulékok kifizetésére. Jelenleg az állam az adók 55 százalékát adja vissza, mely alig fedezi a béreket Az önkormányzat kiadásain belül dologi kiadásokra nem egészen 30 százalék jut. Ez az arány tovább nem csökkenthető: a kiadások folyamatosan növekszenek, energiaszámlák, élelmiszerszámlák... Az ön- kormányzatok nem igényelhetik vissza az áfát sem. így 2010-ben sajnos az látszik, hogy csak a személyi kiadások lefaragásával lehet jelentős megtakarításokat elérni. Hogy a megyei önkormányzat megőrizte a működőképességét, az annak köszönhető,

hogy 2006 végén és 2007-ben már meghoztunk bizonyos döntéseket. Akkor azt hittük, hogy ebben a ciklusban hasonló beavatkozásokra már nem lesz szükség. Akkoriban szüntettük meg néhány ellátó, művelődési és sportintézményünket, illetve volt néhány összevonás is.- Mi a helyzét a saját bevételekkel?- 2008-hoz képest, amikor 2 milliárd 22 millió forint volt a megyei önkormányzat illetékbevétele, ebben az évben jó, ha meghaladjuk az 1,5 milliárd forintot. Tehát ez további, több mint 500 millió forint kiesést jelent. Mindent összevetve bevételi oldalon durván 3 milliárd a kiesés 2006-hoz képest, a kiadásaink pedig a ciklust tekintve elérik a plusz 400 millió forintot az átvett intézmények finanszírozása miatt. Az intézményvezetőket sajnálom, mert a megyei önkormányzat csak azt tudja megmondani, hogy a feladat ellátásához mennyi forrás áll rendelkezésre. Az intézményvezetőknek viszont a működést biztosítaniuk kell.- Mely intézményeket érinti az üjabb megszorítás-sorozat?- Valamennyit. Nincs kivétel, mert a normatív támogatási csökkenés minden intézményünket érinti: szociális ágazatot, közoktatást, közgyűjteményt és az önkormányzati hivatalt is. Azokat a forrásokat, melyeket megkapunk a finanszírozásban, ki is közvetítettük az intézményeinkhez. Amikor végérvényesen eldől, hogy mennyi lesz az illetékbevétel, még tudunk persze valamennyit pótolni ehhez, de sajnos egyre kevesebbet.

— Intézménybezárás várható?- Nem lesz újabb bezárás. Az ésszerűség határain belül a szükséges lépéseket még a ciklus kezdetén megtettük. Saját magunkon kezdtük a takarékoskodást: fele annyi bizottsággal állt fel a közgyűlés, kevesebb alelnökkel, kevesebb tanácsnokkal, kevesebb külső bizottsági taggal. Ezt követte a hivatal létszámleépítése, átszervezése: az akkori 72 fő helyett ma már 57-en dolgoznak, vagyis 30 százalékos létszámleépítést hajtott végre a hivatal. Természetesen az intézményeknél is voltak leépítések.- A megyei kórházat külön sújtja az egészségügy általános, gyorsan romló helyzete. A kórház előtt milyen pluszmegszorítások állnak?- A kórháznak 2007-ben több mint 700 milliós kifizetetlen számlája volt. A folyamatos átszervezések és ésszerűsítések következtében ez év elejére 350 milliós átlagos szintre sikerült lefaragni, viszont az április elején módosított finanszírozási rendszer olyan mértékben sújtotta a kórházakat (minden egyéb propaganda ellenére), hogy 100 milliós nagyságrendűre nőtt a havi hiány a kórház finanszírozásában. Ez azt jelenti, hogy az elvégzett beavatkozások után a kórház nem kapta meg a díjakat. Hamarosan ellehetetlenülhet a kórház működése. Szó sincs arról, hogy három-négy hónap alatt elfelejtett volna a kórház menedzsmentje kórházat irányítani, vagy orvosaink nem tudnának az elvárt színvonalon gyógyítani. Fontos megemlítenem: a médiában az elmúlt hetekben többször is hallottuk, hogy a kórházak megkapták a 4,6 milliárd forintot, mely nélkülözhetetlen segítség számukra. Ez a Hetényi esetében 76 millió forintot jelent, ami jól hangzik, de az előző havi finanszírozáshoz képest az utolsó finanszírozásunk pontosan 76 millió forinttal volt kevesebb. Magyarán: ugyanazt a pénzt kapták meg, amit előtte elvettek tőlük. Ebben a témában mellébeszélésnek nincs helye. Borzalmas az is, amit a MEP tervez ágyszám- struktúra-átalakítás címén. Nem

tudom elfogadni azt, hogy egységesen büntetnek minden kórházat, azért, mert egyes kórházak az előre leosztott kapacitásukat 30-40 százalékkal túlhaladták. A mi kórházunk minden alkalommal igyekezett betartani, hogy maximum 5 százalékkal lépje túl ezt a szintet. Abban reménykedtünk, hogy a finanszírozásnál ezt figyelembe veszik. Egy bizonyos szint fölött minden beavatkozás veszteséget termel a kórháznak, ugyanakkor vészesen duzzadnak a várólisták. Ez oda vezet, hogy az ellátásra váró betegek egyre betegebbek lesznek, egyre komolyabb, költségesebb beavatkozást kell rajtuk végrehajtani.

— Fejlesztésekre egyáltalán nem számíthatunk?

—A fejlesztések érdekében tavaly négymilliárd forint értékben kötvényt bocsátottunk ki. Ebben az esztendőben három beruházás indult el: két torna- csarnokot építünk, egyet Jászapátiban a volt ipari és kereskedelmi szakközépiskola udvarán, a másikat Kunhegyesen a Nagy László Gimnázium és Szakközépiskola területén. Ezek a beruházások jövő tavasszal fejeződnek be. Százszázalékos megyei önkormányzati finanszírozásban épül az új, jászapáti idősek bentlakásos otthona egy megüresedett kollégium átalakításával. Itt csak az engedélyeztetési eljárás van hátra, várhatóan januárban már be is költözhetnek az idősek. Ezek a nagyobb beruházások, de több kisebb is fut. Pályáztunk ezen belül könyvtárfejlesztésre, kompetencia alapú fejlesztésre, akadály- mentesítési, illetve fűtésrekonstrukciós fejlesztésekre. A legnagyobb projektünk, a 600 millió forintos „Jászkun kapitányok nyomában” fantázianevű fejlesztésünk, mely 13 településen és 15 helyszínen múzeumi, illetve kiállítóterek rekonstrukcióját, fejlesztését célozta meg. Ez augusztusra fejeződik be. A száz százalékban megyei önkormányzati finanszírozásban megvalósuló fejlesztések a kötvények hozadékából működnek. Jövő év április-májusig 500 millió forintot költünk el erre a célra, s ezt az összeget árfolyam- nyereségből, lekötési kamatokból tudtuk előteremteni. Elmondhatom, hogy még mindig több mint 4 milliárd forintunk van a számlán, úgy, hogy már befejezett beruházásokkal is büszkélkedhetünk.

Hatszázezret költenek diákok támogatására

A tíszavárkonyi önkormányzat is csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázathoz. Mészáros Zoltán polgármester elmondta, a felsőoktatásban tanuló vagy oda már felvett diákokat tudják ilyen módon támogatni, s ez összesen 400 ezer forintos kiadást jelent a településnek. Emellett fenntartják az Arany János Tehetséggondozó Program keretében nyújtott támogatásukat is, amelyet közép- iskolásoknak nyújthatnak. Mészáros Zoltán közölte, az érintett diákok havi ötezer forintos anyagi segítséget kapnak. ■ M. G. A.

Pénzek öntözésfejlesztésre

melioráció Megyénkben is népszerű volt ez lehetőség

Lezárult az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatási kérelmek benyújtási időszaka. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tájékoztatása szerint a kérelmek száma 292, összesen több mint 15 és fél milliárd forint támogatási igénnyel.

A jogcím három területet takar. A külterületi vízrendezés közösségi beruházásaira, vízkár- elhárításra, belvízvédelemre, valamint erdőterületen megvalósuló fejlesztésre igényelhető támogatásra hatvankét kérelem érkezett be,.

Rendkívül népszerűnek bizonyult a második célterület, ami az öntözés mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztésére irányult. Az üzemen belüli beruházásokra összesen 193 kérelem érkezett.

A harmadik célterületen a melioráció mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztésére nyílik lehetőség. Erre érkezett a legkevesebb támogatási kérelem.

A kérelmek száma földrajzilag is változatos. A legtöbb, összesen 162 igénylés, az MVH Szabolcs megyei regionális kirendeltséghez érkezett. Ide tartoznak a Jász- Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bi- har megyékből érkezett kérelmek is. Vagyis elmondható, hogy a jogcím ezeken a területeken volt a legnépszerűbb. Ez azért is jó hír, mert megyénkben bő egy évtizeddel ezelőtt az öntözött szántóterület nagysága még elérte a 40 ezer hektárt, manapság viszont csupán tíz-egynéhány ezer hektárt tesz ki. ■ L. Z.

Véradó vasutasok, a ni. Országos Vasutas Véradó Nap keretében, tegnap a szolnoki vasútállomás nemdohányzó várótermében várták a véradásra jelentkező vasutas dolgozókat Képünkön Molnár Attila forgalmi szolgálattevő látható.

Fejér Andor: A normatív támogatási csökkenés minden intézményünket érinti, szociális ágazatot, közoktatást, közgyűjteményt, önkormányzati hivatalt