Új Néplap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-10 / 289. szám
12 TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2009. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Az ítélet szerint nincs szegregáció jászladányi iskolaügy A polgári perben elutasították a felperesek keresetét Újraszabályozná a földvásárlást a Magyar Agrárkamara A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság polgári peres eljárásban szerdán hozott ítélete szerint sincs iskolai szegregáció Jászladányban, ahol egy önkormányzati általános iskola mellett egy alapítvány által fenntartott intézményben is tanulhatnak a gyerekek. Banka Cs.-MTI Gyongyné Kovács Gabriella bíró rövid indoklásként elmondta: a bíróság azért utasította el a felperesek keresetét, mert a települési önkormányzat jogszerűen rendelkezett vagyonával, amikor az iskolaépületének egy részét bérbe adta az alapítványi iskolának. A szerződés nem volt színlelt. A bérleti jogviszonyból nem következik a diszkrimináció, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat határozataival eleget tett az egyenlő bánásmód elvének. A felperesek - Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSZ) — azért perelték az önkormányzatot és a Zana Sándor Imréről elnevezett, a magániskolát létrehozó alapítványt, mert álláspontjuk szerint a két iskola - a magán- és az önkormányzati — léte miatt elkülönítik és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatják a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. A felperesek a szegregáció és a hátrányos megkülönböztetés megállapításán túl többek között azt kérték a bíróságtól: kötelezze az önkormányzatot a jogsértés abbahagyására, azaz mondja fel a bérleti jogviszonyt az alapítványi iskolával, és fokozatosan állítsa helyre a 2002 előtti helyzetet. Emellett jogsértése miatt fizessen egymillió forint közérdekű bírságot. Az alperesek jogi képviselője azt hangoztatta: az alapítványi iskolának bérbe adott iskolarész- szel kapcsolatos helyi önkormányzati határozatokról a lász- Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság már tárgyalt, és a közigazgatási perben már jogerős döntés született. A két évvel ezelőtt elindított perben megszületett elsőKállai László (balra), a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet és Budai Zoltán, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi képviselője Dankó István: Remélem, abbamarad végre a politikai ízű zaklatás Kállai László: Fellebbezünk a megszületett határozattal szemben fokú, tehát nem jogerős ítélet kapcsán Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet képviseletében elmondta, biztosan fellebbeznek a határozattal szemben, és tovább viszik az ügyet a táblabíróságra. Kállai László úgy vélte, az első fokon eljáró bíróság nem volt elég körültekintő, és lassan tíz esztendő történéseinek távlatából is annyit állapított meg, hogy nem folyik szegregáció a településen. A polgárjogi szervezet képviselője furcsállotta, hogy az elsőfokú ítélet ellenére azért megállapították, hogy az egyik iskolába többségében roma gyerekek járRégóta húzódik már a peres ügy az alapítványi iskolával kapcsolatban A MEGYEI bíróság 2006 márciusában azt állapította meg, hogy miután az ingatlan megosztásáról a tulajdonos önkormányzat szabadon rendelkezhet, jogszerűen adta bérbe annak egy részét az alapítványi iskolának. Az akkori felperes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal és beavatkozó félként az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kereset elutasítása miatt a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely 2006 szeptemberében kimondta: nem történt anyagi és eljárásjogi jogszabálysértés. A 2002 óta létező jászladányi alapítványi iskola azért vált a támadások célpontjává, mert a helyi roma szülők egy része nehezményezte, hogy gyermeke — mivel az előírt tandíjat nem tudja megfizetni, így nem juthat be az intézménybe - hátrányos helyzetbe került a többiekkel szemben. nak. Az alperes önkormányzat képviseletében Dankó István polgármester kiemelte, ahogy eddig is, ezután is tiszteletben tartják a bíróság határozatait. Az ) elmúlt években már számos al- | kálómmal bizonyította különböző perek kapcsán az önkormányzat - akár a Legfelsőbb Bíróság előtt is -, hogy mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el a településen működő oktatási intézményekkel kapcsolatban. Sem az iskolákban, sem pedig az óvodában nincs szó szegregációról Jászladányban. — Remélem, abbamarad végre az önkormányzat nagyon is politikai ízű zaklatása az iskola ügyében - mondta a településvezető. - Úgy vélem, hogy a polgárjogi szervezetek ténykedése immár a joggal való visszaélés tárgykörébe tartozik Jászladány önkormányzatával szemben. Az esélytörvény lehetőségeit kihasználva ugyanis nem annak kell bizonyítania igazát, aki - akár valótlan dolgokat - állít, hanem a megvádoltnak kell igazolnia, hogy a jog szerint járt el. A nem magyar állampolgárok és cégek földvásárlási tiltásának 2010 utáni fenntartására, a termőföldről szóló törvény átdolgozására és a földhasználati szabályok rendezésére szólítja fel a Magyar Agrárkamara a kormányzatot — többek között erről határozott a köztestület. Alapjaiban kell megváltoztatni a mai földbirtok-politikát és szabályozást ahhoz, hogy életképesebbé válhasson a magyar mezőgazdaság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a kormánynak el kell érnie, hogy 2010 után is megmaradjon a nem magyar állampolgárok és cégek földvásárlási tilalma - áll a lapunknak is megküldött állásfoglalásban. Ezért a Magyar Agrárkamara elnöksége felkéri az Országgyűlést, hogy hozzon határozatot, amely támogatja a kormány ilyen irányú törekvéseit az Európai Unióban. Elképzelhető, hogy e magyar szándékot Brüsszel nem fogadja el, ezért fel kell készülni arra, hogy a moratórium lejártát követően ne legyen kitett és könnyű préda a magyar termőföld a külföldi tőke számára. Egy éven belül úgy kell változtatni a jogi szabályozáson, hogy az minimálisra csökkentse — megengedett és az EU-tagországokban alkalmazott eszközök segítségével - a külföldiek földszerzését. ■ Maradjon meg 2010 után is a nem magyar állampolgárok és cégek földvásárlási tilalma. Ennek érdekében a Magyar Agrárkamara összefoglalta, öt modell szerint rendezte az Európai Unióban előforduló ilyen szabályokat. így külön vizsgálja, hogy milyen rendelkezések vonatkoznak a földtulajdonlásra, a bérlésre, az öröklésre, üzemszabályozásra az angolszász, a dán, a francia, a német és az osztrák viszonyok között. Emellett a kamara már korábban kidolgozta tizenkét pontos javaslatát is, amely a hazai földhasználatra vonatkozik. —A bérbe adók az utóbbi években lényegében a bérleti díjon keresztül kiszippantják a mező- gazdaságból a hazai és az európai uniós támogatások nagy részét - szögezte le Forgács Barna, 'a köztestület elnöke. ■ r Újra életre kelt a Paál István Stúdiószínház Szolnokon kultúra Indulásként vonzó programmal állottak elő több részből álló sorozattal, a Téli színházi estékkel * u L c c <5 C 1 f 1 1 f Nem csoda történt, csupán csak újra életre kelt és levegőhöz jutott Szolnokon a neves színházi alkotó nevét viselő és hagyományait tisztelő és ápoló stúdiószínház, melyet a város Ifjúsági Művelődési Háza (Borostyán, volt Ságvári) fogadott magához örömmel, s biztosít előadásainak állandó szálláshelyet. De nemcsak alternatívát kíván nyújtani a színházszerető nézőknek, egyben részt vállal a fiatalok színházra nevelésében is, hisz minden egyes alkalommal az előadáshoz szakmai beszélgetések, találkozók és viták is kapcsolódnak, ilyetén egyfajta színházi műhelyként is kíván működni a szolnoki Sárkány Sándor hozzáértő és buzgó irányításával, aki művészemberként megszállott művelője és szolgálója is egyben a kultúrának. Indulásként vonzó programmal állottak elő, több részből álló sorozattal, a Téli színházi estékkel. Első darabját már láthatta is a közönség,melylyel a budapesti Bárka Sárkány Sándort jól ismerik a szolnokiak Színház fiatalokból álló „társulata” mutatkozott be ötletes, formabontó, izgalmas produkciójával, melyben egy katonai iskola szigorú, vad, könyörtelen világát idézték meg, Ottlik Géza Iskola a határon című közismert regényének szellemében, ábrázolván a közösségen belül születő emberi viszonyokat, barátaikat és ellenségeseket egyaránt, igen érzékletesen. A következő bemutató ugyancsak a Bárkáé, Mrozek Mulatsága, melynek külön érdekessége, hogy rendezője az a Bérezés László, aki szolnoki angoltanárságát felváltván immáron színházi alkotóként tevékenykedik, és ér el sikereket. Az előadás Az előadás egyik izgalmas jelenete a Bárka Színház társulatával egyik szerepében pedig Mucsi Zoltán lesz majd látható, aki éveken át közkedvelt színésze volt a Szigligetinek is. A másik főszerepben Scherer Péter. Majd következik a beregszásziak vendégjátéka, akik díjnyertes előadásukat hozzák el, A Pityu bácsi fiát - szintén Bérezés rendezésben -, és végül a Forte Danse együttesének Dürrenmatt-be- mutatója, A fizikusok zárja a Téli estéket. A stúdiószínház jelenlétével - befogadó színház lévén jeles, új szellemiségű és forma- világú előadásokat hív meg — olyan színnel gazdagodik a város színházi életének palettája, mely némiképp hiányzott eddig. ■ V.M. ,/trr—7i cmru ti i ct\/C DCMHCI PCDP k Egyéb akcióinkról érdeklődjön áruházainkban.
