Új Néplap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-04 / 258. szám

12 ÚJ NÉPLAP - 2009. NOVEMBER 4., SZERDA TÜKÖR A tűzbiztonság javításáért fáradozott portré Csomós Mátyás hat évig irányította a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot Nyugdíjba vonult Csomós Mátyás polgári védelmi ezredes, a megyei ka­tasztrófavédelmi igazgató­ság vezetője, aki 2000 óta volt meghatározó alakja eme szakterületnek. Eb­ből az alkalomból beszél­gettünk vele. Németh Gergő- Hogyan került kapcsolatba a katasztrófavédelemmel?- Különböző beosztásokban 1972-től 2000-ig a hadseregnél tevékenykedtem. Voltam lövész, kiképzési alosztályvezető, alegy­ségparancsnok. Mivel itt számta­lan tervezési, szervezési feladat Az árvízi veszély továbbra sem szűnt meg, ezért nekiálltunk egy együttműködési rendszer kidol­gozásának, létrehoztunk egy tér­informatikai adatbázist. Ez sokat segített az egymással való kap­csolattartásban, a veszélyhelyze­tek megelőzésében, a döntések előkészítésében. Az első ered­mény a 2003 eleji rendkívüli té­li időjárás idején már érződött. 2003 novemberében Hoffman Imre távozásával engem bíztak meg a megyei katasztrófavé­delmi igazgatóság vezetésével. — Milyen területeken volt szükség előrelépésre az elmúlt években?- Fontos volt, hogy a lakosság tűzbiztonsága javuljon, ennek ér­dekében igyekeztünk az úgyne­vezett fehér foltokat megszüntet­ni, azaz, hogy legyen helyben tűzoltó egyesület vagy több tele­pülés közösen állítson fel önkén­tes tűzoltóságot. Az elmúlt öt év­ben jászkiséren és Törökszent- miklóson ez már sikerült, decem­ber elsejével Jászárokszálláson is lesz önkéntes tűzoltóság. Ezzel hat hivatásos és hét önkéntes tűzoltóság fog működni a megyé­Csomós Mátyás bár nyugdíjba vonult, nem szakadt el a katasztróf avéde le mtől ben. A polgári védelmet sem sza­bad elfelejteni. Az elmúlt évek­ben komoly elfogadottságra tet­tek szert, kis létszámmal, de ha­tékonyan végzik a lakosság vé­delmét. A tervek készítésében, összehangolásában és a konkrét védekezés munkálataiban ko­moly támaszt jelentenek szá­munkra.- Eközben milyen problémák­kal kellett szembenézniük?- Szerencsére elébe tudtunk menni annak a személyzeti kér­désnek, ami gondot is okozha­tott volna a munkánk elvégzésé­ben. Sokan élve a jogszabály ad­ta lehetőséggel 25 évnyi szolgá- laü viszony után nyugdíjba vo­nultak. Igyekeztünk a megfelelő iskolai végzettséggel rendelke­ző, munkanélküli fiatalokat be­vonni a tűzoltóképzésbe, így fo­lyamatosan tudtuk pótolni a lét­számhiányt. A tűzoltóparancs­nokok odafigyelése segített átvé­szelni a nehezebb időszakot, a lakosság ezt a folyamatot észre sem vette, hiszen a biztonságuk közben is garantált volt. Saját magunk is törekedtünk a folya­matos önképzésre, különböző tanfolyamokat szerveztünk, hogy minden téren felkészültek legyünk. Az elmúlt években sok új jogszabály jött ki, ami szak- hatósági feladatokra is kö­telezett bennünket. Megtaláltuk annak a módját, hogy a nehézségeket megoldva si­keresek le- gyünk. Az előírt, különböző gyakorlato­kat végrehajtottuk, s a nehéz anyagi helyzettől függetlenül rendezni tudtuk minden szám­lánkat. — Pályafutása alatt az árvizek okozták a legnagyobb fejtörést? — Sajnos igen. Ilyenkor az egyik legnagyobb kihívás a kite­lepítés zökkenőmentes lebonyo­lítása. Ez nem egyszerű feladat, mivel érdekek ütköznek, az em­berek nem nagyon akarják el­hagyni az otthonukat, amit évti­zedek óta építgettek, szépítget­tek. A legutóbbi ilyen helyzet 200ó-ban, a Hármas-Körös ára­dásakor fordult elő, amikor is há­rom településről összesen több mint négyezer lakost, valamint jelentős állatállományt kellett kitelepítenünk. A víz szerencsé­re a gátak között maradt, viszont azért se szóltak volna meg ben­nünket, ha kijött volna, hiszen az ott szolgálatot teljesítők emberfe­letti munkát végeztek. Mindenki ki akarta venni a részét a küzde­lemből, néhányukkal azonban meg kellett értetnünk, hogy a vé­dekezésnek csak szervezett for­mában van értelme. A következő esztendőkre nézve fontos, hogy fel legyünk ezekre a veszélyhely­zetekre készülve, szerencsére az előrejelzési rendszerünk évről- évre egyre finomabb. SZ0U0N.hu A katasztrófavédelem munkájáról további írásokat a SZOLJON.hu hírportálon olvashatnak. Minősítik majd a tűzoltó egyesületeket mint azt Csomós Mátyás elmondta az önkéntes mozgalom a Jászságban. Két olyan jászsági egyesület is van, akik a német felkészítési, képzési rendszer bronz fokozatát nyerték el a közelmúltban, ez példamutató lehet a többiek számára. Ennek a rendszernek a magyar viszonyokra történő átültetése megtörtént, ez alapján fogják az egyesületek vizsgáját megtartani. Ez egyben rangot ad, másrészt megköveteli az egyesületektől a folyamatos képzést. Névjegy név: Csomós Mátyás SZÜLETÉSI IDŐ, HELY: 1952, Gyula CSALÁDI ÁLLAPOT: nŐS, két gyermek édesapja, két unoka ja van végzettség: katonai főis­kola - radiokémikus szak, katonai akadé­mia - összfegyver- nemi parancsno­ki szak, ka­tasztrófavé­delmi szer­vezőtiszti szakmai felső­fok. hárult rám, az innen szerzett ta­pasztalatot később tudtam hasz­nosítani. A ceglédi hadosztály felszámolása előtt - bár katona­pályafutásomnak itt nem lett vol­na még vége - a kezembe került a katasztrófavédelmi törvény. Ez­zel egy időben épp polgári védel­mi kirendeltség-vezetőt kerestek Szolnokra. Mivel izgalmas kihí­vásnak ígérkezett, jelentkez­tem és megkaptam az ál­lást. Itt volt is feladat bő­ven, hiszen az 1998/99- es és a 2000-es ár- és belvizekkel kapcsola­tos kárenyhítési fel­adatok szinte egybe­folytak. Sok tapaszta­latot szerezve 2000 októberében igazgató- helyettes lettem a me­gyei katasztrófavé­delmi igazgatóságon. Már javában apasztják és téliesítik a Tisza-tavat Megkezdődött a Tisza-tó téli idő­szakra meghatározott és jövő ta­vaszig érvényben lévő vízszintjé­nek beállítása. A november köze­péig tartó művelet során több tíz millió köbméter vizet engednek le a 124 négyzetkilométer vízfe­lületű tározóból - kaptuk az in­formációt a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötikövizig) sajtó- referensétől. Szécsi Kata tájékoz­tatása szerint a vízszint csökken­tésére azért van szükség, hogy a téli időjárás okozta veszélyeket elhárítsák. Elsősorban, hogy megakadályozzák a tavon kiala­kuló jégtakaró partrombolását. Naponta 5-8 centimétert apad majd a Tisza-tó, ezt a mértéket a vízjárásra, a hidrometeorológiai helyzetre és a halvándorlásra te­kintettel módosíthatják. A Tisza- tó téli vízszintjének 1,15 méteres csökkentése után Kisköre-felső vízmércén 610 centiméter körü­li lesz a vízállás. A Tisza-tó téli vízszintjének mértékét a Kötikö­vizig a part menti önkormány­zatokkal, a hatóságokkal, a léte­sítmény-üzemeltetőkkel, a hor­gász és turisztikai szervezetek­kel előzetesen egyeztette, az ürí­tési tervet velük egyetértésben határozta meg. A tározótó tavaszi vízszintre emelését 2010. márci­us közepén-végén tervezik. A műveletek végrehajtását egy esetleges árhullám levonulása befolyásolhatja. ■ M. G. ■íiMiüai Világzene - ezzel a meghatáro­zással illetik azokat a zenéket, amelyekben karakteresen meg­jelenik egy-egy népnek, népcso­portnak, etnikumnak a zenéje, egybeolvasztva modern dallamokkal és megszó­lalással. Bőven találni olyan csapatokat, éne­keseket, akik ezt a stí­lust választották, sokan =•— ” közülük itt vannak köz­tünk, Magyarországon. Ezen együttesek, énekesek dalaiból készült válogatáslemez. A dalok nemcsak magyar hatású, gyö­kerű zenéket takarnak, hanem mindenféle olyan muzsikát, amely megjelenik a hazánkban élő nemzetiségek, népcsoportok muzsikájában is. Merthogy van itt balkáni gyökerű zene, felvidé­ki dallamok, cigány folklórba öl­tött dalok, zsidó muzsika, ősi magyar ének felhasználásával készült szám, sőt még dél-ame­rikai dallamkincsbői táplálkozó dal is, az El condor pa­sa indián naphimnusz. Az előadók sora is igen változatos, a Balkan Fa- natik, a Napra, a Ghy- v^r- mes az Andro Drom vagy a Budapest Klez- mer Band mellett itt vannak olyan énekesek, mint Rúzsa Magdi, Palya Bea, Szalóki Ági, Ferenczi György és Szirtes Edi­na „Mókus”. Bővebben: SZOUON.hll/Zeneajánló (World Music From Hungary - Világzene itthonról. Kiadó: Sony Music) ■ B. Gy. Felkötötte a fürtöket. A Tiszainokán élő Petyus Sándomé Juliska néni a szüretelést követően a legszebb szőlőfürtöket zsinegre kötötte és kiakasz­totta az eresz alá, mert így hosszabb ideig friss marad kedvenc gyümölcse. ( ( l J

Next

/
Thumbnails
Contents