Új Néplap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-09 / 262. szám

4 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ÚJ NÉPLAP - 2009. NOVEMBER 9., HÉTFŐ Három emlékezetes napot töltöttünk Abádszalókon. A felvételen az évfolyamtársak és családtagok egy része a Babamúzeum megtekintése után Egykori diákok a Tiszaiénál találkozó Ötven vendég vitte hírül Abádszalók szeretetét Nagy sikerű koncert az alma materben Két fiatal szólaltatta meg Liszt Ferenc muzsikáját nemrég, ami­kor a zenei világnapot is köszön­tötték a szolnoki Bartók Béla Ze­neiskolában. Két tehetséges és rokonszenves zongorista, akik innen a megyéből indultak ze­nei pályájukra. Egyikük az a Fe­jes Krisztina, aki már nemcsak végzett a Zeneakadémián, de kü­lönböző rangos zongoraverse­nyeken babérokat is szerzett, s akinek tanítómestere Szolnokon Hadobás Jánosné volt. A zene­szerző két darabjával ajándékoz­ta meg a közönséget: a Schubert- dalok átírásának tolmácsolásá­ban finom líraiságot mutatott, a h-moll szonáta előadásában pe­dig briliáns játékával bűvölte el hallgatóságát. A még akadémista Nagy Csa­ba - Törökszentmiklósról - Liszt Fúgáját játszotta bravúro­san. Ezen a délutánon a tehetsé­gek ragyogása valósággal betöl­tötte a zeneiskola auláját. S bi­zony Fejes Krisztinát szívesen hallgatnánk akár az Aba-Novák hangversenytermében is, ahol ő és a helybéli szimfonikusok versenyben muzsikálhatnának együtt. Egyébként szép hagyo­mány, hogy az alma mater így fogadja vissza esetenként tehet­séges növendékeit. M. V., Szolnok Sokkal jobban figyeljünk oda egymásra Fogyatékos nagylányomat öz­vegyként egyedül nevelem, ne­héz körülmények között. Sokszor van megaláztatásban részem is­meretlen személyektől. Mi érzé­kenyebbek vagyunk, mint az egészséges gyermeket nevelők. Tapasztalom azt is, hogy a körü­löttünk élők közül többen egy­más érzelmeibe gázolnak, hogy megtarthassák munkahelyüket. Néha még kulturáltan viselked­ni is nehéz, amikor igazságtalan­ság nehezedik rám. Ha a lányom előtt történik, ő ezt megérzi, és ilyenkor daccal fordul a világ és az emberek felé. ló lenne, ha a környezetünk­ben emberségesebbek lennénk egymással, hogy ne nehezítsük a mostani nehéz időszakot, amelyben élünk. Varga Jánosné, Szolnok Húsz éve annak, hogy Abádsza- lókról elköltöztünk Karcagra. 1962-1966 között Makóra jártam Közgazdasági Technikumba, ahová Hajdú, Szabolcs, Szolnok, Békés és Csongrád megyéből is­koláztak be diákokat. 2006-ban volt a 40 éves érettségi találko­A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Ér­dekvédelmi Egyesülete Napsu­garas ősz elnevezésű, hagyomá­nyos rendezvénysorozatát az el­múlt hat évben folyamatosan megrendeztük. A programokat az értékteremtés, hagyományőr­zés és a magas minőség szem előtt tartásával igyekeztünk megvalósítani, ízlésformálás és igényfelkeltés szándékával. Idén egyesülettörténeti kiállí­tás is nyílt, 20 éve álmodta meg Dénes Pál, nyugdíjas tanár, nép­művelő a baráti körére alapozott, öntevékeny civil közösség életre hívását. 1989-ben már rendsze­res programokkal, kirándulá­sokkal kulturális rendezvények­kel alapjává vált sokak számára, zónk, ahol már nagyon foghíjas volt a létszám. Abádszalókiként kerültem Makóra, és az idén rámesett a választás, hogy a Ti- sza-tónál rendezzünk ismét egy többnapos találkozót. Ezúton kö­szönöm a program előkészítésé­ben, szervezésében, lebonyolítá­mint a szabadidő hasznos eltöl­tésének lehetősége. Az egyesü­letet 1990-ben jegyezte be a me­gyei bíróság, 1994-ben közhasz­nú minősítést nyert. Az első ti­zenöt év eseményeit, újságcik­keit, fényképeit és dokumentumait 2000-ben állítottuk ki. Az idő nem állt meg, idén kulturált és ízléses körülmények között mutatkozhattunk be, emlékez­hettünk, és elismeréseinket, ki­tüntetéseinket is nyilvánosság elé tárhattuk. Büszkeséggel tel­ve válogattuk a számtalan okle­vél, újságcikk, fénykép, klub­tagok által készített, sok gyö­nyörű dísztárgy- és hobbiter­mék közül a tevékenységünket sában résztvevők munkáját, hisz nélkülük nem valósulhatott vol­na meg ez a csodálatos találkozó. A több mint ötven résztvevő a vá­ros lakóinak szeretetét, gondos­kodását vitte magával Abádsza- lókról. A tározó, az élő Tisza szép­sége, a település bemutatása, a reprezentáló legértékesebbe­ket. A kiállítás megnyitóján részt vett dr. Kállai Mária, Szol­nok város alpolgármestere is. A kiállítás előterében két nagy térképen a tagklubjaink működési helyszí­neit jelöltük be, és a megyeszékhe­lyen található 30 nyugdíjas klu­bunk tagjai között még az egye­sületet alapító idős emberek kö­zül is többen megjelentek, de voltak itt vidéki 54 tagklub és a két egyesített szociális intéz­mény képviseletében is. Hosszú lenne a lista, ha a Napsugaras ősz programjában segítkező minden nevet felso­rolnám. A közreműködő nyug­Babamúzeumban látottak, a ha­jókirándulás, a tiszai halászlé, a karcagi birkapörkölt mindenki számára maradandó élményt nyújtott. Bízom benne, hogy nemcsak a családom, hanem a vendégek is visszatérnek Abád- szalókra. Pesti Tiborc, Karcag díjas társainknak köszönjük, hogy munkájukkal hozzájárul­tak a rendezvény sikeréhez. Há­rom kiállítást nyitottunk, orszá­gos költészeti szemle döntőjét, szüreti mulatságot szervez­tünk, és zsűriztünk a Nagyma­mi legjobb süteményei pályá­zatra érkezett finomságokat, idősek világnapi gálaműsoron fogadtuk a nagy számú érdeklő­dőt, és sportolni is volt erőnk a Szolnok városi sportnapon. Civil szervezetünk így épült be megyénk és városunk életé­be, eredményeire és sikereire minden tagja jogosan büszke, utánunk, velünk unokáink is ott sorakoznak, szórakoznak és játszva tanulnak tőlünk. D. l.-né megyei elnök Jó lett volna taxi a temetőig és onnan vissza Mindenszentek előtt autóbusz- szal utaztam lászárokszállásra, hogy a temetőben elhunyt hoz­zátartozóim síremlékét felkeres­sem. Örömmel láttam, hogy a te­mető rendezett, és új, kockakö­ves úton lehet ott közlekedni. A városközpontból az út oda és vissza a buszmegállóig igen hosszú egy idős embernek. Saj­nálattal tapasztaltam, hogy nincs taxiszolgálat, mely segíte­né a városba látogatók közleke­dését. K. Jánosné, Szolnok Hatalmas méretű körték termettek Sztrunga Szilvi a nagymamája zagyvarékasi kertjében termett 90 dekagrammos körtét súlyoz­za, mely méretével, ízével is el­bűvölte a családot. A kert körte­fáján nagy, 65-70 dekagrammos gyümölcsök termettek az idén. Sztrunga Béláné, Zagyvarékas A levelekből válogatunk. A kiválasz­tott írások — a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tisztelet­ben tartásával — szerkesztett, rövidí­tett formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétle­nül azonosak a szerkesztőség állás­pontjával. A szerkesztőség nem kö­zöl olyan írásokat, amelyek megje­lentetése törvénybe ütközik, gyűlö­letkeltő tartalmú, sérti a személyi­ségi jogokat, az erkölcsöt és a jó íz­lést. Névtelen vagy címhiányos írá­sok közlését mellőzzük. Szerkesztő­ségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olva­sói levélként kezelje. Az írásokat a szundi.zoltanne@ujneplap.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. Az írások végén találhatók még aSZ0U0N.hu internetes oldalon olvasói vélemények. Hatodik alkalommal volt Napsugaras ősz jubileum Húsz éve született a szolnoki öntevékeny, civil közösség ■ Idén egyesület­történeti kiállí­tás is nyílt. A kicsik diót szedtek és degut láthattak Ajándékfotók a Hetényi Géza Kórházban képkiállítás Yokohama idén ünnepli újjáalakulása 150. évfordulóját Diószedö óvodások. A jánoshidai óvoda Napocska csoportja diószüreten vett részt egyik kis csoporttársuknál. A gyerekek élvezték a kirándulást, a diószedést. Még a legnagyobb vödör is gyorsan megtelt a szorgos kezek által. A gyermekek — nagy örömükre — megnézhették az ott élő degukat is. A képen a diószedő gyerekek. Vargáné Tóth Ilona, Jánoshida Yokohamái fotóművészek csodá­latos fényképsorozatot ajándé­koztak a szolnoki Hetényi Géza Kórháznak, mely az aulában lát­ható. lapán e városa idén ünnep­li újjáalakulása 150. évforduló­ját. Az európaiak előtt 1859-ben nyitották meg kikötőjét. Az észak-amerikai flotta parancsno­ka, Perry itt, az akkori halászfa­luban első ízben kötött kereske­delmi szerződést a japánokkal. A császár 1859. július 1-jén Yoko­hamát szabad kikötőnek nyilvá­nította. Ekkor a város lakossága mindössze hétszáz lélekből ál­lott. 1909-ben már 400 ezer lako­sa volt, köztük mintegy 4 ezer európai. Dr. Nemes András, Szolnok Yokohamái kép száz évvel ezelőtt, a szabad kikötővé nyilvánítás ötvenedik évfordulója idején A y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents