Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-06 / 234. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. OKTÓBER 6., KEDD 3 MEGYEI TÜKÖR Jászladány új tagja van a nagy­községi képviselő-testületnek. Az egyik képviselő lemondott a mandátumáról, és ifj. Tálas Gá­bor jászladányi lakos lett a testü­let új tagja. Ő a legutóbbi ülésen már le is tette az esküt, így újra teljes a tizennégy fős képviselő- testület — tudtuk meg Dankó Ist­ván polgármestertől, bgy Jászjákóhalma a horvath Péter Honismereti Szakkör őszi túráját verőfényes napon a Bükk-fennsík- ra indította. Maradandó élményt nyújtott a felsőtárkányi Sziklafor­rás, a Hámori-tó, az újmassai ko­hó, mint ipari műemlék és a szentléleki gótikus kolostorrom. A látnivalókat kiegészítette a bán­kúti séta és a Jászság hajdani út­törőtáborának—a Bán-völgyi nagyvisnyóinak — felkeresése. Ősz lévén különösen jó hangulata volt az egri Szépasszonyvölgynek, ahol a kirándulás zárult, ta iászkarajenő világháborús ro­mán bombázót talált a település határában a Szolnoki Repülő Mú­zeum. A Ju-87-est úgynevezett ba­ráti tűzben lőtte le a szovjet had­sereg 1944. november 17-én — ír­ta a Jetfly.hu. A lelet különlegessé­ge, hogy Magyarország felett a ro­mán légierőnek mindössze 10-15 repülőgépe zuhant le, melyekből eddig egyik lezuhanási helyét sem sikerült feltárni. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, Szolnoki Repülő Múzeum és a Magyar Roncskutató Egyesület kutatói hajtják végre a roncsok kiemelé­sét Magó Károly vezetésével, ta Martfű ÜNNEPELTEK a települé­sen élők. Martfű várossá avatá­sának huszadik évfordulójára gyűltek össze a lakók az elmúlt hét végén, amikor sok színes programon vehettek részt. Az év­fordulóra könyv is készült, rá Szolnok NÉMET diákok vendé­geskedtek a napokban a Szolgál­tatói Szakközép- és Szakiskola Ruhaipari tagintézményében. La- katosné Reha Márta, tagintéz­ményvezető elmondta: 15 éve ápolnak testvériskolai kapcsolatot egy reuthlingeni intézménnyel. Ez­úttal a német fiatalok nem csak a ruhaiparival, hanem a más tagin- V tézményekkel is megismerked­hettek. Sőt ellátogattak Egerbe, Budapestre, és közös túrán részt vettek a Rám-szakadéknál.Tj SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZOüON.ha hírportálon. Nincs pénz, nincs mentés probléma A Tisza-tavi Vízimentő Egyesület kasszája kiürült egy kis támogatást. Hogy ho­gyan kerültünk ilyen helyzet­be? Sem az állam, sem a műkö­dési területünkön működő ön- kormányzatok nem támogat­nak. Vízi mentőink karitatív munkát végeztek, azaz ingyen dolgoztak, amire szinte az ösz- szes szabadidejüket feláldoz­ták. Az anyagi hátterünket a barátok, ismerősek cégei biz­tosították adományaikkal, ám nagy részben a válság hatásaként több támoga­tást ők sem tudnak nyújtani. Tóth-Fekete Zsolt hozzátette, a Tisza- tó a Balaton után a második legna­gyobb vízterület, ahol rengeteg ember fordul meg. Már elkezdődött a horgászsze­zon, ilyenkor is szükség lenne a fokozott jelenlétükre. Szá­mukra a legfontosabb az élet­mentés, de most hiába érkezik be hozzájuk jelzés, ki sem tud1 nak mozdulni, így gyakorlati­lag fokozott veszélyben vannak az emberek a víz közelében. A tervezett akcióik és fejlesztése­ik is pénzhiány miatt elmarad­nak, nem tudják azokat miből finanszírozni. Pedig pont a kö­zelmúltban Szolnokon tartot­ták a kelet-magyarországi vízi mentő szakszolgálatok találko­zóját, ahol a Tisza-taviak is képviseltették magukat, s ahol arról esett szó, hogyan fűzhet­nék szorosabbra, miként tehet­nék ennél hatékonyabbá az ed­dig is példásan jó együttműkö­désüket. — Az egyesület a nyár folya­mán kemény munkát végezett, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Tisza-tó biztonságos le­gyen - árulta el Busi László al­ezredes, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője. — Sokat tettek a prevenció érdeké­ben is, hiszen állandóan a vízen voltak, így gyakorlatilag azonnal reagálni tudtak az érkező jelzé­sekre. Nagy hiányt jelent a kivá­lásuk, a vízimentő-hálónk így megritkult. Ennek keretében a nyári időszakban a Mentor Mar­ina Speciális Vízimentő Egység és az abádszalóki tűzoltóság ví­zi mentő és búvár szakszolgála­ta is teljesítettek szolgálatot, ám ők csak a szezon végéig voltak jelen a tavon. így egyedül ma­radtunk a vízen. Németh Gergő már a pénz mentőhajóikat heteken belül partra kell tenniük. PEDIG A KÉSZENLÉTI Ügyelet működtetése az őszi horgász­szezonban is fontos lenne, hi­szen még a következő hetek­ben is csónakok, vitorlások százai tartózkodhatnak kint a vízen, ilyenkor pedig a Bala­ton hirtelen lehűlése a legfőbb veszélyforrás. Lehúzta a rolót a Tisza- tavi Vízimentő Egyesü­let. Megpróbál támoga­tást szerezni a tovább- működéshez, de egyelőre kiszálltak a vízi menté­sekből. A Tisza-tavi vízi mentők rengeteget voltak a vízen, így szinte azonnal be tudtak avatkozni, ha kellett. Az idén nyáron 68 sikeres vízből mentést hajtottak végre, ám a pénzhiány őket is legyűrte. Képünk illusztráció. Anyagi fedezet híján nem bizto­sított tovább a Tisza-tavi Vízi­mentő Egyesület további műkö­dése. A hírt az egyesület veze­tője, Tóth-Fekete Zsolt közölte lapunkkal. Pedig a közelmúlt­ban még bizakodásuknak ad­tak hangot, hiszen sikeres sze­zont zártak a nyáron. Hatvan­nyolc embert mentettek ki a Ti- sza-tavon, mindegyiküket élve. Emellett rengeteg tervvel vágtak neki az év hátralevő részének, amiből úgy tűnik, semmi sem valósul meg. — Sajnos nincsen pénzünk a további működésre - mondta el Tóth-Fekete Zsolt. - Mivel el­apadtak az eddigi forrásaink, vasárnaptól már nem végzünk mentéseket, az eszközöket már ki is vettük a vízből. Az óriási vízfelületet ezentúl a vízi rend­őrök egyedül tartják majd szemmel. Úgy érzem, az elmúlt években letettünk valamit az asztalra, nem így kellene véget érjen a történet. A mentésekre, az eszközök karbantartására éves szinten több tízmillió fo­rintot költöttünk. Szeretnénk tovább működni, ennek érdeké­ben felkeresem az illetékes mi- nisztériu- mot, hátha kapnánk Tóth-Fekete Zsolt A Balatonon is elfogyott nincs pénz a balatoni civil vízi mentés további működ­tetésére, a Vízimentők Ma­gyarországi Szakszolgálatá­nak (VMSZ) vezetői szerint elakadt a balatoni vízbizton­sági program. Elfogytak a szakszolgálat tartalékai, ezért ha nem tudnak sürgősen mű­ködési forráshoz jutni, be kell fejezniük tevékenységüket, s JEGYZET Históriás ének Mártáról egy igazi „magyaros törté­net” kerekedett Márta histó­riájából. Egy történet, amelynek elemei sajnos a hazai valóságot tárják elénk. Mártát, a mamutot, vadászó eleink épp a mai felsőszent- györgyi határban ejtették el. Csontjait a szakemberek sok ezer év elteltével találták meg. Széles Alfóldön ilyen leletre még senki nem buk­kant korábban. A múlt titkai iránt egy kicsit is fogékony kortársak számára pedig kü­lönösen bizsergető érzés, hogy nem kisebb dolgot, mint az akkor élt emberek hitvilágát, kultúrájának egy szeletét sejthetjük meg a fel­színre került leletanyagból. mindez azonban kizárólag arra volt elég, hogy a kis fa­lu két évvel ezelőtt néhány pillanatig az országos figye­lem középpontjába kerüljön. Ez akkor masszív alapnak tűnt, amire talán lehetett volna építeni. A hírverés az­óta messze szállt, s nem maradt utána semmi. Nem sikerült annyi pénzt gyűjte­ni, hogy tovább kutassanak vagy hogy bemutathassák másoknak is. az ember azt gondolná, hogy egy csendes falu életében a legnagyobb szerencsék egyi­ke, ha a környékén valami olyanra bukkannak a kuta­tók, ami különlegessé, má­soktól megkülönböztethetővé teszi az adott közösséget. Persze lehet, hogy a világ va­lamely szerencsésebb törté­nelmi fejlődésű országban ez így is volna, de nálunk más­hogy mennek a dolgok. Míg Amerikát méltán nevezik a lehetőségek hazájának, ad­dig magunkra leginkább az elszalasztott lehetőségek ha­zája jelzőt aggathatnánk. Csak reménykedhetünk, lesz olyan időszak, amikor nem kell választani a járdaépítés, az iskolafenntartás felelőssé­ge és a kultúrtörténet megőr­zésének nem kisebb terhe között. Az érszűkület kezelése a Nashwan-Parasound eljárással Szolnokon és minden megyeszékhelyen már elérhető Dr. Khaled Nashwan átveszi a thaiföldi király nagydíját Gyakorta hallunk az egészséget megőrző lehetőségekről, de ami­kor halljuk, hogy a tudósok felfe­dezték egy majdnem gyógyítha­tatlan betegségnek az ellenszer­ét, akkor úgy érezzük, hogy félel­münk a betegségtől megszűnhet­ne. Ilyenkor csodálattal nézhet­jük az ilyen jellegű felfedezése­ket. De gondoljunk bele, hogy mekkora segítséget jelentett pél­dául a penicillin felfedezése, ettől kezdve milliók élete és sorsa megváltozott. Dr. Khaled Nash­wan találmányával való kezelés után így éreztem, mondta egy ér­szűkületben szenvedő beteg, to­vább folytatja: eleinte csoszogva hegymászásnak tűnt az 50 mé­tert legyalogolni, éjszakánként sokszor felébredtem, amikor egy óriási görcs húzta a lábamat, mintha az ördögök megkéselték volna a vádlimat, sokszor csak zokniban tudtam aludni, mert jéghideg volt a lábam még a nyá­ri melegben is. Most már tudom, hogy érszűkületben szenvedek, mint szövődménye a cukorbeteg­ségemnek, 15 éve fennálló ma­gas vérnyomásnak és majdnem 25 éves dohányzási időszaknak, örökletes gond is van, mert édes­apám érszűkületes volt, persze egy kicsit szerettem a szalonnát, de most már nem, mióta tudom, hogy milyen veszéllyel járhat az állatizsiradék-fogyasztás, most már csak szárnyasféléket, zöld­séglevest és zöldséget fogyasztok, valamint megfelelő mértékben kenyeret is. Miután részesültem a Nashwan-Parasound készülék­kel való kezelésben járástávolsá­gom többszörösére nőtt, könnye­debb a járásom, az éjszakáimat görcs nélkül végig alszom. A zok­ni éjszakai használatáról egysze­rűen elfeledkeztem, mert végre felmelegedett a lábam. Egy olyan embernek, mint én, akinek álla­pota napról napra romlott az alat­tomos érszűkület miatt, a remé­nyem és az optimizmusom is ez­zel párhozamosan is romlott, úgy éreztem, hogy belementem egy sötét alagútba és minél jobban haladtam előre, csak egyre söté- tebb és egyre félelmetes szakasz­ba jutok. Járástávolságom növe­kedése és állapotom javulása az alagút végén a fényt vagyis az egész alagútból való kijutást je­lentette a számomra. így jelle­mezte érzéseit a Nashwan-Para­sound készülékkel kezelt beteg. A Marie Curie-díjas feltaláló or­vos tevékenységét nem csak bete­gei, hanem a szakma is méltatja. Dr. Khaled Nashwan ezidáig több mint 20 nemzetközi nagydíjat nyert el, többek között a Thaiföld királyának nagydíját vette át, mint mondta „a javult betegek mosolya marad mindig legna­gyobb díj a számomra”. Szeren­csére az eljárást már alkalmaz­zák az ország összes megyeszék­helyén. A szerkesztőségünkbe az a jó hír érkezett, hogy magyar állampolgároknak továbbra is 50%-os kedvezményt adnak ok­tóbertől visszavonásig. Továbbá több gépet fognak alkalmazni, így a túl sok jelentkező miatti, hónapokra előrenyúló előjegy­zést lerövidítik. Felvilágosítás: www.medhungary.com vagy 70/210-15-13, 30/265-93-60, 20/327-68-35,72/551-714. a A

Next

/
Thumbnails
Contents