Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-19 / 245. szám

5 ÚJ NÉPLAP - 2009. OKTÓBER 19., HÉTFŐ TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE Rekultiváció és nyeremények a konzorciumtól A Tisza-tavi Települések Kon­zorciuma, „Tisza-tó környéki települések konzorciumának területén lévő 32 lerakó rekul­tivációja” címmel 34,7 millió forint támogatást nyert a KEOP pályázaton. Erről adott tájé­koztatást Kontra Levente pro­jektmenedzser. Elmondta, az előkészítő munkák befejeződ­tek, s a második körben is meg­pályáztatják a programot, amely a Tisza-tavi Települések Konzorciumának együttműkö­désével valósul meg - várható­an az első kapavágásra 2010 októbere előtt nem kerül sor - , melynek tagja Jász-Nagykun- Szolnok megye 12, Hajdú-Bi- har megye 2, Heves megye 6 és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9 települése. A beruházás gesz­tora Tiszafüred önkormányza­ta. A programban részt vevő megyei települések: Abádsza- lók, Kunhegyes, Nagyiván, Ti- szaderzs, Tiszafüred, Tisza- gyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Ti- szaszentimre, Tiszaszőlős, To- majmonostora és Tiszaroff. A sajtótájékoztatón Kontra Levente sorsolt a lakossági kér­dőívek beküldői között. A sze­rencsés megyei nyertesek: Tóth Irén (Tiszaszentimre), Nagy Józsefné (Tiszaigar), Ga- lovin László (Kunhegyes), Sza­bó György (Kunhegyes), Nagy György (Tiszaderzs) és Lódi Tünde (Kenderes). ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Tisza-tó térsége településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 56-516-737-es telefonszámot hétköznapokon! Támogatási lehetőségek 2007 és 2013 között É Erdészeti gépbeszerzésre: 3,8 MdFt^ Fiatal erdő nevelésére: 800 mFt Erdő-környezetvédelmi programra: 23,7 Md Ft Nem agrárterületek erdősítésére: 520 m Ft ÉJÉ,' Erdőkárok megelőzésére: 2,6 Md Ft JEw . FORRÁS: FVM AAAA' -a,,/ „A magánerdészetek a túlélésért küzdenek” — fogalmazódott meg a kö­zelmúltban Abádszalókon tartott, a Magánerdő-tu- lajdonosok és Gazdálko­dók Országos Szövetsége (Megosz) éves nagyren­dezvényén. Mészáros Géza A szolnoki Luzsi József, a Me­gosz elnöke a gazdasági válság erdészetet érintő tényeivel kezd­te mondandóját: 20 százalékkal visszaesett az iparifa-választé- kok iránti kereslet, a költségek ugyanakkor emelkedtek. A nem­zeti támogatások megszűntek, az uniós pénzek pedig csak na­gyon lassan csordogálnak. Emlé­keztetett, hogy számos könnyí­tést sikerült az új erdőtörvény­ben realizálniuk. Az erdőt „ki­használók” pedig szigorú bünte­téssel számolhatnak. Luzsi József megfogalmazta az új erdőtörvénnyel kapcsolatban a magánerdő-tulajdonosok kéré­seit a hatósághoz: — Szükség van a szakirányítók tíz éve jól műkö­dő hálózatára. A falugazdászok­hoz hasonló funkciót betöltő szakemberek jelentik a garanci­át a szakmai színvonal megtar­tására. Ennek a hálózatnak a é szétesése beláthatatlan követ­kezményekkel járna — szögezte le, jelezve, hogy ennek fenntar­tására elmaradt a beígért támo­gatás. A Mégosz elnöke kérte az illetékeseket, hogy nemzeti for­rásból oldják meg ennek a háló­zatnak a finanszírozását. Felhív­Erdészeti közmunkára 4 milliárd forint jut jövőre 13 milliárd forintból 120-125 kistérség közmunka­programját támogathatják, vagyis a Dunától keletre majdnem az összes kistérség számíthat forrásokra. Az egyik legsikeresebb az erdé­szeti munka, melyre 3,5-4 milliárd jut. ta a figyelmet arra is, hogy a tár­ca garanciát vállalt az egykori erdőfenntartási járulék kifizeté­sére is, ám ezt sem teljesítette. Sirman Ferenc, az FVM szak­államtitkára a jövő évi támogatá­sok helyzetéről szólva előrebo­csátotta, hogy az Új Magyaror­szág Vidékfejlesztési Program keretében 2009-ben négy erdé­szeti intézkedést hirdettek meg. Az első az erdészeti gépbeszer­zés volt, amelyben a 2007 és 2013 között 3,3 milliárd forint áll rendelkezésre. A benyújtott ké­relmek közül 126-ot tudtak tá­mogatni, mintegy 3 milliárd 796 millió forintig. A fiatal erdők ne­velésére közel 800 millió forint igény érkezett. Egy másik intéz­kedés az erdő-környezetvédelmi program. A feladatra rendelke­zésre álló keret 2013-ig 23,7 mil­liárd forint. Ebből mintegy 170 ezer hektár magánerdő támoga­tására nyílik lehetőség. A nem agrárterületek erdősítésének le­hetőségét várhatóan 2010-ben hirdetik meg. Erre a célra 520 millió forintot különítettek el. Ebből mintegy 2000 hektár erdő telepítésére nyílik mód. Sirman Ferenc kifejtette, az er­dőkárok megelőzése jogcím is 2010-ben indul. Ennek fedezete 2,6 milliárd forint. Ebből az ősz- szegből '60 ezer hektár erdő tá­mogatható. A Natura 2000 terü­letekkel kapcsolatos kompenzá­ció nem szerepel az ÚMVP-ben. A program készítésekor ugyan­is nem volt egyetértés az erdő- gazdálkodók és civil szervezetek között. Az államtitkár hangsú­lyozta, a régi erdőtörvény három fejezete változott meg lényege­sen, a többinél csak pontosítá­sok történtek: — A szabályozási célok közül az volt a legfonto­sabb, hogy a szakszemélyzet szerepét növeli az új erdőtör­vény. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy bizonyos engedélye­zési, ellenőrzési feladatok a sza­bályozási logika alapján átkerül­tek az erdészeti szakszemélyzet­hez, akiknek a jogosultságuk és a felelősségük is megnőtt. Új jog- intézmény a szabad rendelkezé­sű erdő kategóriája - adta hírül Sirman Ferenc. HÍRSÁV 140 éves a tiszafüredi Zrínyi Ilona iskola A jeles évforduló megün­neplésére készül az iskola. Az október 19-24-ig tartó ünnepségsorozatra várják a volt és a jelenlegi tanulókat, a város többi iskoláját, a szülőket, a kistérség, a test­vértelepülések képviselőit, az iskolát fenntartók és tá­mogatók körét. Október 24- én gálát tartanak, ahol kul­turális műsorral párhuza­mosan osztálytalálkozók lesznek az iskolában. Megújult a városközpont Abádszalókon több mint 46 millió forintos uniós támogatásból újjáva­rázsolták Abádszalók tele­pülésközpontját. A helyi ön- kormányzat 5,8 millió forint önerőt biztosított a beruhá­záshoz. „Polgármesterként felelősséget érzek azért a környezetért, ahol minden­napjainkat éljük, a tradíció­kért, értékekért, amit örö­költünk és amit nem kis munkával megteremtettünk magunknak” - hangsúlyoz­ta Bordás Imre polgármes­ter az ünnepélyes avatón. Teljesítik a Tisza-tó nyári vízszintjét MEGÁLLAPODTAK a Tisza-tó az idei téli időszakra esedé­kes vízszintjének beállítási ütemtervéről. Lovas Attila, a Közép-Tisza Vidéki Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság vezetője elmondta: a 124 négyzetkilométer víz­felületű Tisza-tavat várható­an október 26-tól kezdik el apasztani, ha minden jól alakul. A tározó vízszintjé­nek csökkentését november közepén fejezik be. Egészségügyről tanácskoztak Füreden tudományos ülést tartottak az elmúlt hét közepétől vé­géig Tiszafüreden. A ren­dezvény Rudnai-Kemenes, illetve a Szent-Iványi-Bin- der-napok néven zajlott, me­lyen humán-, valamint állat­egészségügyi konferenciák, előadások zajlottak. SZ0U0N.hu A Tisza-tavi településekről a SZOUON.hu hírportálon olvashatnak. Sváby Lajos: alkotások fényekből, színekből, tekintetekből abádszalók A kortárs festészet egyik legnagyobb, Kossuth-díjas alakját választották a város új díszpolgárává Abádszalók nemrégiben ünne­pelte várossá válásának 5. évfor­dulóját. A hagyományokhoz hí­ven a város napján adták át a díszpolgári címet, amelyet ezúttal a település híres szülötte, Sváby Lajos Kossuth-díjas festőművész vehetett át. A kortárs magyar pik- túra egyik legjelentősebb képvi­selőjével beszélgettünk.-Nemcsakkitüntetés, hanem így szalóki gyereknek olyan dicséret, amilyet csak az édesanyjától kap­hat - mondta a díj átvételekor. Milyen emlékeket őrzött meg az abádszalóki gyermekkorból? — Annyi mindent és annyira fontos dolgokat, hogy szinte el­mondani sem lehet. Az ember a gyerekkoráról mindenre emlék­szik. Nem csak eseményekre, hanem - és ezt most nem a fes­tő mondatja velem - színekre, fényekre, árnyékokra. Emlék­szem, hogy lázasan feküdtem az ágyban, és mi nagyon szegények voltunk. Apám műhelyének a végében laktunk, előttünk a mostani Szivárvány utcának hívják, az utcára nyílt két ablak, és egy bejárati ajtó. És ahogy jöt­tek a lovas szekerek, akkor a sze­kerek árnyéka a belső falakon, mint egy ilyen furcsa vetítővász­non, megjelentek és megtörtek, és mentek tovább. Alig vártam, hogy jöjjön megint egy. Azután emlékszem Bende rektor úrra, meg az utcai göröngyökre. Eső Abádszalók legfrissebb díszpolgára Sváby Lajos festőművész után a jó szalóki agyagos sárra, a súlyommal benőtt Tiszára, a füzekre, azokra a különös hal­vány zöldekre, a belsőfalusi templom körüli orgonák lilájára, amilyeneket Monet vagy Szinyei tudott festeni....- Ezek a színek azután később visszaköszöntek a festménye­in...- Szép volna ezt mondani, de nem tudom. Én kezdetben egyál­talán nem voltam „színes” festő, fekete-fehér, kék-fehér képeket festettem. Szinte egyik napról a másikra változtam, majdnem hogy elhatározásból. Azt gondol­tam, kell hogy legyenek megfog­ható igazságok, amiket az em­ber az érzékszerveivel befogad. Látom, hogy az az asztal okker. Akkor az nemcsak fény és ár­nyék eredménye, hanem van en­nek egy lokális alapszíne, akkor fessem oda!- Alkotásáról nem hiányzik az ember. Fontosnak tartja az em­beri lélek megismerését? — Igen, fontosnak. Főleg a te­kintet fontos. Anyám tekintete, a szomszéd tekintete. Fontos, hogy hogyan néznek rám, és arra az én tekintetem hogyan válaszol. Túlzás lenne azt állítani, hogy mindezt Abádszalóknak köszön­hetem, de az bizonyos, hogy az itt eltöltött gyermekkor évei megha­tározóak voltak. ■ P. A. A A > A Az erdőgazdálkoás nem csupán fakitermelésből áll, hanem telepítésből is. Az új erdőtörvény jobb mint a régi, ám támogatás ettől sem remélhető. Ha nincs fa, nincs erdő magángazdálkodás A feladatok nőnek, a támogatások csökkennek

Next

/
Thumbnails
Contents