Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-19 / 245. szám

4 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2009. OKTÓBER 19., HÉTFŐ Háborúban az újságírót kémnek nézik riporter A1 Ghaoui Hesnára is hatással van a nyomor, a szenvedés A1 Ghaoui Hesna Kamera Hungária-díjas riporter, aki nagy magabiztosság­gal tudósít a tűzvonalból. A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban érettségi­zett és a napokban tartott előadást a mostani „var- gás” diákoknak „A Közel- Kelet és az Európai Unió” címmel. Ennek apropóján beszélgettünk vele. Négyesi Ildikó- Mi kell ahhoz, hogy valaki­ből jó újságíró, haditudósító váljék? — Szerintem egy nagyon alap­vető emberi tulajdonság fontos a jó újságírói munkához. Az őszinte érdeklődés és a nyitott­ság. Ne kötelességből foglalkoz­zon az adott témával, hanem tényleg kíváncsi legyen arra, amit találhat, feltárhat az adott területen. Szerintem interjút sem lehet készíteni azon őszin­te vágy nélkül, hogy megismer­je és megértse a riporter az in­terjúalanyát. Azért nehéz a tu­dósítói munka, mert elfogulat­lannak kell maradni. Azzal együtt, ha már tudósítunk az adott területről, akkor át is kell adni azt az érzést a nézőnek, az olvasónak, amit ott tapaszta­lunk. A kettő között nagyon vé­kony a választóvonal. Úgy ad­juk át a nézőnek, az olvasónak, amit .látunk és hallunk, amit szagolunk a levegőben, hogy ne vonódjunk bele a történetbe és végig kívülállók tudjunk ma­radni. Ez a kulcsa annak, hogy tudósítóként jól végezze a dol­gát. A haditudósításnál, amikor az ember sok szenvedést, nyo­mort lát, akkor fontos, hogy mindezt úgy adja át, hogy köz­ben érzelmileg ne befolyásolja a történet, mert akkor nem le­het jól elvégezni a feladatot.- Hogy lehet kizárni az érzése­ket? — Egy ilyen szituációban sok­szor annyira feszült a munka, különösen egy haditudósítás­nál, hogy közben az ember agya automatikusan átvált egy má­sik üzemmódra.- Arra koncentrál, akivel ép­pen interjút készít?- Forgatás közben számtalan dologra kell koncentrálni. Egy­részt megszervezni az interjút és azt, hogy eljussunk a hely­színre. Másrészt, hogy megta­láljuk azt az embert, akitől megkapjuk a számunkra fontos információkat és akinek érde­kes élettörténete van. Aki olyan dolgot mesél a nézőnek, amely releváns, és amiről az egész szi­tuáció, konfliktus szól. Oda kell figyel­ni arra is, hogy technikailag min­den rendben le­gyen, hogy úgy for­gassuk le a történe­tet, hogy abból az­tán otthon tudjunk szerkeszteni egy olyan riportot, ami mozgalmas és képileg is le­köti az embereket. Nagyon fon­tos, hogy ne legyünk túlságo­san tolakodóak, hogy tudjuk, mik a határok. Például egy olyan interjúalannyal szemben, aki nyomorúságos életszituáci­óban él. A nyolc-tíz napos forga­tás annyira intenzív, ha beleve­szünk az érzelmekbe, akkor vé­ge, nem tudunk dolgozni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsen hatással rám a szenve­dés, a nyomor, amit látok. Jóval később csapódik le bennem. Vagy a nap végén, amikor le­tesszük a kamerát, vagy amikor hazamegyek és akkor visszané­zem a riportokat. Sokszor akkor tör elő az az érzelmi teher, ami ott ugyanúgy hatással van rám, csak nincsen idő vele foglalkoz­ni, arról tudomást venni. — Itthon, vagy a helyszínen ku­tatják fel a majdani helyi segí­tőiket?- Ezt a legnehezebb megszer­vezni. Itthonról érdemes, de amikor konfliktushelyzet van, háborús szituáció, amikor egyik napról a másikra kell el­indulni, akkor nincsen erre idő. Ez az egyik legnagyobb kihívás, a helyszínen megtalálni azokat az embereket, akik hajlandóak nyilatkozni. Egy háborúban mindenki fél beszélni, kiadni az érzelmeit, *az információkat. A háborús övezetekben bor­zasztóan tartanak az újságírók­tól. Sokan úgy gondolják, az új­ságírók kémek. A kormány és a hadsereg gyakran azért nem akar nyilatkozni nekünk, mert nem örülnek, ha újságírók van­nak az országban. A lakosság, a menekültek pedig a túlélésért küzdenek. Őket az nem érdekli, hogy mi csak be szeretnénk mutatni az ottani eseményeket. Amikor az egész életük hajszá­lon múlik, és látják, hogy ami­ért egy életen át dolgoztak, azt egyik napról a másikra elveszít­hetik, akkor ez számukra nem erős érv. Nehéz olyan embere­ket találni, akik nyilatkoznak. Ha ez sikerül, akkor a többi oldalról is meg kell szólaltat­ni valakit, hogy ne billenjen el egy irányba a riport. Általában azt a módszert használom, az eltelt évek alatt ez bizonyult a legha­tékonyabbnak, hogy az interjú- alanyt is megkérdezem arról, van-e olyan érdekes ember, akit ismer és el tudja mondani, hogy mi történt vele. Helyi újságírók­kal is érdemes felvenni a kap­csolatot, és van, hogy a kinti kö­vetségek is nagyon segítőké­szek. Minden segítség jól jön. — Fel lehet készülni arra, ami egy háborús övezetben várja az embert?- Nem lehet felkészülni rá. Ha nem is rögtön csatlakozunk egy adott konfliktusba, akkor sem tudjuk igazán felmérni, hogy mi vár ránk. Jó példa erre, hogy két napom volt arra, hogy megnézzem, mi vár rám a gázai ostromnál a határon. Mégis, mi­kor megérkeztünk, további két napunk azzal telt, hogy megta­láljuk azt a helyet, ahonnan majd forgatni tudunk. Nem tud­hatjuk előre, hogy beengednek- e, ha beengednek, forgatha­tunk-e, szóba állnak-e velünk a helyiek. Azt sem lehet előre megítélni, hogy mennyire ve­szélyes egy-egy szituáció.- Volt már rá példa, hogy a ha­táron meg akarták nézni a fel­vett anyagot? — Igen, kerültünk ilyen hely­zetbe. Bár ez helyzet is ország­függő, hogy mennyire hagyja az ember, hogy cenzúrázzák. Ha elég határozottan fellép egy újságíró és tudja, hogy joga és engedélye van, akkor kemé­nyen kell képviselnie az érde­keit. Ám vannak olyan helyze­tek is, amikor muszáj megmu­■ „Amikor arab területen forga­tok nagy előny, hogy beszélem a nyelvüket. Fő­leg egy háborús helyzetben.”- Az arab nyelvtudás elen­gedhetetlen a Közel-Keleten? — Sok ajtót megnyit és az át lagemberekkel is könnyebb kommunikálni. Tolmács jelen­létében nehezebben nyílnak meg. Sokszor nem is fordíta­nak pontosan a tolmácsok. Amikor arab területen forga­tok nagy előny, hogy beszélem a nyelvüket. Főleg egy háborús helyzetben. Volt már olyan, hogy csoportok, melyek az irá­nyításuk alatt tartottak egy-egy területet, el akartak zavarni minket. Amikor azonban meg­szólaltam arabul, azonnal segí­tőkészek lettek. Hesna megkért bennünket ar­ra, írjuk le, hogy kifejezetten azért jött annak idején Szolnok­ra középiskolásként, hogy a Var­ga Katalin Gimnáziumba járjon iskolába. Úgy véli, az ott töltött négy év nélkül nem ott tartana ma, ahol. Olyan angol nyelvtudást szerzett, mellyel biztosan mozog a vi­lágban. A cikk teljes terjedelmében elolvasható a SZOUON.hu hírportálon. AI Ghaoui Hesna VÉGZETTSÉG: ELTE ­jog, B1GIS nk elismerés: 2007-ben Ka­mera Hungária díjat nyert a Hengerelt Hamasz című ri­portja, amely a palesztin vá­lasztásokról szólt. Ugyanebben az évben a monte-carlói tévés megmérettetésén a 12 legjobb közé választották a palesztin belharcokat ismertető, Gázában felvett anyagát. 2008-ban a CNN meghirdette Word Report versenyen menekültekről ké­szült kisfilmje a harmadik lett. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN tatni. Vannak olyan szabályok, melyek előírják, hogy mit nem szabad forgatni. Például kato­nai objektumot, repteret, hida­kat szinte sehol nem szabad. Ha ezeket felvesszük, kockáz­tatjuk vele azt, hogy elveszik az egész anyagunkat. Minden kárba veszhet egy rossz döntés miatt. A vezető tárgyalásoktól reméli a jobb közutat Átadták Abony megszépült főterét ünnepség A városban a beruházásokat a fejlődés kulcsának tekintik Október 8-án útlezárással tilta­koztak a kétpóiak és a túrkevei- ek a 46-os út kuncsorbai leága­zó szakaszának állapota miatt. A két település képviselői egy­mástól különváltan demonstrál­tak, s amint másnapi lapunkban megírtuk, Kuncsorba nem is csatlakozott az akcióhoz. Rédai János kuncsorbai pol­gármester jelezte lapunknak: sajnálatosnak tartja, hogy a rossz állapotú útszakasz ügye politikai üggyé vált, őt pedig kormánypártiság vádjával illet­ték a demonstrálok. Kuncsorba első embere hangsúlyozta la­punknak, hogy sokkal jobban bízik a tárgyalások sikerében, mint a demonstrációban.- Az elmúlt években sokszor felszólaltam a felújítás érdeké­ben - nyilatkozta. - Egy hónap­ja, szeptember 10-én, a megyei önkormányzat gazdasági bizott­ságában még azt a választ kap­tam, hogy folyik a közbeszerzé­si eljárás, és októberben elké­szül az út. Szeptember 25-én vi­szont már az hangzott el a me­gyei közgyűlésben, hogy leállí­tották a folyamatot. Ennek elle­nére, nem adjuk fel a reményt, mivel az út szinte járhatatlan, és kátyúzással is csak egy-két hetet bír ki. Folytatjuk az egyez­tetéseket a minisztériummal és a megyével, és bízom abban, hogy legalább 2010 tavaszán el­készül az út. ■ L. M. L. Szombat délután felavatták Abony uniós támogatással meg­újult főterét, emellett öt új aszfalt­borítást kapott utcát - Táncsics, Blaskovics, Magyar Benigna, Csiky Gergely, Vasvári Pál út - is átadtak a forgalomnak.- A főtér átadása Abony fejlő­désének kezdetét jelenti, egy­ben zárása a „lehetőségeink fő­tere” nevű projektnek — emelte ki beszédében Romhányiné dr. Balogh Edit, Abony polgármes­tere. - Igazi turisztikai látvá­nyosság jött létre a két torony tövében, melyben a gazdasági fejlődés lehetősége is benne van. Pályázni fogunk a program második ütemére is, valamint a környező utcák rehabilitációjá­Romhányiné dr. Balogh Edit és Varjú László leplezték le a főtéren elhelye­zett dísztáblát. A képgalériát keresse a SZ0U0N.hu hírportálon. ra és szerencsés lenne, ha a pi­ac területe is megújulna.- Egy 98 millió forint értékű beruházás valósult itt meg, melyből 88 millió forint az uni­ós támogatás, a többi az önkor­mányzati önerő volt - hangsú­lyozta Varjú László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisz­térium államtitkára. — Öszsze- sen 197 helyen valósult meg az országban ilyen és ehhez hason­ló beruházás. Az abonyi kép­viselő-testület az elmúlt sok év alatt összesen félmilliárdos fej­lesztést tudott végrehajtani. Eb­ben a ciklusban összesen négy- milliárdos fejlesztés folyik a vá­rosban, tizennégy sikeres pályá­zatnak köszönhetően. ■ N. G. i i

Next

/
Thumbnails
Contents