Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-14 / 241. szám

2009. OKTÓBER 14., SZERDA 7 GAZDASÁG - KÖZÉLET Újra kell kezdeni a gyökerektől értéktérkép Többen bíznak az- államban, mint magukban - Helyünk a világban Számos gazdasági problé­ma a magyarok hozzáál­lására vezethető vissza, mindent átsző a bizalom hiánya - derül ki egy friss felmérésből. Ezért az intézmények iránti bi­zalom helyreállítása első­rangú kérdés. Benke Dávid A magyar értékszerkezetet a fej­lettségi szintünkhöz képest ke­vésbé jellemzi a tekintélyelvű­ség - hangsúlyozta Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója. Az intézet által kiadott, Magyar- ország helye a világ értéktérké­pén című anyag bemutatóján mondta el ezt a Magyar Tudo­mányos Akadémián (MTA). A civil és a politikai szabadságjo­gokat ugyanakkor kevésbé tart­juk fontosnak, mint a nyugati társadalmak. A magyar társa­dalom az értéktérképen köze­lebb áll az ortodox társadalmak­hoz, mint a nyugatiakhoz. A ko­rábbi évekhez képest ugyan nyitottabbak lettünk, de a szá­munkra mintaként szolgáló or­szágokhoz képest az elkülönü­lés még mindig látványos. ■ A legfontosabb a köz­bizalom helyreállítása az intézményekben és a politikai osztályban. Beválthatatlan ígére­tekkel tele van a padlás. A bizalom, a normák, az igaz­ságosság és az állammal kap­csolatos megnyilvánulások te­rén tapasztalható leginkább a magyar társadalom zárkózott­sága. Az intézmények iránti bi­zalom a legalacsonyabbak közé tartozik a nyugati társadalmak közül. Ezen belül is a legalacso­nyabb a politikai osztály iránti bizalom, ezt feltételezhetően a korrupciós gyanú gyakori fel­merülése okozhatja. Érdekes­ség, egy fiktív intézmény, a Nemzeti Közpénzügyi Hivatal iránti bizalmat is megvizsgálta a Tárki, és a kitalált szervezet az erős középmezőnyben vég­zett, sokkal jobb eredménnyel, mint néhány valódi szervezet. Mindez a magyarok magán­életére is jellemző: kevesebbet találkozunk a barátainkkal, il­letve kevesebbszer segítünk ne­kik, mint más társadalmakban az átlag. A többi országhoz ké­pest statisztikailag nincs na­gyobb jövedelmi egyenlőtlenség nálunk, mégis sokkal nagyobb­nak érzékeli azt a magyar la­kosság. Abban is egyetért a nagy többség itthon, hogy a gaz­daság szereplői csak egymás ro­vására tudnak meggazdagodni. Erre számos gazdasági problé­ma, például az együttműködés­sel szembeni ellenérzés is visz- szavezethető. A magyar társa­dalom felemás viszonyban áll a korrupcióval is, önmagát kevés­bé tartja korruptnak, mint a környezetét. A képzettség igen alulérté­kelt a felmérés alapján, kevésbé hisznek abban a magyarok, hogy saját erejükből képesek felemelkedni, inkább az állam­Nyolcvan országgal összehasonlítva A TÁRKI A FELMÉRÉST a World Value Survey felmérésére ala­pozta, annak hazai adatfel­vételét végezte el A közel ftá­rom évtizede végzett kutatás eredetileg az Európai Közös­ség kezdeményezése volt. Mostanra 80 országra terjed ki a vizsgálat tói várják a segítséget. Abban a bemutatót követő vitán egyetér­tettek a szakemberek, hogy gyökeresen meg kell változtat­ni a magyarok hozzáállását, és hogy ez nem sikerül egyik pil­lanatról a másikra. Elkerülhe­tetlen az önvizsgálat, ki kell mondani, a történelmi adottsá­gokon túl mit rontottunk el az utóbbi húsz évben. A tanulmány főbb megállapí­tásaival lényegében keveset vi­tatkoztak a szakemberek, bár Pálinkás József, az MTA elnöke a mintavétel módszereit kriti­zálta. A bizalom helyreállítása az első kérdés, egyelőre nem is indultunk el ebben az irányban- mondta Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora. Ha ismét beválthatatlan ígére­tekkel akarunk kormányra ke­rülni, akkor csak erősíteni fog­juk ezt. Hankiss Elemér szociológus szerint érzékenyebbek a ma­gyarok a társadalmi egyenlőt­lenség iránt. Ez olyan érték, amelyre építkezni lehet. A kon­ferencia ötletgazdája Felcsutl Péter, a Raiffeisen vezérigazga­tója volt, aki nagyon fontosnak tartja, hogy a közfigyelmet si­kerüljön ráirányítani ezekre a problémákra. Akár egy máso­dik reformszövetséget is életre hívna az ügy érdekében. SIMOR ANDRÁS JEGYBANKELNÖK „A legsúlyosabb problémáink abból ve­zethetők le, hogy a magyar társadalmat az intézményei cserbenhagyták, ezért ezeknek kell először visszaépíteni a bi­zalmat a társadalom szövetébe. A tanul­mány eredménye egyezik a gyakorlati ta­pasztalatokkal, közös problémáink mára nem a szlovákokkal, hanem a bolgárok­kal és a románokkal vannak." ft KOLOSI TAMÁS, A TÁRKI ELNÖKE „A magyar társadalomban három dolog fejti ki jelenleg negatív hatását. A Kádár­rendszerben tanult ügyeskedés, a rend­szerváltáskori puha átmenet, és az el­múlt tíz-tizenkét év politikai garnitúrája, amely a gyűlöletkeltést, a polarizációt mélyítette. Nem az emberek megváltozta­tása a megoldás, az intézményeket kell átformálni." KOVÁCS ÁRPÁD, AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKE „az intézményeink nem maguktól váltak olyanná, amilyenek, hanem a hatalom akarta őket ilyenné formálni. A lakosság azonban érzékeli, mely szervezetek az át­politizáltak, és ez meg is látszik a bizal­mi sorrendben. Az alapvető társadalmi modellünkkel van a baj, egy határozott utat kellene járnunk, ahelyett, hogy az időt húznánk. ” Nem csak szép szavakat várnak a fogyatékosok „A jövő évi, több müllárd forint elvonást tartalmazó költségveté­si tervezet a fogyatékkal élők számára elfogadhatatlan, ezért, ha módosító javaslataikat nem fogadják el, demonstrálni fog­nak” - mondta Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Szövetségének (MEOSZ) elnöke. Hozzátette: a fogya­tékkal élőket sújtó tervezett elvonások miatt levelet írtak Bajnai Gordon miniszter- elnöknek, Sólyom László állam­főnek, az állampolgári jogok biz­tosának és képviselőknek is. Vá­laszt azonban még nem kaptak. A kormány szerint eddig szá­mos aránytalanság volt a szer­Jövőre 9 száza­lékkal kevesebb lesz a pénz. vezetek támogatásában, ezért döntöttek a rendszer egysége­sítése mellett. A pénz egy részét automatikusan kapják, a többire pedig pályázni kell. Összességé­ben 682,5 millió forintból gaz­dálkodhatnak majd jövőre, és ez 9 százalékos csökke­nést jelent. Az Országgyűlés­nek benyújtott ere­deti javaslat értelmé­ben 2010-ben körülbelül 30 szá­zalékkal csökkent volna a fogya­tékos szervezetek támogatása, de a Szociális és Munkaügyi Mi­nisztérium elvileg megállapo­dást kötött az érintettekkel, köz­tük a most tüntetni készülő MEOSZ-szal is. ■ V. M. H1N1 . Megkezdték a mentőszolgálat (OMSZ) dolgozóinak beoltását az új influenzavírus ellen - mondta az OMSZ főigazgatója, Göndöcs Zsigmond. Eddig 331-en kaptak védőoltást, elsőként a kivonuló mentősök. Székely Tamás szakminiszter (balra) is segédkezik a mentőszolgálat népszerű szóvivője, Győrfi Pál beoltásnál t I 1 ■cm esi Használt rendőrautók a polgárőröknek használt, de jó állapotú, szolgálatból kivont gépko­csikat adott át tegnap Bajnai Gordon az Országos Polgárőr Szövetségnek (OPSZ). A kormány 132 olyan gépkocsit adott a 85 ezer tagot számláló OPSZ- nek, amelyeket korábban rendőrök használtak. „A polgárőrök hétköznapi hősök, önkéntes alapon mások biztonságát terem­tik meg” - mondta a kor­mányfő. Helyreigazítás lapunk tegnapi parlamenti beszámolójának képaláírá­sában írtakkal ellentétben Molnár Csaba nem hazu­dott, és nem vett részt a szombaton az önkormány­zatok által szervezett bu­dapesti Kossuth téri tünte­tésen. A kancelláriaminisz­ter hétfői parlamenti fel­szólalásában mondta azt, hogy a tüntetésen a Fidesz, illetve a résztvevők hazud­tak. A hibáért Molnár Csa­ba és olvasóink elnézését kérjük. Újra sztrájkolni fognak a vasutasok BIZTOSAN SZTRÁJKOT HIRDET a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, a munka- beszüntetés időpontjáról a napokban dönt a sztrájkbi­zottság - jelentette be Gaskó István, a szakszerve­zet elnöke. Ismét gördülőd j sztrájkot tartanak, tehát a munkabeszüntetést bármi­kor felfüggeszthetik és újra­kezdhetik. Az elvonások és a vasút átszervezése ellen tiltakoznak. Gaskó időpontot keres Nobel-díj esőerdők megmentéséért A légkör védelméért, az atom­fegyvermentes világért és a szegénység okozta betegségek ellen küzdő személyek kapták az alternatív Nobel-díjat. A tisz­teletbeli díjat David Suzuki ka­nadai zoológus-újságíró nyerte el, aki 20 éve végez felvilágosí­tást a földi légkör felmelegedé­sének veszélyeiről. Díjazták René Ngongo biológust, aki a kongói esőerdők megmenté­séért dolgozik. Kitüntették Catherine Hamlin orvost, aki 50 éve Etiópiában szülési sipo­lyok ellen praktiázál. Az új-zé- landi Alyn Ware az atomfegy­vermentes világ érdekében végzett tevékenységét ismerték el alternatív Nobel-díjjal. ■

Next

/
Thumbnails
Contents