Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-12 / 239. szám

6 GAZDASAG 2009. OKTOBER 12., HÉTFŐ Tízezrek térnek vissza a trendszerbe? megtakarítás Fennállásuk egyik legjobb negyedévét zárták a magánnyugdíjpénztárak Milliárdos veszteséggel számolnak a magánnyug­díjpénztárak, miután becslésük szerint tízez­rek léphetnek vissza a tb- rendszerbe. VG-összeállítás „Akár havonta 70-100 ezer fo­rint különbség is lehet a tb által adott és a kétpilléres rendszer­ben kapott nyugdíj között” - hív­ta fel a figyelmet Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője. A szakember sze­rint az 58 év fölöttieknek alap­vetően érdemes visszalépni, az 52 és 58 év közöttieknek pedig számolgatni kell. A pénzügyi felügyelet honlapján lévő kalku­látor alkalmas lehet erre, ám so­kan panaszkodnak, hogy nehéz vele boldogulni, ezért Nagy Csa­ba azt tanácsolja az érintettek­nek, forduljanak a kasszák ügy­félszolgálataihoz. Az intézkedés nagyjából 130 ezer ember érint, a tb-be azok mehetnek vissza, akik tavaly töltötték be az 52. életévüket, vagy ennél idősebbek, s annak idején önként csatlakoztak a magánpénztárakhoz. Akik 2009. július 9. előtt nyugdíjba mentek, és számukra az öreg­ségi nyugellátás összegét pénz­tári tagságuk miatt a tb-nyugdíj 75 százalékában határozták meg, kérhetik nyugellátásuk összegének ismételt megállapí­tását, a pénztártagság figyel­men kívül hagyásával. Esetük­Jól ment az idén az önkénteseknek a magyar állampapírpiac kiváló teljesítménye az ön­kéntes nyugdíjkasszák ho­zamán is nyomot hagyott a második negyedévben - de­rül ki a Stabilitás jelentésé­ből. Az egyportfóliós mo­dellt alkalmazó pénztárak egyébként ezen a téren je­lentősen elmaradtak a vá­lasztható portfolios rend­szert működtető versenytár­saktól. Előbbieknél a súlyo­zottátlaghozam 9,66, utób­biaknál 11,18 százalékos lett a vizsgált három hó­napban. Veszíthetnek a rossz választással ben további feltétel, hogy ha ko­rábban pénztári szolgáltatás­ban részesültek, annak össze­gét visszafizessék. Nagy Csaba elmondta: vannak olyan ese­tek, amikor mindössze néhány tízezer forintot kell visszafizet­ni a tb-járadék 25 százalékáért cserébe. Az OTP Magánnyugdíjpénztár becslései szerint az érintettek legkevesebb fele, de valószí­nűbb, hogy inkább a háromne­gyede léphet vissza az év végéig. Ezek a tagok milliárdokat vihet­nek el a magánkasszákból a tb- be. Az OTP-nél eddig háromszá­zan kérték a visszalépést, és ők összesen félmilliárd forintot vit­tek így el. Minden idők egyik legjobb ne­gyedévét zárták a nyugdíjpénztá­rak júniusban. A kasszák nem­csak az előző negyedév vesztesé­geit faragták le, de a tavalyi mí­nuszok nagy részét is. A Stabili­tás Pénztárszövetség 15 tagpénz­tárának a vagyona csaknem 270 milliárddal, 2000 milliárd forint fölé emelkedett. A növekmény jó­részt a kedvező piaci trendeknek köszönhető; ezek csaknem 188 milliárddal gyarapították a va­gyont, a tagok befizetései csak kevesebb mint 85 milliárd forint­tal járultak ehhez hozzá. Az egy pénztártagra jutó vagyon is ala­posan megnőtt a negyedévben: a március végi 627 ezerről 719 ezer forintra. Ezt a kiváló hoza­mokon túl egyrészt a jövedelmek emelkedése, másrészt a megta­karítási idő hosszának a növeke­dése eredményezte. Ha Washington nem is, Soros ad a klímavédelemre Soros György egymilliárd dol­lárt készül zöldtechnológiákba, megújítható energiaforrásokba fektetni. Hétvégi, koppenhágai sajtóértekezletén az üzletember új kezdeményezést is bejelen­tett, amelynek keretében tíz éven át évi 10 millió dollárral tá­mogatja a klímavédelmet. „A globális felmelegedés politikai probléma” - vélekedett. Mint mondta: klímavédelmi befekte­téseiben a jövedelmező lehető­ségeket keresi, de ahhoz is ra­gaszkodik, hogy ezek a befekte­tések valós hozzájárulást jelent­senek a klímaváltozás problé­májának megoldásához. Soros György klímavédelmi üzenetét egy nappal azt követő­en tette közzé, hogy Bangkokban pénteken eredménytelenül ért véget az ENSZ égisze alatt tartott klímavédelmi tanácskozás. A résztvevők nem tudtak meg­egyezni a fejlődő országok kibo­csátáscsökkentésének finanszí­rozásában és abban seni, hogy a fejlett országok milyen mérték­ben csökkentsék üvegházhatá­sú gázkibocsátásukat, elsősor­ban azért, mert az Egyesült Álla­moknak nehéz konkrét számok mellett elköteleznie magát. De­cemberben Koppenhágában a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új megállapodást kellene tető alá hozni. ■ Újabb szigorítás? az európai bizottság azt ter­vezi, hogy kötelezővé teszi a tagországok számára az energiafelhasználás megha­tározott mértékű csökkenté sét A tagországok tavaly de­cemberben abban állapod­tak meg, hogy 2020-ig az 1990. évihez képest 20 szá­zalékkal csökkentik az üveg házhatást okozó gázok kibo­csátását, 20 százalékkal mérséklik a megújuló ener­gia arányát a termelésben, és ugyancsak 20 százalékkal csökkentik az energiafel­használását AzEuropo- litique című lap által meg szerzett dokumentum szerint most ezt a vállalást akarja kötelezővé tenni a bizottság. Gesztusok a tejágazatnak a bizottságtól Újabb jogszabályi módosításokat javasolt az Európai Bizottság, az egyre kétségbeesettebb tejterme­lők megnyugtatására. Mariann Fischer Boel agrárbiztos szerint a tejágazatban is be kellene vezet­ni a más mezőgazdasági szekto­rokban már működő „szükség­helyzeti záradékot”, amelynek se­gítségével gyorsabban tudna az EU reagálni a piaci zavarokra. Emellett a mostani és a követke­ző mezőgazdasági évre ideiglene­sen módosítani kellene a kvóta­számítás módját is: a nemzeti tar­talékalapba felvásárolt mennyi­ségeket nem kellene beleszámíta­ni a kvótába. A kvótatúllépésért büntetésként fizetendő kiegészí­tő illetéket pedig a tagállamok az ágazat szerkezetátalakítására for­díthatnák - javasolja Brüsszel. Penny Market Friss. Olcsó. Jó. Boel, a tejtermelők réme A bizottság már korábban is számos intézkedést javasolt a fel- vásárlási árak összeomlása miatt kialakult rendkívül súlyos tejpia­ci helyzet orvoslására. Ezek közé tartozik az intervenciós időszak meghosszabbítása, a közveüen kifizetések folyósításának előbb­re hozatala, az iskolatejprogram kiterjesztése, a vidékfejlesztési támogatások növelése. Brüsszel továbbra sem hajlandó azonban a termelők legfőbb követelésének kielégítésére, vagyis a tavalyi kvótaemelés felfüggesztésére. Fischer Boel szerint az eddigi intézkedéseknek máris látsza­nak az eredményei. Ő legalábbis ezeknek tulajdonítja, hogy az el­múlt hetekben már emelkedni kezdtek a felvásárlási árak, és a piaci előrejelzések októberre en­nek folytatódását ígérik. Az uni­ós agrárminiszterek legközelebb október 19-én tárgyalnak a tejpi­aci helyzetről. ■

Next

/
Thumbnails
Contents